Bejelentkezés Hírlevél

Zeneművek szerzőjét és előadóját is védik a jogszabályok


Napi
2018. június 22. Jogászvilág

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szerzői jog hatálya alá tartozó alkotásokról, a zeneművekkel összefüggő jogokról, a feldolgozás szabályairól, valamint az e műveket érintő tipikus jogsértésekről készített interjút az OBH Dr. Bors Csabával, a Fővárosi Törvényszék bírájával a zene világnapján.


Milyen alkotásokat részesít védelemben a szerzői jog? 
A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXXVI. törvény (Szjt.) definiálja a szerzői jogi védelem tárgyát és elsősorban az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokat védi. Ha a mű megfelel törvényi kritériumoknak és egyéni eredeti jellegű, akkor szerzői jogi védelem alá tartozik. Amennyiben ez kétséges annak megállapítása szakértői feladat. 
Melyek a szerzői jogi védelem főbb jellemzői zeneművek esetén? Eltérnek-e a szerzők és az előadók jogai?
A zeneművek szerzői az általános szerzői jog szerint részesülnek védelemben a személyhez fűződő jogaik tekintetében. Fontos kérdés zeneművek esetében, hogy az szöveggel vagy anélkül szerepel. Az előbbi helyzetben a zenemű és a dalszöveg szerzője lehet eltérő személy. Ekkor közös mű keletkezik. A vagyoni jogoknál kissé bonyolultabb a jogi védelem. A zeneművek és az azokat előadó művészek műveinek felhasználása, nyilvánossághoz közvetítése után járó díjak kezelése a közös jogkezelő szervek feladata, amit a szerzői jogok és a szerzői joghoz fűződő jogok közös kezeléséről szóló 2016 évi XCIII. törvényben rendez a jogalkotó. Az előadó művészek és a hangfelvételt előállítók jogait a szerzői joghoz kapcsolódó szomszédos jogok biztosítják, amelyek a szerzői jogról szóló törvényben találhatók (XI. fejezet). Ezek védelmi ideje és terjedelme is némiképp eltérő a szerzői jogokhoz képest. Például a hangfelvételek védelmi ideje az első forgalomba hozatalt követő év első napjától ötven évig terjed, szemben a szerző életében és halálától számított hetven évig tartó szerzői jogi védelemmel. 
[htmlbox ptk_kommentar_2018]
Mi szükséges ahhoz, ha valaki más szerző zeneművét szeretné feldolgozni?
Mindenféleképpen a szerző engedélyére van szükség, hogy a feldolgozással ne váljon jogsértővé az átdolgozás. Utóbbi az Szjt. 17. § f) pontja szerinti felhasználási jogi terminus. Az engedély adás legfrappánsabb megoldása lehet a felhasználásra szóló szerződés, amelyben pontosan leírhatják a felek, hogy a feldolgozás milyen terjedelemben engedélyezett és annak melyek a vagyonjogi vonzatai, például a felhasználás díja. A felhasználási szerződés pedig kötelezően írásba foglalandó. 
Mit tehet egy zenemű szerzője a polgári jog szerint, ha szerzői jogát megsértik? A tapasztalat szerint a zeneműveket érintő jogsértés mely formája a legjellemzőbb? 
A zenemű szerzője a legáltalánosabb esetben, ha nem tud a jogsértővel megegyezésre jutni a felhasználás jogszerűvé tétele dolgában, úgy bírósághoz fordulhat. A saját gyakorlatomban előfordult ügyekben általában más zenéjéből engedély nélkül átvett részlet fordult elő, mint a jogvita tárgya, illetve engedély nélküli zene felhasználás. A tipikus zenével, zenefelhasználással összefüggő ügy egyebekben a közös jogkezelés körébe tartozó díjak megfizetése iránt indított jogkezelői kereset ( például ARTISJUS Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület által indított ügyek).

Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága