A magánnyomozás új szabályai

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A kormány elé került a magánnyomozásról szóló törvény tervezete, amelynek elsődleges célja egy önálló a személy- és vagyonvédelmi tevékenységtől független, kizárólag a magánnyomozásra irányuló törvényi szintű szabályozás megalkotása.

A szabályozási cél elérése érdekében a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényből (továbbiakban: SzVMt.) törlésre kerülnek a magánnyomozással kapcsolatos szabályok, ugyanakkor a magánnyomozói tevékenység számos új rendelkezéssel kerül kiegészítésre.

A magánnyomozói tevékenység végzéséhez szükséges engedély kiadása továbbra is a rendőrség hatáskörében marad, de az ellenőrzési feladatokat külső ellenőrző testület végzi. A különböző szakértelemmel rendelkező személyekből álló testület tagjait és feladatkörét kormányrendelet fogja megállapítani. A testületre vonatkozó alapvető szabályokat az új törvény meghatározza, míg a részletszabályok szinté kormányrendeletben lesznek meghatározva. A törvény az ellenőrzés két fő tevékenységét, a pénzügyi és szakmai hatékonysági ellenőrzést határozza meg. Az ellenőrzés időszakosan ismétlődő kötelezettségének elmulasztása a működési engedély, igazolvány visszavonásával jár. Az ellenőrzést a magánnyomozói tevékenységet végző kezdeményezi, és annak lefolytatására polgári jogi szerződést köt az ellenőrző testülettel. Az ellenőrzés eredményeit, megállapításait a végső jelentés tartalmazza. Az ellenőrzést évente kell lefolytatni azzal, hogy amennyiben a végső jelentések öt év alatt kifogást nem tartalmaznak, az ellenőrzést a továbbiakban kétévente kell lefolytatni.

A hatályos szabályozás alapján a magánnyomozó a megbízatása teljesítése érdekében azon adatállományhoz, nyilvántartásokhoz (ingatlan-nyilvántartás, az egyéni vállalkozók nyilvántartása, a cégnyilvántartás, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, közúti közlekedési nyilvántartás) fér hozzá, amihez a megbízója is. Többletjogosultságai nincsenek. Jelenleg a felsorolt öt nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartásból adatot nem igényelhet, és a megismerhető adatok is erősen korlátozottak, hiszen csak azokat ismerheti meg, amelyek megismerésére a megbízója is jogosult.

A nemzetközi gyakorlathoz igazodva ezentúl a magánnyomozó bármely nyilvántartásból információt kérhet majd, amely adatszolgáltatást a nyilvántartó a megalapozottság, igazolhatóság, arányosság, biztonság követelményeinek teljesülése esetén megadhatja. Az adatigénylés során az adatkezelő mérlegelése során vizsgálja a magánnyomozó adatkezelésre, adatvédelemre vonatkozó nyilatkozatát is. Az adatkezelő saját mérlegelési jogkörében dönti el, hogy az igényelt adatot megismerhetővé teszi-e vagy sem. Az adatszolgáltató a fentieken kívül mérlegeli azt is, hogy a magánnyomozó adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak kellő garanciát, biztonságot jelentenek-e az adatkezelés vonatkozásában.

Az SzVMt. nyilvántartási rendelkezései között szerepelnek a kiadott működési engedélyekre és igazolványokra vonatkozó adatkezelési szabályok, azonban az SzVMt. arra nem biztosít lehetőséget, hogy a magánnyomozói szolgáltatást igénybevevők ellenőrizhessék, hogy a leendő megbízott rendelkezik-e érvényes működési engedéllyel, vagy igazolvánnyal.

Az új törvény ezen ellenőrizhetőség érdekében beiktatja a törvénybe a magánnyomozói tevékenységet folytatók naprakész online felületen – a rendőrség honlapján – elérhető és kereshető nyilvántartását. Ezzel az új rendelkezéssel biztosításra kerül a szolgáltatást igénybevevők számára az a lehetőség, hogy bármikor ellenőrizhetik az általuk megbízni kívánt vállalkozást, vagy magánnyomozót, hogy rendelkezi-e érvényes működési engedéllyel, vagy igazolvánnyal.

