A büntető és a szerzői jog – 2. rész
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alkotás és annak „eredményei” már az őskortól kezdve végig kísérte az emberiség történetét. A művek mellett lassan, de megjelent a jogi védelem is. Idővel a szerzői jogi védelem mellett létrejött a büntető jogi is. Cikkünkben a vizsgált terület érdekességét és nehézségét – ahogy ez a későbbiekben bemutatásra kerül – éppen ez, a két jogterület találkozása, adja. Cikkünk második részében többek közt a szerzői jogok megsértéséről, az átjárhatatlanság kérdéséről és a nyomozati munka nehézségeiről lesz szó.
| Cikkünk első részét itt olvashatja. |
7. A szerzői jog vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése
A tényállást az 1993. évi XVII. törvény iktatta be a Büntető Törvénykönyvbe. Jogi tárgya azok a szerzői művekhez fűződő vagyoni viszonyok és az ezekhez kapcsolódó viszonyok, elkövetési tárgya a szerzői jog által védelemben részesített művek.
Ezen tényállas megvalósításával követik és követték el leggyakrabban a szerzői jog megsértését. A bűncselekményt legtöbbször a fájlcseréléssel követik el, ezen elkövetési mód okozza a legnagyobb nehézséget. Az első fájlcserélő programot, a Napstert, Shawn Fanning hozta létre 1999-ben. Az első igazán híres eset pedig, ahol az üzemeltetők ellen indult per a PirateBay 2003-as esete volt.
A fájlcserélés lényege, hogy egy honlap, vagy egy program segítségével a felhasználók le és feltölthetnek tartalmakat. Probléma akkor adódik, mikor szerzői jog által védett műveket osztanak meg egymással a felhasználók. Így összesen három személyi kör érintett: a felhasználók, az üzemeltetők és a szerzői jog jogosultjai.
A 2012. évi C. törvény változásokat hozott ebben a tényállásban is.
7.1. Az alsó határ kérdése
A régi Btk. nagy hibájaként emlegették, hogy nem tartalmazott alsó határt, a bűncselekményt akár egy forintra is el lehetett követni. Volt, aki megkérdőjelezte ennek alkotmányosságát. Hiányolták a szabálysértési alakzatot is. Felmerült a dekriminalizáció lehetősége. Az OKRI egy 2009-es felmérése kimutatta, hogy főkép büntetlen előéletű, sokszor kiskorú személyek követik el a szellemi tulajdon elleni bűncselekményeket, amelyeknek száma folyamatosan nőtt. Ezt alátámasztotta az SZTNH azon felmérése, amelyből kiderült, hogy a fájlok 89 %-a illegálisan jön létre. Az alsó határ nem léte már csak azért is fontos volt, mivel a TRIPS egyezmény csak a kereskedelmi mértékű kalózkodást kívánja büntetni. A törvényhozó meghallgatta ezeket az érveket és figyelembe vette, hogy a társadalom ezt csak divatos csínyként fogja fel. Erre tekintettel a Btk. módosításakor bevezetett egy új büntethetőséget kizáró okot, amely a le és feltöltést dekriminalizálja, amennyiben azt száz és ötszáz ezer forint között követik el és nincs szó vagyonszerzési célzatról az elkövetés során. Ez a lépést többen méltatták.
|
Szerző: dr. Tattay Levente
|
|
|
Bizonyos problémák megoldódtak az új tényállásnak köszönhetően, az elkövetés alsó határa így ötszázezer forint lett. Viszont létezik emellett a szabálysértési alakzat is, amelyet százezer forintos összeghatárig lehet elkövetni. Így gyakorlatilag létrejött egy másfajta probléma, hiszen száz és ötszázezer forint között semmilyen szankció nem sújtja a le és feltöltőket, míg százezer forint alatt szabálysértési bírság szabható ki velük szemben. Így a szabályozás gyakorlatilag arra ösztönzi a fájlcserélőket, hogy egy bizonyos összeghatár fölött töltsenek fel és le, nem – illetve nemcsak – arra, hogy egy bizonyos mérték fölött ne kövessék el azt. Ezekre tekintettel azt gondolom, hogy lehető legjobb az lenne, ha a szabálysértési alakzatot eltörölné a jogalkotó és ötszáz ezer forint alatt semmilyen szankciót nem szabna ki.
