A közalapítvány nem tartozik a csődtörvény hatálya alá

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A közalapítványra nem terjed ki a csődtörvény személyi hatálya, így közalapítvány ellen felszámolási eljárás nem indítható - a Kúria eseti döntése. 

Ami a tényállást illeti a hitelező 2015. február 2-án felszámolási kérelmenyújtott be az adósként megjelölt közalapítvány ellen, mivel álláspontja szerint az adós szerződésen alapuló (nem vitatott vagy elismert) tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül nem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette [csődtörvény 27. § (2) bekezdés a) pont]. 

 

Az első- és másodfokú eljárás 

Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adva megállapította a közalapítvány fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását. 

A másodfokú bíróság megszüntette a felszámolási eljárást és hatályon kívül helyezte az elsőfokú végzést. Döntésében azt a kérdést vizsgálta, hogy a közalapítványokra kiterjed-e a csődtörvény személyi hatálya. 

csődtörvény szerint az alapítványra a törvényt akkor kell alkalmazni, ha az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (Civil törvény) másképpen nem rendelkezik. Az alapítványt a csődtörvény a gazdálkodó szervezetek közé sorolja, a Civil törvény pedig civil szervezetnek minősíti a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével. A Civil törvény rendelkezik arról is [10. § (1) bekezdés], hogy civil szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a csődtörvénykell alkalmazni a Civil törvény által eszközölt eltérésekkelMindezekből a másodfok arra a következtetésre jutott, hogy a közalapítvány nem minősül olyan civil szervezetnek, amelyre a csődtörvény szabályait alkalmazni lehetne, így ellene nem folytatható le fizetésképtelenségi eljárás. 

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

A hitelező szerint csődtörvényben szereplő alapítvány fogalmába tartozik a régi Ptk. szerint a közalapítvány is, amely egy speciális alapítvány annyiban, hogy annak alapítói köre és célja meghatározott. Nem vitatta, hogy a Civil törvény felszámolással kapcsolatos rendelkezései a Civil törvény törvényi fogalma szerinti civil szervezetekre nézve valóban tartalmaznak speciális rendelkezéseket, de sem a Civil törvény, sem a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvény [2011. évi CLXXXI. törvény] nem tartalmaz olyan szabályt, amely a közalapítványt kivonná a csődtörvény személyi hatálya alól. 

Ezért a hitelező szerint a közalapítvány egy speciális alapítvány, melyre a csődtörvény személyi hatálya kiterjed, azonban arra nézve a Civil törvény, mint speciális jogszabály nem tartalmaz különös rendelkezéseket, mert a fogalomrendszerében nem minősül civil szervezetnek. Így ugyanolyan szabályok szerint kezdeményezhető egy közalapítvánnyal szemben felszámolási eljárás, mint például egy gazdasági társasággal szemben. Érvelése szerint az ellentétes értelmezés azt jelentené, hogy felszámolással nem lehetne közalapítványt jogutód nélkül megszüntetni, kizárólag az alapítók vagy a kuratórium szuverén elhatározása alapján, mely a jogbiztonságot és a hitelezői érdekeket nagyban sértené. 

 

General Data Protection Regulation -

texts, commentaries and practical guidelines

Az új általános adatédelmi rendelet értelmében a kötelezettségek megsértése esetén akár 20 millió eurós bírság is kiszabható.

Angol nyelvű kommentárunk hasznos segítséget nyújt a felkészüléshez és segít a rendelet nehéz nyelvezetének feldolgozásában. 

Megrendelés >>

 

A Kúrai megállapításai 

A Kúria szerint a másodfokú bíróság helytálló értelmezést követően hozta meg döntéséthogy a közalapítványra és pártalapítványra a Civil törvény és a csődtörvény szabályait nem lehet alkalmazni. Hibásnak találta az a hitelezói értelmezést, hogy ha a Civil törvény nem vonatkozik a közalapítványra, abból az következik, hogy a közalapítvány vonatkozásában nincs korlátozás, nincsenek speciális eljárási rendelkezések, ugyanolyan feltételek mellett lehet vizsgálni a fizetésképtelenségét, illetve elrendelni a felszámolását, mint bármely más gazdálkodó szervezet esetében. A hitelező által hibásan hivatkozott régi Ptk. szabály hatályon kívül helyezését követően a szabályozás szerint közalapítvány esetén a Civil törvény civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. 

Miután azonban a Civil törvény továbbra is kizárja a civil szervezetek közé sorolt alapítványok közül a közalapítványokat és a pártalapítványokat, ebből a Kúria meglátása szerint az a következtetés vonható le, hogy a közalapítványokra az alapítványokkal kapcsolatos anyagi jogi szabályok alkalmazandóak ugyan, azonban a közalapítványok nem tartoznak az Civil törvény hatálya alá. 

Kiemelte, hogy a csődtörvényt akkor kell alkalmazni az alapítványokra, ha erről a Civil törvény másképpen nem rendelkezikMivel azonban a Civil törvény másképpen rendelkezik a közalapítványokra, így azokra csődtörvény nem alkalmazható, és a közalapítványra nem terjed ki a csődtörvény személyi hatálya. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy ettől függetlenül a hitelezők nincsenek elzárva a közalapítványok tekintetében az egyedi végrehajtástól, és a közalapítvány megszüntetésének eseteit is rendezi a jogszabály. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.002/2017.a Kúriai Döntések 2018/5. számában 148. szám alatt jelent meg.  

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!