A bíróság felkészült az új kódexekre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a III. Wolters Kluwer Jogi Konferencián tartott előadásában méltatta a kódexek megalkotása során kialakult szakmai együttműködést, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy az új jogszabályok alkalmazásának megkezdéséig még sok feladat áll a jogásztársadalom előtt.


Az OBH elnöke előadása nyitásaként a perjogi szabályokat a közlekedési szabályokhoz hasonlította és kiemelte, hogy mindkét szabályrendszer azt mutatja meg, hogy hogyan, milyen útvonalon juthatunk el a kitűzött célunkhoz, megmutatja, hogy mit tehetünk, és mit nem tehetünk a cél elérése érdekében.

2018-ban hihetetlen kihívás elé néz az egész jogásztársadalom, hiszen a mostani eljárási kódexek lecserélésre kerülnek, sőt egy vadonatúj kódex, a közigazgatási perrendtartás is megszületett. A nehézséget az okozza, hogy eltérnek ezek az útvonalak a korábbi peres útvonalaktól, az új szabályok hatálybalépését követően senki nem járhat el a megszokások alapján a bíróságok előtt.

Bár az Országos Bírósági Hivatal és a bírói kar mindvégig közvetlenül közreműködött az eljárási kódexek megalkotásában, a bírói kar jelentős része azonban csak távolból követte a kodifikációs folyamatot, ugyanakkor a napi ítélkezésben mindenkinek elő kell majd venni ezeket a kódexeket. Az OBH az új jogszabályok alkalmazására való felkészülés elősegítése érdekében ezért mindhárom kódex esetében ugyanazt a projektszervezetet alapította meg, amelyekben a foglalkozniuk kell olyan képzések megszervezésével, amely egyben tananyag előállítást, folyamatábrákat, segédleteket, új nyomtatványok kialakítását jelenti. Újfajta lajstromrendszerre, új statisztikai rendszerre is szükség van és új elektronikus alkalmazásokat is ki kell fejleszteni.

[multibox]

A 2017-es esztendő tehát az új kódexekre való felkészülés éve a bírók számára. Ez azért is jelent külön kihívást, mert az elmúlt öt évben a bírósági szervezet rendkívüli eredményeket ért el azokban a mutatókban, amelyeket európai szinten is vizsgálnak a bíróságok működésében. Már ötödik éve jelenik meg az Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája, ahol a 28 országot helyezik rangsorba például aszerint, hogy hol milyen gyorsak a perek, mekkora az ügyhátralék a lakosságszámhoz viszonyítva. Az OBH elnöke büszkén említette, hogy a magyar igazságszolgáltatás Európa élmezőnyébe tartozik. A közigazgatási perek intézésében az eredménytábla szerint a második leggyorsabb a magyar igazságszolgáltatás. A közigazgatási ügyhátralékot tekintve szintén a második helyen állunk.

Az eredménytábla szerint Magyarországon a polgári ügytípusok ügyhátraléka a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban. A perek befejezéséhez szükséges időtartamot tekintve pedig hatodik helyezettek vagyunk a 28 tagállam között. Ezek az eredmények Magyarország versenyképességét is növelik, ezért ezeket az eredményeket az új eljárási kódexek alapján is meg kell tartani.

Ezt követően Handó Tünde  kifejtette,. hogy minden eljárásjognak végeredményben az anyagi jog érvényesülését kell szolgálnia. A tárgyalóteremben az a jó, ha az eljárásjog egyértelmű és pontos, ugyanakkor kellően rugalmasan szabályozza a bírák és a felek cselekvési lehetőségeit. Az OBH a kodifikációs eljárás során következetesen képviselte azt az álláspontot, hogy hatékonyságot segítő és kiszámítható, ugyanakkor működő megoldások legyenek mindhárom kódexben.

Az új polgári perjoggal kapcsolatban az volt a legfőbb elvárás, hogy azokat a pereket is képes legyen kezelni az új szabályozás, amelyek kezelésében nem voltak elégségesek a megszokott rendelkezések, így modern perjogi intézmények is bekerültek az új kódexbe. Ilyenek például a nagy pertárgyértékű, komplex tényállású, bonyolult jogi megítélésű, szakértői bizonyítást igénylő ügyek. A hatékonyságot fokozhatja, hogy az új Pp. nagyobb szerepet szán a bírói aktivitásnak, amelyeket olyan új alapelvekkel jelenít meg, mint a perkoncentráció elve, a felek eljárás támogatási-, igazmondási kötelezettsége, valamint a bíróság közrehatási tevékenysége. Az új és a régi perjog együttes értelmezése Elnök Asszony szerint jelentős kihívás elé állítja a jogalkalmazókat. Példaként említette, hogy eltűnik a jól megszokott Pp. 3. § (3) bekezdés, amely tartalmazza, hogy a bíró kötelessége felhívni a figyelmet, illetve tájékoztatást adni a bizonyítási teherről. A bíró nagyobb feladatot és még nagyobb szabadságot kap abban, hogy az eljárás elején megpróbálja a helyes ösvényre terelni a jogvitát.