A programok és a honlapok létesítői csak bűnsegédként felelnek. Van olyan, aki ezzel kapcsolatban az alkalmazás megnehezítését látja. (Megjegyzendő, hogy korábban még így sem voltak felelősségre vonhatóak.) Bár a vagyonszerzési célzatra tekintettel nagyon valószínű, hogy a létesítők előbb-utóbb felelnek, érdemesnek tartanám végig gondolni azt, hogy – tekintettel arra, hogy valójában ezek a személyek a felelősek a fájlcserélésekért – a rájuk kiszabott büntetési tételt hasznos volna lényegesen magasabbra emelni, mint amit a törvény a felhasználókra kiszab és olyan esetben is büntethetővé kéne tenni őket, amikor bűnsegédként nem felelnének. Ezzel a probléma valódi magját sikeresebben lehetne kezelni. Mert bár az Ekrtv. (2001. évi 107. törvény) lehetővé tesz egy értesítési-eltávolítási eljárást, amely az érintett beleegyezésén alapul, ez közel sem elég a helyzet megnyugtató kezelésére.
7.2. Az elkövetési érték bizonytalansága
Vannak olyan gondok a szerzői jog vagy a szerzői jog megsértése tényállással kapcsolatban, amelyeken az új tényállás sem tudott változtatni.
Az egyik ilyen az elkövetési érték bizonytalansága. Ennek oka a tényállás keretjellege és az, hogy az ezen keretet kitöltő szerzői jog komplex jellegű. Jogszerű körülmények között a felhasználónak lehetősége nyílik többféle díjszabás közül választanai, így a szakértőknek nincs egységes kiindulási pontja az elköveti összeg meghatározásakor. Ráadásul a számításokkal kapcsolatban sincs egységes gyakorlatuk a szakértőknek, amit részben az is okoz, hogy az elkövetés időpontját nehéz megállapítani.
7.3. A büntetőjogi és a polgári jogi felelősség összemosása
A kerettényállásnak köszönhetően beszivárgott egy polgári jogi vélelem az eljárásba, vagyis az, hogy minden mű szerzői jogi védelemben részesül. A Be-ben viszont nincs helye vélelmeknek. Ezt a problémát nem az új Btk, hanem a Kúriai 9/2013. számú elvi határozata oldotta meg azzal, hogy kimondja; büntető eljárás során mindig vizsgálni kell, hogy az adott mű valóban jogi védelemben részesül-e.
7.4. A specializáció kérdése
A szerzői jog bonyolultságára tekintettel az ezt sértő bűncselekmények esetén a NAV folytatja le a nyomozást és a törvényszék jár el a bírósági ügyben. Van olyan, aki ebben szervezeti problémát vél felfedezni. Én azonban ezzel szemben azt gondolom, hogy nem, hogy gondot jelentene, hanem nagyon is üdvözlendő lépés. A szerzői jog mélyebb ismerete elengedhetetlen ezen esetek kapcsán, amelyet nem lehet mindenkitől elvárni. Így a specializáció sokat segíthet az eljárások során.
7.5. Átjárhatatlanság
Büntető eljárás során nincs olyan ok, amely miatt célszerűségből felfüggesztethetnek egy ügyet a büntető bírák és tanácsot kérhetnének egy polgári joggal foglalkozó kollégájuktól szerzői jogi kérdésekben. Ez nem is meglepő, hiszen büntető ügyekben a büntető bíróság nincs más hatóság döntéséhez kötve. Így volt ez a korábbi és így van ez a jelenleg hatályos tényállás esetén is.
|
|
|
Ne maradjon le!
Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!
|
Esetlegesen érdemes elgondolkodni egy olyan különleges eljárás bevezetésén, ahol a szerzői jogot érintő ügyekben bírói tanács járna el, melynek egyik tagja polgári bíró lenne. Ezen bíró pedig arra és csak arra lenne hivatott, hogy a szerzői jogi kérdésekre megadja a bíróság válaszát. Természetesen ezen eljárás bevezetéséhez számos jogszabályi módosítás szükséges. Ráadásul költségesebbé és lassabbá is teheti az lejárást.
