A balra kanyarodás veszélyei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Olyan közlekedési helyzetben, amikor a balra kanyarodás megkezdése szükségképpen megsértené a szemből közlekedő – esetleg a kanyarodás megkezdésekor még csak nem is észlelhető – jármű elsőbbségi jogát, a balra kanyarodás nem, vagy csak irányító személy igénybevételével kezdhető meg. A Kúria eseti döntése.

A tényállás

A terhelt 2010. július 15-én este kombájnt és hozzá kapcsolt rendszám nélküli vágóasztal-szállítóból álló járműszerelvényt vezetett. Haladása közben az út kereszteződésében úgy kanyarodott nagy ívben balra, hogy eközben nem biztosított elhaladási elsőbbséget a vele szemből személygépkocsival érkező, egyenesen továbbhaladni szándékozó sértettnek, és összeütköztek. A baleset következtében a sértett 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett.

Az első- és másodfokú eljárás

A terheltet az elsőfokú bíróság közúti baleset okozásának vétsége miatt bűnösnek találta. A fellebbezést a másodfokon eljáró törvényszék elutasította. Hangsúlyozta, hogy a KRESZ szabályai szerint [31. § (5) bekezdés c) pont] a balra kanyarodó járművel elsőbbséget kell adni az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó jármű részére. Rögzítette, hogy amikor a személygépkocsi vezetője számára a kanyarodás észlelhetővé vált, akkor az ütközés helyétől 70–75 méterre, a kombájn elejétől 80–85 méterre lehetett. Az ütközés helyétől számított 70–75 méter távolság a tényleges sebességhez tartozó vészfékezési féktávolságon belüli helyzetnek minősül, és a 90 km/óra engedélyezett sebességhez tartozó vészfékezés határhelyzete. A személygépkocsi vezetője részéről ugyanis az elkerülhetőségi sebesség vészfékezéssel 90–95 km/óra, lassító fékezéssel 60–65 km/óra lett volna.

A sértett a kombájn jelenlétét, mozgását a két jármű ütközését megelőzően 82–85 méterre, 110–114 km/óra sebesség mellett észlelte és az ütközés vonala előtt a személygépkocsit akkor tudta volna megállítani, ha intenzív fékezéssel 94–98 km/óra, lassító fékezéssel 69–70 km/óra sebességnél nem közlekedik gyorsabban az észlelés pillanatában.

A terhelt a kanyarodás felmérésekor, az induláskor még nem láthatta a gépkocsit, majd akkor, amikor megláthatta csak 0,3–0,4 másodperce volt, hogy a kanyarodását még eredménnyel fel tudja függeszteni. Ezt követően az eseményt eredményesen elhárítani már nem tudta, sem a gépkocsi nyomvonalát nem tudta szabadon hagyni, sem kihaladni nem tudott előle.

A két jármű vezetője szempontjából észlelési vagy cselekvési késedelem nem mutatható ki, ugyanakkor abban az esetben, ha a jármű méretei vagy egyéb ok miatt a KRESZ rendelkezéseit nem lehet megtartani, a bekanyarodást fokozott óvatossággal, szükség esetén erre alkalmas irányító személy igénybevételével és úgy kell végrehajtani, hogy a bekanyarodó jármű a többi járművet ne veszélyeztesse, hangsúlyozta a bíróság. A baleset ennek megszegése miatt következett be.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A terhelt felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy a balra kanyarodás megkezdésekor nem láthatta a sebességtúllépéssel közlekedő gépkocsit, amikor pedig észlelhette, már nem állt rendelkezésére elegendő idő a veszélyhelyzet elhárításához, hiszen az általánosan elfogadott emberi reakció időnek kevesebb, mint a fele állt csak rendelkezésére, ezért őt még gondatlanság sem terhelheti a baleset bekövetkezéséért.
Az ügyész álláspontja szerint a balesetet kizárólag a terhelt kerülhette volna el a kanyarodásról történő lemondás esetén vagy oly módon, ha a bekanyarodást irányító személy közreműködésével hajtja végre, amelyet az adott körülmények között a felvezetői jármű közreműködésével, illetőleg valamelyik munkatársának igénybevételével problémamentesen megoldhatott volna.

A Kúria megállapításai

A Kúria meglátása szerint a bíróságok a KRESZ szabályainak megsértését kellő alappal rótták fel, emiatt pedig megalapozottnak találta a terhelt gondatlanságának megállapítását is. A bírói gyakorlat alapján a KRESZ-ben foglalt szabályt úgy kell érteni, hogy azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbség adásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. A hirtelen sebesség vagy irányváltoztatásra kényszerítés mindig az elsőbbség meg nem adását jelenti.

 

A Kúria szerint az esetben egyértelműen megállapítható volt, hogy a terhelt által vezetett járműszerelvény méretére, sebességére és a belátható útszakaszra figyelemmel a balra kanyarodás megfelelő biztosítás nélküli megkezdésének előfeltételei nem voltak meg. A terhelt ugyanis nem láthatott be olyan hosszúságú útszakaszt, amely mellett meggyőződhetett volna arról, hogy elsőbbségadási kötelezettségének megfelelően eleget tud tenni, a szemből esetlegesen megengedett sebességgel közlekedő gépjárművet nem kényszeríti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. A terhelt ezért a balra kanyarodás megkezdésekor, a felezővonal átlépésekor, és a szemközti sávba behaladásakor a számára korábban nem is látható gépkocsi elsőbbségi jogát megsértette, a kellő körültekintés hiánya miatt a közúti baleset gondatlan okozása így megállapítható.

A Kúria megállapítása szerint a KRESZ szabályának megsértése és a terhelt részéről a gondatlan mozzanat nem a sértetti gépjármű észlelésekor, hanem azt megelőzően a balra kanyarodás megkezdésekor történt.
Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 737/2013.) a Kúriai Döntések 2014/7. számában 200. szám alatt jelent meg.

---