A professzionális perjog fő szabályaként a keresetlevéllel szemben elvárt követelményeket is sokkal részletesebben szabályozza. Ez szolgálja azt, hogy már az eljárás elején meghatározottak legyenek az igények, a jogcímek, a tények, a bizonyítékok nem változtatható előadása, az érdemi tárgyalás előkészítése rendkívüli jelentőséggel bír. Nyilván a perfelvételi tárgyalás magában hordozza azt a kockázatot, hogy több tárgyalásra lesz szükség a tényállás tisztázásig, az érdemi tárgyalás megkezdéséig. Felmerülhet a perben a per esete is, amikor a felek az eljárási szabályokról vitáznak, hogy vajon perfelvételi-e a tárgyalás, vagy már érdemi. A gyorsítást szolgáló szabályozásként értékelte a szakértőkkel kapcsolatos, a jogsértő bizonyítási eszközök használhatóságára vonatkozó új rendelkezéseket és a bizonyítási szükséghelyzet szabályozását.

Handó Tünde kritikaként említette meg, hogy bizonyos részek nem kellően kidolgozottak vagy éppen ellenkezőleg indokolatlanul részletekbe menő szabályozást tartalmaznak. 

Az új bizonyítási eljárás eredményeként meghozott fellebbviteli ítélet ellen a fellebbezést kizárja az új Pp, ez pedig felveti azt a kérdést, hogy a rendes jogorvoslati jog nem kerül-e elvonásra.

A közigazgatási perrendtartással kapcsolatban kiemelte a Kp. hatását a bírósági szervezetrendszerre. Megváltozik a Fővárosi Törvényszék szerepe és kvázi regionális alapon kiemelésre kerül 8 speciális közigazgatási- és munkaügyi bíróság, ahol elsősorban a klasszikus közigazgatási perekkel fognak foglalkozni. Ez a megoldás kiváló lehetőség a szakmai tudás koncentrációjára, amíg azonban a digitális bíróság ki nem teljesedik, addig nehézséget jelenthet, hiszen a földrajzi távolság egy lehetséges akadály. Az elmúlt öt évben a közigazgatási ügyszakban a regionális kollégiumok miatt olyan szakmai közösségek, olyan műhelymunka alakult ki, ami a szétaprózottság ellenére is képes volt hatékonyan és magas szakmai színvonalon ellátni tevékenységét. A közigazgatási perrendhez kapcsolódó szervezeti kereteket úgy alakították ki, hogy ennek a szakmai közösségnek a fennmaradását biztosítsák. Ezen túl számos olyan rendelkezést tartalmaz a Kp., amely a hatékonyságot, a gyors ügyintézést szolgálja, ilyenek például a hatásköri, illetékességi koncentrációk. Újdonságként emelte ki a hivatalból való bizonyítás lehetőségét, amelyre a bírói karban már több ügytípusra vonatkozóan igény volt. Üdvözölte a mintaper bevezetését, amelynek célja, hogy ne kelljen egyenként eldönteni bizonyos jogkérdéseket, hanem egy mintaperben lehessen kialakítani egy anyagi eljárásjogi megoldást, amelyhez az érintettek a későbbiekben igazodni tudnak. Az OBH elnöke kitért az egyezségre és a közvetítésre, amely a közigazgatási ügyekben is alkalmazható, valamint az eljárást gyorsító megoldásként értékelte a jogorvoslati határidők pontosabb meghatározását.  

[htmlbox beszedleiro]

Handó Tünde kitért a közigazgatási perrendtartásnak az OBH és a bírói kar által vitatott rendelkezéseire is. A háromfős bírói tanácsok elsődlegesek lesznek a közigazgatási perrendben, tehát több bíróra lesz szükség és a törvényes bíróhoz való jogot másképpen kell majd értelmezni, mint az egyesbíróknál.

Egy másik problémaként említette, hogy a bírósági titkárok jogköre, szemben más ügytípusokkal, ügyszakokkal, csökkeni fog a közigazgatási ügyszakban.

A harmadik kérdéskör azzal kapcsolatos, hogy az eddigi nem peres ügyek, mint egyszerűsített perek kerültek újraszabályozásra, ez pedig kötöttebb pályát jelent, mint a nem peres eljárás.

Előadása utolsó részében a hivatásrendi együttműködés fontosságát emelte ki. Mindkét új törvény esetben, a bevezetést követő átmeneti időszakban számolni kell az alkalmazáshoz kapcsolódó bizonytalansággal. Az OBH elnöke szerit fontos, hogy a bírák ne veszítsenek irányt, mindig tudják, hogy mi volt a törvényhozó szándéka és annak megfelelően hozzák meg döntésüket.

Handó Tünde a jogászság alapvető feladatának a jogállam védelmezését, őrzését, a jogba vetett bizalom megteremtését tartotta, amelyhez arra van szükség, hogy a jogászság ne teremtsen kételyt a jog iránt olyan mértékben, hogy az kikezdje a közigazgatás, a bíróság, az ügyészség vagy az ügyvédi kar tekintélyét. A jog méltóságának fontosságára hívta fel a figyelmet és arra, hogy a hivatásrendek az általános és tárgyilagos szakmai vitákat a tárgyalótermeken kívül is képesek legyenek lefolytatni. Mindkét hatalmi ág a törvényhozás és a végrehajtó hatalom is nagyon odafigyelt a bírói kar véleményére és a vita, amely a kódexek előállítását kísérte csak jobbá tette azt a szöveget.

Az elmúlt öt év legfontosabb vezetői tapasztalatának nevezte, hogy minden újító szándékot kellő nyitottsággal, tisztelettel kell fogadni.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.