Az SzVMt. rendelkezései nem tartalmaztak előírást a tevékenység szüneteltetése tekintetében. Figyelemmel arra, hogy az egyéni vállalkozókról és az egyéni cégről szóló  törvény biztosítja az egyéni vállalkozók esetében a tevékenység szüneteltetésének lehetőségét, ez azt eredményezheti, hogy azok az egyéni vállalkozók, akik szüneteltetik tevékenységüket a felelősségbiztosítási szerződéssel sem kell, hogy rendelkezzenek.

Az új törvény biztosítja a magánnyomozói tevékenységet folytató egyéni vállalkozók esetében a tevékenység szüneteltetésének lehetőségét azzal, hogy a szüneteltetés időtartama legfeljebb két év lehet.

Az SzVMt. naplózási kötelezettséget ír elő a magánnyomozói tevékenységet folytatók számára, amely eddig főszabály szerint a rendőrség által hitelesített papír alapú formanyomtatványon történt.

Az új törvény elektronikus nyilvántartást vezet be a dokumentálás tekintetében, amely az egyes szerződésekhez köti a nyilvántartás vezetését és az ahhoz kapcsolódó adatok tárolását és rendszerezését. A szerződéssel kapcsolatban beszerzett adatokat a magánnyomozási tevékenységet folytatónak a szerződéshez kapcsolódva kell nyilvántartania, olyan formában, hogy más szerződéstől elkülönülten kerüljenek az adatok nyilvántartásra és kezelésre.

A naplóban szereplő adatok megőrzésének az időtartamát az új törvény változatlanul öt évben állapítja meg. Az új törvény nem változtat azon a szabályon, hogy a naplóban szeplő adatokat az ellenőrzésre jogosult szerven kívül, kizárólag a megbízó jogosult megismerni.

Figyelemmel arra, hogy az új szabályozás egy az egyben kiemeli a magánnyomozói tevékenységet az SzVMt-ben meghatározott tevékenységi körből, indokolt a magánnyomozói tevékenységet folytatók számára egy önálló kamara működéséhez szükséges feltételek biztosítása. Jelenleg a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységet és a magánnyomozói tevékenységet végzőket foglalja magába.

Az új kamara létrehozása azért indokolt, mert így a kamarának kizárólag egy tevékenységi körrel kell foglalkoznia.

A javaslat elsődleges célja egy önálló a személy- és vagyonvédelmi tevékenységtől független, kizárólag a magánnyomozásra irányuló törvényi szintű szabályozás megalkotása.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Ki lehet magánnyomozó?

A Tervezet szerint magánnyomozó az lehet, aki

  1. magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy,
  2. nagykorú,
  3. cselekvőképes,
  4. jogszabályban meghatározott vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel, továbbá legalább középiskolai végzettséggel
  5. a rendőrség által kiadott igazolvánnyal rendelkezik.

A Tervezet 1. melléklete meghatározza azt is, hogy ki nem tölthet be magánnyomozói tisztséget.

Eszerint nem lehet magánnyomozó, aki büntetett előéletű, akit olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, elítéltek, valamint aki ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.

A fentieken kívül az sem végezhet magánnyomozói tevékenységet, akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki, öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig, vagy akivel szemben szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig.

A Tervezet előírja a magánnyomozók folyamatos képzését. A hivatás gyakorlóinak háromévente ismétlő vizsgát kell tenniük, amelyen a bekövetkezett jogszabályi változások és azok gyakorlati alkalmazhatóságából, valamint elméleti és gyakorlati ismeretekből megszerzett tudásukról kell számot adniuk.

A Tervezet szerint további kizáró ok, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője vagy tagja a központi, területi államigazgatási szervvel foglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a bíró, igazságügyi alkalmazott, ügyészségi alkalmazott, és ezek a személyek a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnését követő két évig nem lehetnek magánnyomozók.

Magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az az egyéni vállalkozó sem, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek természetes személy tagja, tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben két éven belül felügyeleti bírságot szabtak ki és a fizetésre rendelkezésre álló határidő lejártát követő három hónapon belül a bírságot nem fizették meg. A Tervezet kizárja azokat a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságokat is, amelyeket jogerős ítélet a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.

Ingyenes Jogtár felhasználói képzés

Szeretné gyorsabban, hatékonyabban használni Jogtárát?
Jöjjön el hozzánk és mi 4 óra alatt, gyakorlati oktatás keretében, térítésmentes tanfolyamainkon megmutatjuk a „mesterfogásokat”! 

