A közös háztartásban való együttélés értelmezése

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az élettársi kapcsolat fogalmi elemei közé tartozó közös háztartásban való együttélés - különösen idősebb partnerek között - megvalósulhat olyan módon is, hogy mindketten megtartják a lakhatást biztosító ingatlanukat, ugyanakkor azokat közösen használják, tehát mindkét ingatlan az együttélés, közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színtere – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a saját ingatlannal rendelkező özvegy felperes 1997 karácsonyakor került szerelmi viszonyba a nőtlen és gyermektelen S.-sel. Ezt követően az éjszakákat S. kizárólagos tulajdonában álló ingatlanban töltötték, napközben pedig 2007-ig mindkét ingatlant használták. Reggelenként, S. munkába indulása után a felperes átment a saját ingatlanába, az itt megfőzött ebédet közösen fogyasztották el, majd a munkaidő befejezése után az estét már ismét S. ingatlanában töltötték. 2007-ben, miután S. nyugdíjba ment, az S. ingatlanában töltött éjszakák után a felperes ingatlanában reggeliztek és ebédeltek, majd a szükséges munkák elvégzése után átmentek a másik ingatlanba, itt is elvégezték a felmerülő munkákat, majd szabadidejüket közösen töltötték. A felperes főzött, mosott és takarított mindkét ingatlanban, a kerti munkákat közösen végezték. A mindennapi megélhetéshez szükséges bevásárlásokat közösen intézték. Ezen kívül mindkét ingatlanon szárnyasokat tenyésztettek. A keltetés az S. ingatlanában folyt, majd a kikelt csibéket átszállították a felperes ingatlanába és ott tartották felhasználásukig. Az ingatlanokban végzett felújítási munkákat során támogatták és segítették egymást.Mindezek ellenére egymás bankszámláihoz hozzáférésük nem volt és az ingatlanok rezsiköltségét is maguk fizették.

élettárs

 

S. 2015-ben végrendelet nélkül elhunyt, a közjegyző a hagyatékát ideiglenes hatállyal, törvényes öröklés jogcímén S. testvérének (alperes) adta át. A felperes annak megállapítását kérte, hogy a hagyatéki leltárban megjelölt ingóságok egy részének 1/2 tulajdonjogát élettársi közös vagyon jogcímén megszerezte. Keresetében arra hivatkozott, hogy S.-sel 1997. év végétől élettársi kapcsolatban éltek, és az együttélés ideje alatt közösen vásároltak vagyontárgyakat, továbbá S. ingatlanán közös beruházást végeztek. Az alperes szerint azonban a felperes és néhai testvére nem éltek élettársi kapcsolatban, közöttük kizárólag érzelmi kapcsolat volt.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság szerint a felperes és S. között fennállt az élettársi kapcsolat. Álláspontja szerint, szemben az alperes állításával, a közös háztartásban élés törvényi feltétele is fennállt, mivel az együttélés során a felperes és S. igénybe vették mindkettőjük lakóingatlanát és ezekben nem külön háztartást vezettek, hanem közös gazdálkodásra kiterjedő életközösséget létesítettek. A felperes és S. olyan gazdasági közösségben éltek, amelyben szándékuk az együttélés alatt szerzett vagyonszaporulatra nézve a közös tulajdonszerzést célozta. A közös gazdálkodást pedig nem zárja ki, hogy mindketten saját bankszámlával rendelkeztek és a bankszámla feletti rendelkezési jogot egymás javára nem biztosították.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. [685/A. §] szerinti élettársi kapcsolat kritériumai a közös lakásban való együttlakás, a közös háztartás fenntartása, a felek közötti érzelmi kapcsolat fennállása, együvé tartozásuknak a harmadik személyekkel szemben való vállalása, továbbá az, hogy legalább hallgatólagosan értsenek egyet abban, hogy a közös gazdálkodásuk eredményként szerzett vagyon közös legyen. Mindezeket a másodfok is fennállónak tekintette. Elismerte, hogy gazdálkodásuk annyiban speciális volt, hogy mindkét fél megtartotta a saját bankszámláját, de hallgatólagosan egyetértettek a közös háztartásvezetéssel kapcsolatos költségek egymás közötti viselésének arányban. Jelentőséget tulajdonított a bíróság annak is, hogy a felek közel 18 évet éltek le így, amely már önmagában is igazolja, hogy hosszú távú gyakorlat alakult ki a közös életvezetésben.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes szerint a felperes és S. között nem állt fenn élettársi kapcsolat, mindez csak szoros, „összejárós” kapcsolatnak minősíthető, ezért az eljárt bíróságok tágították az élettársi kapcsolat megállapításának feltételeit. Az élettársi kapcsolatnak fogalmi elemei közül álláspontja szerint nem teljesült a közös lakásban való együttélés. A felperes és S. kapcsolatuk alatt megtartották önállóságukat, nem adták fel saját lakásukat, partnerként nem jelentkeztek be. Mindketten maguk viselték az ingatlanok rezsijét. A párkapcsolatban két külön háztartásban történő különlakás valósult meg, mivel életvitelszerűen nem költöztek össze, nem éltek egy lakásban és nem vezettek közös háztartást. Az alperes álláspontja szerint a közös háztartás vitele meghatározott lakáshoz kötődik, ezért akkor állapítható meg, ha az egyik fél beköltözik a másik ingatlanába, abban életvitelszerűen együtt élnek és közösen viselik a háztartás költségeit. A felújítással kapcsolatban kiemelte, hogy S. a nagyobb kiadásokra vonatkozó gazdálkodása, megtakarítása teljesen elkülönült, ezeket saját vagyonából fedezte. Ez pedig álláspontja szerint azt igazolja, hogy életvitelének, gazdálkodásának egyes részeire a felperesnek ráhatása nem volt, abban nem működött közre.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

