Vizoviczki-ügy: fegyházbüntetést kértek a vádlottak többségére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vizoviczki László és társait különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt vádolják.


A vádlottak többségére fegyházbüntetést kért az ügyész a Vizoviczki László és társai ellen indult büntetőperben pénteken a Fővárosi Törvényszéken. 

Az ügy lényege, hogy a Vizoviczki Lászlóhoz köthető – vendéglátóhelyeket üzemeltető – gazdasági társaságok 2010 és 2012 között a bevétel jelentős részét eltitkolták. A vádlottak ellen a Központi Nyomozó Főügyészség – más bűncselekmények mellett – különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat. 

A vád szerint a budapesti szórakozóhelyek üzemeltetőjeként ismertté vált elsőrendű vádlott, Vizoviczki László az 1990-es évek első felétől Budapesten egyre több vendéglátóipari tevékenységet folytató gazdasági társaságban szerzett érdekeltséget, és bevételeinek illegális növelésére törekedett. A vádbeli időszakban 48 cégből álló cégcsoportot alakított ki. A gazdasági társaságok ügyvezetői neki lekötelezett, általa megbízhatónak tekintett emberek voltak. Emellett jó kapcsolatokat épített ki a Budapesti Rendőr-főkapitányság és az V. kerületi kapitányság több vezető beosztású tisztjével és más hatósági dolgozókkal is. A vádbeli cselekmények elkövetési értéke összességében milliárdos nagyságrendű.

Az ügyész perbeszédében felidézte a bűnszervezet fogalmát, amely a büntető törvénykönyv szerint „három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése”. A Vizoviczki László által irányított csoport ennek megfelelt – mondta. Hozzátette: a csoport a bevételek eltitkolásával rendszeres haszonhoz juttatta vezetőjét, megkárosítva ezzel a költségvetést.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az ügyész – aki szerint a vádlottak többsége bűnszervezetben követte el a bűncselekményt – pénteki perbeszédében csak 6 esetben indítványozott közérdekű munkára kötelezést, 28 vádlottra szabadságvesztés kiszabását kérte. 

A perben Vizoviczki Lászlót felbujtóként elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, kétrendbeli, felbujtóként elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, felbujtóként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással, valamint hamis magánokirat felhasználásával vádolják. 

Az ügyész szerint a háromszintű, Vizoviczki László által vezetett bűnszervezet tagjai tudták, mi a bűncselekmény valódi célja. Hozzátette: az üzletvezetők közreműködése is szükséges volt, a költségvetési csalást ugyanis nem tudták volna „végrehajtók” nélkül elkövetni. A szervezetnek voltak olyan tagjai, akik maguk is arról számoltak be, hogy a szervezetet Vizoviczki László vezette, „mindenről ő döntött” – mondta. 

A vádhatóság képviselője az ügyben súlyosbító körülményként kérte figyelembe venni, hogy a költségvetési csalások aránya magas a vendéglátóiparban, és azt is, hogy hosszabb ideig követték el a csalást, valamint kiemelte Vizoviczki László kezdeményező szerepét. A fegyházbüntetés kiszabása mellett 28 vádlott esetében azt is indítványozta, hogy a bíróság zárja ki őket a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségéből és pénzbüntetést is szabjon ki rájuk. 

Az elsőrendű vádlott és társainak többsége mindvégig tagadta bűnösségét, de voltak, akik részben elismerték bűnösségüket. 

A per péntek délután Vizoviczki László védőjének perbeszédével folytatódik. 

A Központi Nyomozó Főügyészség egyébként 2014 augusztusában egy másik vádiratot is benyújtott Vizoviczki László és 21 társa ellen. Abban az ügyben vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés a vád, többen az ügyészség szerint bűnszervezetben követték el cselekményeiket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.

2024. április 24.

Az uniós adatvédelmi testület elfogadta a „consent or pay” modellel kapcsolatos véleményét

Az EDPB 2024. április 17-i ülésén a GDPR 64. cikk (2) bekezdése alapján a holland, a norvég és a hamburgi adatvédelmi hatóság kezdeményezésére 08/2024. számon a személyes adatok viselkedésalapú reklámozás céljából történő kezeléséhez való hozzájárulás érvényessége tárgyában a nagy online platformok által alkalmazott „hozzájárulás vagy fizetés” („consent or pay”) modellekkel összefüggésben kötelező véleményt fogadott el.