Időpontok, jelentkezés >>

A magánnyomozó tevékenység végzésének feltételei

Írásbeli meghatalmazás és megbízási szerződés

A Tervezetben a jogalkotó a magánnyomozó megbízási szerződésének és meghatalmazásának kötelező írásba foglalását írja elő, sőt a meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba is kell foglalni.

A magánnyomozó megbízása nem irányulhat diplomáciai, konzuli képviseletek, az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek, valamint azok tagjai tevékenységére, a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy hivatalos tevékenységére, valamint a megbízás központi, területi államigazgatási szervtől nem származhat.

Hivatalos személyként való eljárás látszatának elkerülése

A Tervezet egyértelműen rögzíti, hogy a magánnyomozó hatósági jogkörrel nem rendelkezik, hatóság eljárását nem is akadályozhatja és nem is használhat olyan elnevezést, vagy jelképet, esetleg formaruhát, amellyel azt a látszatot keltheti, hogy hivatalos személyként jár el.

A magánnyomozó az igazolványát és meghatalmazását köteles magánál tartani és hatósági ellenőrzéskor azt bemutatni.

Elektronikus napló vezetése

A magánnyomozó fent említett elektronikus naplója tartalmazza a megbízási szerződés számát, a megbízó nevét, lakcímét vagy székhelyét, alvállalkozó igénybevétele esetén a vállalkozás nevét, székhelyét, telephelyét, cégjegyzékszámát, valamint a megbízás teljesítésében közreműködő tagjának nevét, címét, a szerződés teljesítéshez kapcsolódó, meghatározott adat átvételének jogalapját és időpontját, megnevezését, illetve az adatokban bekövetkezett változásokhoz kapcsolódó kiegészítések és javítások időpontját.

A magánnyomozó az adatokat az utolsó bejegyzés napjától számított öt évig köteles megőrizni.

Titoktartási kötelezettség

A magánnyomozót – büntető eljárásban, polgári perben, közigazgatási perben való tanúvallomás kivételével – foglalkozási, hivatásbeli titoktartási kötelezettség terheli e tevékenység végzésének tartama alatt és annak megszűnését követően is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett tudomást. A titoktartási kötelezettség kiterjed a megbízó személyére is.

A megbízó és a megbízott – saját adatait és a megbízás tárgyát érintően – a titoktartási kötelezettség alól felmentést adhat.

A magánnyomozót titoktartási kötelezettségétől függetlenül feljelentési kötelezettség terheli, ha a tevékenysége végzése során bűncselekményt észlel.

Tevékenység végzésének egyéb feltételei

A magánnyomozó elnevezést az a személy, illetve vállalkozás használhatja, aki, illetve amelyik rendelkezik a rendőrség által kiadott érvényes igazolvánnyal, illetve működési engedéllyel és felelősségbiztosítási szerződéssel. A kiadott működési engedély és az igazolvány öt évig érvényes, amelynek érvényességi ideje alkalmanként további öt évre meghosszabbítható.

A magánnyomozó jogosultságai

A magánnyomozó tevékenysége a megbízó által igényelt tények feltárására, információk, adatok beszerzésére, feldolgozására, valamint bűnmegelőzési tanácsadásra irányul, melynek célja, hogy elősegítse a megbízója jogainak érvényesítését, kötelezettségeinek teljesítését, jogos érdekeinek védelmét, a megbízót ért érdeksérelem felderítését.

magánnyomozó

 

Adatkezelés

A magánnyomozó adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet, nyilvántartásokból adatot igényelhet.

A magánnyomozó az adatigényléssel egyidejűleg köteles nyilatkozni az általa kezelt adatokra vonatkozó adatkezelés módjáról.

A fentiek alapján az adatigénylésnek megalapozottnak, igazolhatónak és arányosnak, valamint az adatkezelési nyilatkozat alapján az adatkezelésnek elfogadhatónak kell lennie. Az adatkezelő csak ezen feltételek együttes fennállása esetén teljesítheti az adatszolgáltatást.

Az adatszolgáltatás elutasításával szemben nem lehet jogorvoslattal élni.

A magánnyomozó a megbízással kapcsolatos adatot a megbízó részére a megbízás alapján átadja. A magánnyomozó által átadott adatot a megbízó harmadik személy részére nem adhatja át és azt nem teheti megismerhetővé.

A magánnyomozó a nyilvántartásokban megismert személyes adatokat csak a megbízással összefüggő eljárás végleges befejezéséig kezelheti.