 

A Kúria megállapításai

A Kúria szerint a felek megfeleltek a régi Ptk. élettársakra vonatkozó kritériumainak: megvolt mind a közös háztartás, mind az érzelmi és gazdasági közösség is. Kiemelte, hogy a bírói gyakorlat szerint a kapcsolat jellegének megítélésénél jelentősége van az együttélés fenntartására vonatkozó szándéknak, harmadik személyek irányában az összetartozás mikénti megjelenésének, továbbá a házasságon kívüli partnerkapcsolat tartós jellegének. A fogalmi elemek közül az érzelmi, bensőséges személyes kapcsolat magában foglalja az élettársak érzelmi, lelki közösségét, szellemi, kulturális és nemi kapcsolatát. A közös háztartás a felek tényleges együttlakását, életvitelszerű közös életét (együttes étkezés, pihenés, háztartásvezetés) jelenti. Vagyonjogi szempontból az életközösség legfontosabb eleme a gazdasági kapcsolat, az együttesen kitűzött célok érdekében való vagyoni együttműködés, vagyoni érdekközösség, akarategység, amelyben a felek egymást kölcsönösen támogatják, vagyoni ügyeiket közösen intézik, összetartozásukat minden vonatkozásban vállalják. A gazdálkodás közös jellegét a jövedelmek közös életvitelhez való felhasználásának, valamint a megtakarítások együttélést szolgáló célra való fordításának ténye határozza meg. A Kúria kiemelte, hogy a gazdasági kapcsolat lehet lazább vagy szorosabb, ennek nem feltétele, hogy az élettársak közös kasszán legyenek, jövedelmeikkel közösen rendelkezzenek. A pénzkezelés módja sem befolyásolja a gazdasági kapcsolat fennállását, de az egymással akarategységben való eljárás, és a rendelkezésre álló anyagi eszközöknek a közös cél szolgálatába állítása a gazdasági közösség nélkülözhetetlen feltétele.

Az alperesi érveléssel szemben, mely szerint a közös háztartásban együttélés kizárólag arra a helyzetre korlátozódik, amelyben a felek összeköltöznek, egy közös lakásban együtt élve vezetnek közös háztartást, a Kúria az élettársi kapcsolatok sokszínűségét hangsúlyozta. Meglátása szerint az egyes tartalmi elemek a felek sajátos élethelyzetére és körülményeire tekintettel az általános megítéléstől eltérően is jelentkezhetnek. Így az adott esetben a közös háztartásban való együttélés is speciális módon valósulhat meg.

A Kúria szerint a felek már érettebb korban léptek egymással élettársi kapcsolatba. Emiatt mindketten ragaszkodtak a saját ingatlanokhoz, továbbá az abban kialakított, számukra kényelmes és megszokott életkörülményeik fenntartásához. Ezért közös döntéssel azt a speciális életformát alakították ki, hogy a mindennapokban az ingatlanokat egy meghatározott rend szerint közösen használják. Mindkét ingatlant az együttélés, az együttlakás, a közös étkezés és pihenés színterének szolgálatába állítják, amelyhez szükségképpen hozzátartozott a mindkét ingatlanban megvalósuló közös háztartás vezetése, ennek keretében a két elkülönült élettérben folytatott közös életvitelhez igazodó bevásárlások bonyolítása, a beszerzett dolgok szükség szerinti elhelyezése. Mindez közel 18 évig zavartalanul működött.

Kiemelte azt is, hogy a közös gazdálkodás fennállása szempontjából nem releváns, hogy a felperes és S. is saját bankszámlával rendelkeztek, hiszen a mindennapi megélhetésüket biztosító költségeket közösen fedezték. A közös döntésen, akarategységen alapuló közös gazdasági tevékenység folytatása keretében együtt gondozták, művelték az ingatlanok kertjét, S. szőlőjét, közösen foglalkoztak az állattenyésztéssel, kölcsönösen segítették és támogatták egymást az ingatlanokon végzett felújítási munkákban.

Az élettársi kapcsolat megállapítását nem zárja ki, ha a felek jövedelmük egy részét az arra vonatkozó saját tulajdonuk fenntartásának szándékával, a kizárólagos tulajdonszerzésük biztosításának célzatával egymástól elkülönülten kezelik. Mivel az élettársak idősebb korban kerültek össze, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közös gazdálkodásuknak nyilvánvalóan nem lehetett célja közös gyermekek vállalása, közös ingatlan felépítése, stb. A közös gazdálkodás ezért a korlátozottabb célokhoz (ingóságok beszerzése stb.) igazodott.

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. II. 22.288/2016.) a Kúriai Döntések 2017/11. számában 369. szám alatt jelent meg. 

 

A kép forrása: itt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • kamera

    Nem minősül visszaélésnek a hangfelvétel készítése, annak felhasználása, amennyiben arra már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet - a Kúria eseti döntése.

  • kamera

    Nem valósítja meg a tiltott adatszerzés bűntettét az, aki mozgásérzékelős, felvételek készítésére alkalmas kamerát szerel fel a munkahelyén, a kft. női mosdójában azért, hogy az ott történteket rögzítése – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!