7.6. A rendbeliség
A régi tényállás esetén a rendbeliség a sértettek – szerzők és jogosultak – számához igazodott. Kritikával illették, hogy a bírói gyakorlat nem volt egységes a rendbeliséget illetően. Az új Btk. azzal oldotta meg ezt a problémát, hogy összefoglalt bűncselekményt hozott létre azzal, hogy a vagyoni hátrányokat összegezni kell és nem lehet folytatólagosan elkövetni a bűncselekményt.
7.7. A nyomozás
Már a nyomozás maga is rejteget megoldandó problémákat.
2013. óta a NAV bűnügyi szakterületének hatáskörébe tartozik mind a négy korábban említett bűncselekmény. A szellemi tulajdonnal kapcsolatos nyomozások lefolytatása a Bűnügyi Főigazgatóság feladata. Az interneten megvalósított bűncselekmények nyomozására 2011. májusában különleges egységet hoztak létre.
A kalózkodás és hamisítás jelentős károkat okoz a legális forgalmazónak, csökkenti az állami bevételeket és csökkenti a munkahelyek számát. A bizonyítást nehezíti az internet anonimitása, legnehezebb az on-line környezetben elkövetett bűncselekmények felderítése.
A szakértő kérdése már a nyomozás során felmerül. Van, aki úgy véli, hogy már ekkor szükség van rá, hiszen a szakértőtől kérdezhető meg, hogy szerzői jogot sértett-e vagy sem az elkövető.1 Mások viszont aggályosnak látják, hogy a nyomozóhatóság szakértőre bízza a jogi kérdés megválaszolását. Úgy vélik, hogy a szakértőnek a feladata csak annyi lehet, hogy például azt megállapítsa, hogy milyen adatok találhatóak a kérdéses adathordozón. Ezek jogsértő voltának megállapítása viszont egyedül a hatóság feladata. Megint mások pedig úgy gondolják, hogy még a vagyoni hátrány megállapítása sem igényel szakértelmet.
A gyakorlatban nagy gondot jelent az is, hogy az elkövetőknek gyakran jobb technológiák állnak rendelkezésükre, mint a nyomozó hatóságnak.
7.8. A szakértő
A szakértővel kapcsolatos kritikák nemcsak a nyomozás, hanem a bírósági eljárás során is felmerülnek. A bíróság szintén elköveti azt a hibát, hogy jogi kérdésre vár választ ténykérdések helyett a szakértőtől, amelyre csak a bíróság adhatna választ. Teszi ezt annak ellenére, hogy más határozat nem köti a bíróságot.
A vagyoni hátrány megállapítására nincs egységes gyakorlat a szakértők körében. Eltérő időpontotokat és árfolyamokat vesznek figyelembe a vélemény kialakítása során. Ezzel gyakorlatilag nagyfokú kiszámíthatatlanságot eredményeznek.
8. Összegzés
A szerzői jog és a büntető jog találkozása rendkívül nehezen alkalmazható és értelmezhető jogterület. Egyszerre teszi szükségesség a mind két jogág nagyfokú ismeretét. A gyakorlatban pedig éppen ez okoz nehézséget.
Nagyon fontos természetesen azzal is foglalkozni, hogy kit és mikor büntetünk meg. A szellemi alkotások a magyar gazdaságban igen nagy szerepet játszanak. Így fontos az is, hogy ne az legyen a cél, hogy a társadalom többségét bűnösnek kelljen kimondani. Úgy szintén az is, hogy a fájlcserélésért leginkább felelős üzemeltetők megfelelő büntetésben részesüljenek. Hiszen a büntethetőséget kizáró ok megléte még nem teszi meg nem történté a szerzői jog jogosultjainál jelentkező vagyoni hátrányt.
Polgári és büntető jog az életben sokszor nem választhatóak el mereven egymástól. Ahhoz, hogy a felmerülő jogeseteket megfelelően kezeljék a törvényhozás mellett a jogalkalmazásnak is nagy szerepe van.