Kép- és hangfelvétel készítése

A magánnyomozó kép- és hangfelvételt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi jogokra vonatkozó szabályai megtartásával, az igazolhatóság, arányosság követelményeinek betartásával készíthet, illetve használhat fel.

Próbavásárlás

A magánnyomozó a megbízás alapján próbavásárlást végezhet, amelynek célja a megbízás teljesítése érdekében a vásárlás tapasztalatainak felhasználása.

Az általános közigazgatási rendtartás - jogszabálytükör

 A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. Ezzel a szerkesztéssel egyértelművé, jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is

Megrendelés >>

Tevékenység végzésének formája

A magánnyomozói tevékenység vállalkozás formájában, valamint gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban, személyesen végezhető.

Több megbízó érdekében a vállalkozás csak akkor járhat el, ha azok érdekei nem ellentétesek. Olyan megbízást, amely a korábbi megbízó érdekeit sértheti, csak akkor teljesíthet, ha a korábbi szerződés megszűnésétől számított három év már eltelt.

Bejelentési kötelezettség

A vállalkozás köteles a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a magánnyomozói tevékenység végzésére irányuló, a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás, valamint Magyarország területén letelepedés keretében történő magánnyomozói tevékenységének folytatására irányuló szándékát a rendőrségnek bejelenteni.

Tevékenység szüneteltetése

A vállalkozás a magánnyomozói tevékenységét évente legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti. A szüneteltetés során magánnyomozói tevékenység nem folytatható. A szüneteltetést a rendőrségnek be kell jelenteni.

A magánnyomozói tevékenység szüneteltetésének kezdő napja, valamint folytatásának kezdő napja a bejelentést követő nap.

A magánnyomozói tevékenység szüneteltetése idejére a magánnyomozó igazolványa és működési engedélyét bevonják. A szüneteltetés idején a magánnyomozó tevékenységét nem hirdetheti.

A magánnyomozók nyilvántartása

A magánnyomozók nyilvántartását a rendőrség vezeti. A nyilvántartásban a kiadott működési engedélyekről és igazolványokról, a kiadásuk alapjául szolgáló, a magánnyomozói tevékenység megkezdésének és folytatásának igazolásához szükséges adatokról, az adatváltozásról, a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultakról, a működési engedély visszavonásáról, a vállalkozás tevékenységének megtiltásáról, a tevékenység szüneteltetéséről és az igazolvány visszavonásáról és bevonásáról felvett adatokat lehet megtekinteni. A nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

A rendőrség a hivatalos honlapján naprakészen közzéteszi a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultak körét és azok elérhetőségét.

A nyilvántartási adatokban bekövetkezett változást a magánnyomozók a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig kötelesek a rendőrségnek bejelenteni.

A magánnyomozói tevékenység felügyelete

A magánnyomozó tevékenységével szemben szakmai panasszal a rendőrségnél lehet élni.

Amennyiben a szakmai panasz megalapozott, úgy a rendőrség felügyeleti bírságot szabhat ki a magánnyomozóval szemben.

A magánnyomozói tevékenység külső ellenőrzése

A magánnyomozói tevékenység pénzügyi, szakmai megbízhatósági ellenőrzését egy kormányrendeletben kijelölt ellenőrző testület végzi majd. A testület az ellenőrzés lefolytatása során a tevékenységre vonatkozó jogszabályi kötelezettségek, előírások, korlátozások betartását, a felelősségbiztosítási szerződés meglétét, a rendőrség által nyilvántartott adatok valódiságát, az elektronikus naplóba bejegyzett adatokat, az engedélyezés vagy a tevékenység végzésének feltételeiben beállott változásokat fogja vizsgálni.

A Tervezet szerint az ellenőrzést évente kell lefolytatni, ha az első öt évben a végső jelentések nem tartalmaznak kifogást, az ellenőrzést ettől kezdve csak kétévente kell elvégezni. Az ellenőrzést az ellenőrző testület az ellenőrzött féllel kötött polgári jogi szerződés alapján végzi.

A gazdasági társaság által foglalkoztatott magánnyomozó magánnyomozói tevékenységét a gazdasági társaságnak kell ellenőriznie. Ebben az esetben az ellenőrző testület a gazdasági társaság által elvégzett ellenőrzés során keletkezett dokumentációt, vizsgálja és elemzi, valamint személyes konzultációt folytat az érintettekkel, de az alkalmazott magánnyomozó tevékenységéért a foglalkoztató gazdasági társaság viseli a felelősséget.

