A nyugdíjba vonulás ténye nem a személyiség lényeges vonása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Közösségi sérelem esetén a közösség tagja abban az esetben jogosult személyiségi jogi jogsértés miatti igényérvényesítésre, ha az a személyisége lényegét érintő, a Ptk.-ban nevesített csoportot képző tulajdonság miatt éri – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes szolgálati jogviszonya felmentéssel, nyugállományba helyezéssel szűnt meg. 10 évvel később a belügyminiszter a Népszabadság című újságban megjelent nyilatkozatában foglalkozott a szolgálati nyugdíjasokkal.

A felperes annak megállapítását kérte, hogy a belügyminiszter az interjúban valótlanul állította, hogy minden egyes szolgálati nyugdíjas ügyét megvizsgáltatta és vizsgálata során nem talált olyan ügyet, amelyben ne merült volna fel valamilyen visszaélés gyanúja. Álláspontja szerint ezzel megsértette becsületét és jóhírnevét. és 1 000 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

rendőrök

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a belügyminiszter valótlan állításával megsértette a felperes személyiségi jogait, ezért részére 500 000 forint sérelemdíjat állapított meg. A Ptk. szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni [2:54. § (5) bekezdés]. A bíróság úgy ítélte meg, hogy e rendelkezés alapján a felperesnek fennállt a kereshetőségi joga. A felperes az egészségügyi okból szolgálati nyugdíjba került rendőrök közösségének tagjaként, személyében alappal lépett fel a jogsértés megállapítása iránt. Mivel bizonyította, hogy ügyét nem vizsgálták felül, ezért a nyilatkozat valótlan, így sérült a becsülethez és jóhírnévhez fűződő joga. A bíróság álláspontja szerint visszaéléssel gyanúsítani olyan személyek közösségét, amelynek minden tagja személy szerint azonosítható, konkrét nevek említése nélkül is sértőnek tekinthető.

A másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a keresetet. Érvelése szerint a Ptk. nem korlátlan igényérvényesítésre jogosít, a közösséget ért sértésnek összefüggésben kell állnia a közösség tagja személyiségének lényeges vonásával. Ennek hiányában a kollektív személyiségi jogi sérelem nem szankcionálható. Az egészségügyi okból szolgálati nyugdíjba került rendőrök e szempont alapján a kollektív személyiségi jogi sérelem védelmét nem élvezik, mert ez a jogi tényen alapuló ismérv lehet ugyan közös, de a személyiség lényeges vonását nem képezi. A bíróság szerint ennek a tulajdonságnak a személyösszességet összetartó közös tulajdonságnak kell lennie, amely egyben az egyén személyiségének meghatározó lényegi része. Úgy ítélte meg, a szolgálati nyugdíjba vonulás ténye az identitás szempontjából nem csoportképző tulajdonság. Kiemelte, hogy az alperes kijelentése nem vonatkozik a felperes személyére, mert rá nézve még burkolt utalást sem tartalmaz, a sajtóközlemény tartalmából nem ismerhető fel. A szolgálati nyugdíjba vonulással kapcsolatos eljárások lefolytatására vonatkozó általánosságban tett kijelentés pedig nem sérti a felperes személyiségi jogait.

[multibox]

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes az ítélet hatályon kívül helyezését és keresetének megfelelően becsülete és jóhírneve megsértésének megállapítását, és sérelemdíj megfizetésére kötelezését kérte.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria nem találta megalapozottnak a kérelmet. A közösségi sérelem esetén a közösség tagja abban az esetben érvényesíthet személyiségi jogi igényt, ha személyisége lényeges vonásának minősülő csoportképző tulajdonság, a magyar nemzethez, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozása miatt éri személyiségi jogi jogsértés. Igényérvényesítési jogosultság nem fogadható el akkor, ha a sérelem több embert érint, és a csoportképező tényező maga a sérelem. Ez a Kúria szerint az actio popularis indokolatlan kiterjesztését jelentené, amit a Ptk. nem tesz lehetővé.

Az adott személy közösségi igényérvényesítéssel akkor léphet fel, ha a törvényben meghatározott közösséghez tartozás esetében olyan csoportalakító tulajdonság sérelméről van szó, amely egyben az egész személyiségét meghatározza. Ennek hiányában csak a közvetlenül személyében érintett léphet fel a jogsértéssel szemben. Meglátása szerint a fegyveres szervek azon hivatásos állományú tagjai, akiknek a szolgálati viszonya nyugállományba helyezéssel megszűnt, nem alkotnak a törvényben meghatározott, a csoport tagjainak személyisége lényeges vonásán alapuló közösséget.

Abban a kérdésben, hogy a felperes személyében jogosult-e személyiségi jogi igény előterjesztésére, a Kúria kiemelte, hogy az igényt érvényesítő részéről az adott közlés tekintetében személyes és közvetlen érintettségre van szükség. Amennyiben az adott személyre egyedileg semmilyen módon nem utal az általa sérelmezett közlés, nem rendelkezik közvetlen érintettséggel. A felperes csak és kizárólag a saját személyét közvetlenül érintő közlések tekintetében rendelkezett volna kereshetőségi joggal, a sérelmezett nyilatkozat azonban nem érintette közvetlenül a felperes személyét.

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.168/2016.) a Kúriai Döntések 2017/4. számában 117. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • út

    A települési önkormányzat a helyi közút közlekedési rendjének a kialakítása során nem hatósági jogkörben jár el. Ha ezzel kapcsolatos feladatai során valamely intézkedése polgári jogi szabályt sért, akkor az ebből eredő igény érvényesítése polgári peres útra tartozik – a Kúria eseti döntése.

  • kórház

    A sérült gyermek ápolásával, gondozásával felmerült tevékenység miatt érvényesített kárigény elbírálása során abból kell kiindulni, hogy a gondozást végző hozzátartozó ténylegesen milyen munkát lát el, és nem abból, hogy az ehhez szükséges képesítéssel rendelkezik-e – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!