A Kúria nem érdemi határozatai – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbiakban a Kúria egyik joggyakorlat-elemző csoportjának összefoglaló véleményéről közlünk írást. A vizsgálat azokra az esetekre terjed ki, amelyekben a Kúria valamely törvényben meghatározott ok fennállása miatt elzárkózott a felülvizsgálati eljárás lefolytatásától és a jogerős ítélet érdemi felülbírálatától.


A Kúria elnöke, Darák Péter az ítélkezési tevékenység vizsgálatának keretében 2015-ben joggyakorlat-elemző csoportot állított fel, mely a Kúria által hozott nem érdemi határozatok tekintetben összefoglaló véleményt készített. A vizsgálat azokra az esetekre terjed ki, amelyekben a Kúria valamely törvényben meghatározott ok fennállása miatt elzárkózott a felülvizsgálati eljárás lefolytatásától és a jogerős ítélet érdemi felülbírálatától. Ez pedig az esetek szinte teljes egészében azokat a határozatokat foglalta magába, amelyekben a Kúria a felülvizsgálati kérelem valamely törvényi feltételének a hiányát észlelte, és emiatt annak befogadását megtagadta, valamint elrendelte a fél rendkívüli perorvoslati kérelmének hivatalból történő elutasítását.

A joggyakorlat-elemző csoport a vizsgálatnál figyelembe vette, hogy az új Polgári perrendtartás (Pp.) kodifikációs munkálatai már elkezdődtek, így összefoglaló véleményükben feltárták a hatályos Pp.-re épülő bírói gyakorlatot abból a célból, hogy a megszülető kódex után viszonyítási alapként szolgálhasson az új szabályok elemzéséhez és értékeléséhez. Ehhez persze az is kell majd, hogy a nem érdemi felülvizsgálati határozatok fogalmát és jogintézményét az új Pp. is ismerje és alkalmazza.

Mivel a hatályos Pp. (1952. évi III. törvény) rendelkezései az új kódex elfogadása után várhatóan nem lépnek hatályba azonnal, így elképzelhető, hogy a hatályos Pp. rendelkezéseit kell még alkalmazni nemcsak ebben idén, hanem 2017-ben is. Így a mostani összefoglaló vélemény, ha csak rövid ideig is, de mindenképpen segíti a jogalkalmazók munkáját.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a vizsgálatnál figyelembe vette, hogy az új Polgári perrendtartás (Pp.) kodifikációs munkálatai már elkezdődtek, így összefoglaló véleményükben feltárták a hatályos Pp.-re épülő bírói gyakorlatot, hogy a megszülető kódex után viszonyítási alapként szolgálhasson az új szabályok elemzéséhez és értékeléséhez

A joggyakorlat-elemző csoport figyelemmel volt arra, hogy a Kúria nem érdemi határozatai közül azokat vizsgálja, amelyek a jogkeresők számára alapvető jelentőségűek. Az összefoglaló véleményből kiderül, hogy a Kúria a törvény előírásainak megfelelően
milyen követelményeket támaszt a felülvizsgálati kérelmekkel szemben,
mikor látja azokat befogadásra alkalmasnak és
mikor, milyen okból és mit minősít érdemi elbírálásra alkalmatlannak.

A mintegy 250 oldalas összefoglaló véleményből kiemeljük az értékhatár és a felülvizsgálati érték, valamint a kötelező jogi képviselet problémáját azzal, hogy a teljes anyag a Kúria honlapján megtekinthető. (http://www.lb.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_3.pdf)

Az értékhatár-korlát alapvetően vagyoni jellegű intézmény. Azokban az ügyekben érvényesül, amelyek tárgya vagyoni értékkel rendelkezik és mérhető. A polgári-gazdasági jogviszonyoknál ez széles körben megtalálható, míg a közigazgatási-munkaügyi jogviszonyoknál csak szűkebb körben. A jogalkotó szakterületenként eltérő mértékben határozta meg az értékhatár-korlát összegét, és a különböző jogviszonyok tárgyához fűződő gazdasági és jogi érdekeket is – differenciált módon – figyelembe vette. A felülvizsgálati érték egységes számítása a jogbiztonsággal szoros összefüggésben álló garanciális kérdés, mely az értékhatár-korlát alapjául szolgál. A számításakor alkalmazni kell a pertárgy értékének a számítására vonatkozó általános szabályokat.

Keresethalmazat esetén össze kell adni a felülvizsgálati kérelemben támadott különböző követeléseket. Ezek együttes értékét kell egybevetni a törvénynek az értékhatár-korlátot tartalmazó rendelkezésével.