Az ellenőrzés lezárása előtt az ellenőrző testület előzetes értékelést küld az ellenőrzött magánnyomozónak, amelyben összegzi az ellenőrzés megállapításait, jelzi az eljárás során felmerült hiányosságokat és megfelelő határidő tűzésével felhívja az ellenőrzött magánnyomozót a vizsgálat által feltárt hiányosságok kiküszöbölésére. Az ellenőrzött magánnyomozónak lehetősége van a megadott határidőn belül a jogszerű állapotot helyreállítani, ebben az esetben a végső jelentés alapján nem fognak felügyeleti bírságot kiszabni. Az ellenőrzés a végső jelentéssel fejeződik be, az abban foglaltakról a rendőrség és az ellenőrzött magánnyomozó is értesítést kap. A végső jelentést a magánnyomozónak közzé kell tennie.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

A működési engedély és az igazolvány visszavonása

A rendőrség tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a működési engedélyt és az igazolványt visszavonja, ha kiadásának bármely feltétele megszűnt, ha az ellenőrző testület végső jelentése alapján megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró ok áll fenn, ha az ellenőrzési kötelezettség elmulasztását tapasztalja, hat hónapra felfüggeszti, ha a vállalkozás e törvény szabályait súlyosan megsértette, ha az ellenőrzési kötelezettség elmulasztását tapasztalja. Az igazolványt hat hónapra bevonja a rendőrség, ha az igazolvány jogosultja e törvény szabályait súlyosan megsértette. A rendőrség a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vonja be az igazolványt, ha az igazolvány jogosultjával szemben meghatározott bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt büntetőeljárás folyik.

Ha a magánnyomozót meghatározott bűncselekmény elkövetésén tetten érik, a rendőr a magánnyomozói tevékenység végzésétől a helyszínen eltiltja, amelyről értesíti a nyilvántartó hatóságot és az ellenőrző testületet.

Felügyeleti bírság

A rendőrség felügyeleti bírsággal sújthatja azt a magánnyomozót, aki tevékenységét igazolvány nélkül végzi, továbbá aki az e törvényben meghatározott tevékenység végzésére jogosító szabályokat megszegi, valamint azt a vállalkozást, amely az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet jogosulatlanul végzi, továbbá a tevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan megsérti.

A magánnyomozói tevékenységet személyesen végzőkkel szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege minimálbér fele, legnagyobb összege a minimálbér kétszerese. A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a minimálbér négyszerese, legnagyobb összege a minimálbér negyvenszerese.

Nem szabható ki felügyeleti bírság, ha a cselekmény elkövetése óta két év eltelt.

A magánnyomozói kamara

A kamara a magánnyomozói tevékenység folytatására jogosult, a kamarai tagságot önként vállaló természetes személyek önkormányzattal rendelkező általános szakmai érdek-képviseleti feladatokat ellátó köztestülete, amely - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben írt feltételek szerint - közhasznú szervezetté minősíthető.

A kamarai tagság, nyilvántartás

A igazolvánnyal rendelkező magánnyomozó kérheti a kamarába történő felvételét. A kamarának az a tagja, aki a tevékenységét szünetelteti, írásban kérheti kamarai tagságának szüneteltetését. A kamarai tagság szüneteltetésének időtartama legfeljebb öt év lehet. A kamarai tagság a törvény alapján szünetel a természetes személy igazolványának bevonása esetén. A kamarai tagság szünetelése az igazolvány érvényességi idejét nem haladhatja meg.

A kamarai tagság abban az esetben szűnik meg, ha a kamara tagja meghal, a rendőrség a kamara tagjának igazolványát visszavonja, a kamara tagja a kamarai tagságáról lemond, a kamara a tagját etikai eljárás lefolytatása során kizárja, a kamarai tagság szüneteltetésének időtartama a maximumát elérte és a tag - felszólítás ellenére - nem intézkedett kamarai tagságának folytatásáról vagy megszüntetéséről, a kamara tagja tagdíjfizetési kötelezettségét írásbeli felszólítás ellenére nem teljesítette, és ezért a kamara tagnyilvántartásából törölte, és erről a tagot értesítette.

A Tervezet szerint ez a törvény nem érinti a módosítás hatálybalépését megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok érvényességét.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!