Ha több kérelemről van szó, akkor a felülvizsgálati korlátokat kérelmenként kell megvizsgálni. Érdemben csak az a kérelem bírálható el, amelynél korlátozó rendelkezések nem érvényesülnek. A befogadhatóságot illetően pedig egyik kérelem sem hat ki a másikra. A felülvizsgálati korláttal érintett kérelmet nem teszi érdemben vizsgálhatóvá, ha azt a korlátozás alóli valamely törvényi kivétel hatálya alá tartozó más kérelemmel együtt terjesztették elő.

A felek maguk is előterjeszthetnek a perek egyesítésére irányuló kérelmet, sőt az azt elutasító végzést önálló fellebbezéssel megtámadhatják. Így létrejöhet a felek által az a helyzet, miszerint az értékhatár-korlátot külön-külön el nem érő kérelmek az egyesítés folytán válnak az értékhatár-korlátot túllépő és ez okból érdemben elbírálható felülvizsgálati kérelmekké. A közigazgatási perekben ugyanakkor ennek éppen az ellenkezője is megfigyelhető. Ez akkor fordul elő, amikor a közigazgatási hatóság bár hozhatna a felülvizsgálati értékhatárt túllépő, egybefoglalt határozatot is, a döntéseknek a felülvizsgálati értékhatár alatt tartása érdekében mégis több különálló határozatot hoz.

Kötelező jogi képviselet: a bírói gyakorlat a felülvizsgálati eljárásra szóló, kötelező jogi képviseletre jogosító meghatalmazásnál követelményként vizsgálja, hogy az a felülvizsgálati kérelem előterjesztésekor már fennálljon, valamint minden korlátozástól mentesen, a jogorvoslati eljárás teljes tartamára szóljon, és a felülvizsgálati eljárás érdemi befejezése előtt ne szűnjön meg. A Kúria a felülvizsgálati eljárás tartama alatt bármikor jogosult közvetlenül és ténylegesen meggyőződni a képviseleti jogosultság fennállásáról. A felülvizsgálatot ellenjegyző, illetve a fél helyett jelentkező jogi képviselő pedig köteles e minőségét felhívásra igazolni és meghatalmazását a felülvizsgálati kérelemhez csatolni. Mivel e meghatalmazás a felülvizsgálati kérelem alaki kelléke, a hiányából származó jogkövetkezmények levonása előtt alkalmazni kell a hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseket. Ha a felülvizsgálatot előterjesztő fél ennek nem tesz eleget, abban az esetben a felülvizsgálati kérelmet el kell utasítani.

A joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményének a végén három olyan kérdést fogalmazott meg, melyeket megvitatásra és elvi állásfoglalásra javasolt.

Kommentár a polgári perrendtartáshoz

Szerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa

Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is.

Előrendelés 20% kedvezménnyel!

Megrendelés >>

Az egyik, hogy jogerős ítélet több rendelkezése ellen irányuló felülvizsgálati kérelem esetén a felülvizsgálati kérelem tartalmi kellékeinek hiánytalan meglétét és valamely felülvizsgálati korlátnak a hiányát, támadott rendelkezésenként külön-külön kell vizsgálni. Ha a fél a felülvizsgálati kérelmében az értékhatár-korlát hatálya alá tartozó, valamint az alól kivételt jelentő kérelmeket egyaránt előterjeszt, közülük érdemben csak azok bírálhatók el, amelyekkel szemben a korlátozó rendelkezés nem érvényesül.

A másik: a felülvizsgálati kérelem kötelező tartalmi kelléke a megsértett jogszabályhely konkrét és kifejezett megjelölése, valamint annak körülírása. Tartalmi hiány miatt hiánypótlásra nem kerülhet sor és ha a hiányosság az előterjesztésre nyitva álló 60 nap eltelte után is fennáll, a továbbiakban azt a fél saját elhatározása alapján sem pótolhatja, a Kúria pedig az ilyen felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja. Tartalmi hiányosság állapítható meg abban az esetben, ha a fél a jogszabálysértését nem a jogerős ítélettel összefüggésben állítja. A felülvizsgálati kérelem alaki kellékeinek hiánya esetén nincs akadálya a fél hiánypótlásra történő felhívásának, az arra engedélyezett határidő eredménytelen eltelte azonban szintén a felülvizsgálati kérelem elutasítását eredményezi.

Végül a harmadik javaslat szerint a Kúria az ingatlan tulajdonjogára, valamint használatára vonatkozó ügyek mellett azokat fogadja el az „ingatlanra vonatkozó jogviszonyból eredőknek” és ezáltal az értékhatár-korlát alóli kivételeknek, amelyek közvetlenül ingatlanra vonatkozó jogviszonyból erednek és nem valamely másik jogviszony közvetítésével, áttételesen kapcsolódnak az ingatlanhoz.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.