A pénzügyi lízingszerződés kötelező tartalmi elemei

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Pénzügyi lízingszerződés esetén nem a kamat, hanem a tőkerészből és a kamatrészből álló lízingdíj és annak ütemezése a szerződés lényeges eleme – a Kúria eseti döntése.

 

Ami a tényállást illeti, a felperes (lízingbevevő) és az alperes (lízingbeadó) svájcifrank-alapú pénzügyi lízingszerződést kötött. Az alperes vállalta egy meghatározott típusú gépjármű beszerzését, azzal, hogy azt a felperesnek lízingbe adja, majd 120 hónapos futamidő lejártát követően, a szerződésben írt fizetési kötelezettségek teljesítése esetén annak tulajdonjogát, maradványértéken a felperesre átruházza. A felek a havi lízingdíjat 67 838 forintban határozták meg.

A megállapodásukban kikötötték, hogy a szerződésük elválaszthatatlan részét képezi a havi lízingdíjakat és azok esedékességét tartalmazó Fizetési Ütemezés is, amely a referencia-kamatláb értékét 5,5 százalékban határozta meg és rögzítette, hogy a felek közötti elszámolás alapja a 153,88 forintos árfolyamon figyelembe vett svájci frank. A szerződés részét képezte továbbá a személy- és kishaszongépjárművek zárt végű pénzügyi lízingére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazó alperesi általános szerződési feltétel is, amely tartalmazta, hogy a felperesnek tudomásul kell vennie, illetve viselnie kell a referencia-kamatláb, a devizaárfolyam, a gépjármű vételárának emelkedése esetén a havi lízingdíj egyoldalú felemelését, illetve ennek kockázatát. A felperes a szerződés aláírásával kijelentette, hogy az ÁSZF tartalmát megismerte, és az abban foglalt fontos rendelkezésekre az alperes külön is felhívta a figyelmét. Négy év elteltével az alperes az fizetési átütemezési ajánlatot tett a felperesnek, amely szerint 2011. február 21. és 2013. február 20. között a havi lízingdíj 263,51 svájci frank, azt követően, a futamidő lejártáig, 2017. január 20-ig 501,96 svájci frank. A felperes ezt írásban elfogadta.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása         

A felperes keresetében a pénzügyi lízingszerződés érvénytelenségének megállapítását kérte a bíróságtól, arra hivatkozva, hogy az nem tartalmazza az ügyleti kamatot. Másodlagosan a lízingszerződés részleges érvénytelenségének megállapítását kérte. Álláspontja szerint az ÁSZF tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmaz.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A másodfokon eljárt ítélőtábla a döntést helybenhagyta. A bíróságok megállapították, hogy a Fizetési Ütemezés a pénzügyi lízingszerződés részévé vált, és nem minősült az alperes egyoldalú nyilatkozatának. Az átütemezési ajánlatnak a felperes általi aláírását a pénzügyi lízingszerződés módosításának és a szerződés esetleges érvénytelensége kiküszöbölése eszközének tekintették, mivel a szerződés ezáltal tartalmazta az ügyleti kamatot.

A másodfokú bíróság álláspontja szerint a felperes ismerte a perbeli pénzügyi lízingszerződés megkötésének kockázatát, az árfolyamváltozás viselésére vonatkozóan megfelelő tájékoztatást kapott, így nem találta jogszabálysértőnek, hogy a felperesnek a kedvezőbb kamatmérték ellenében nagyobb kockázatot kellett vállalnia. A Kúria 6/2013. PJE határozatában kifejtettek szerint elegendő a tételes megjelölés helyett, kiszámítható módon meghatározni a kölcsönadott összeget, illetve a törlesztések összegét, ennek a követelménynek meglátása szerint a szerződés eleget tett. Mindezen túlmenően, mivel a felperesnek ténylegesen módjában a Fizetési Ütemezéssel szemben kifogást előterjeszteni, és ha ezt megteszi, akkor az ütemezés ilyen tartalommal nem válhatott volna a szerződés részévé. Miután elfogadta, a pénzügyi lízingszerződés rendelkezett mindazzal a tartalmi feltétellel, amelyet jogszabály előírt, így a bíróság álláspontja szerint annak semmissége nem volt megállapítható. Az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a felperes nem a forintalapú szerződés megkötésének lehetősége hiányában, hanem a devizaalapú szerződés kedvezőbb volta miatt kötött svájci frank alapú pénzügyi lízingszerződést, amelyre vonatkozóan a szükséges megkapta.

A felülvizsgálati kérelem tatalma

A felperes vitatta, hogy a Fizetési Ütemezés a felek kölcsönös akarat-megegyezésével a szerződés részévé vált volna. Egyfelől sérelmezte, hogy a felperesi nyilatkozattételre indokolatlanul rövid idő állt rendelkezésre, továbbá jogszabálysértőnek találta a fogyasztó mulasztásának kötelemkeletkeztető hatást tulajdonító értelmezést.

A Kúria megállapításai

A Kúria jogszerűnek találta az ítéletet. Kiemelte, hogy a régi hitelintézeti törvény a főszolgáltatásként devizahitel nyújtására vonatkozó pénzügyi szerződés esetén írta elő a kockázatfeltáró nyilatkozat pénzügyi intézmény általi külön okiratban történő rögzítését, és annak a fogyasztóval történő aláírását, azt nem lehet kiterjesztően értelmezni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a pénzügyi lízingszerződést kötő pénzügyi intézményt ne terhelné a szerződést érintő minden lényeges körülményre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kockázatfeltáró írásbeli nyilatkozat hiánya esetén, a kockázat feltárásának esetleges vitatásakor, a pénzügyi lízingszerződést kötő pénzügyi intézményt terheli annak bizonyítása, hogy ilyenre részéről ténylegesen sor került és a szerződéskötést megelőző együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét teljesítette.

A Kúria alaptalannak tartotta a fizetési ütemezés tartalmának elfogadására vagy visszautasítására előírt 3 munkanap ésszerűtlenül rövid voltát. Egyetértett a bíróságokkal abban a kérdésben, hogy a lízingszerződés aláírásával a szerződés elválaszthatatlan részévé vált a Fizetési Ütemezés. Kimondta, hogy pénzügyi lízingszerződés esetén nem a kamat, hanem a tőkerészből és a kamatrészből álló lízingdíj és annak ütemezése a szerződés lényeges eleme. Mindezen feltételeknek a szerződés eleget tett, így annak semmissége nem merülhet fel. A Kúria szerint nem volt tisztességtelen a szerződés svájcifrank-alapú finanszírozásra vonatkozó kikötése, mivel annak kockázatát a felek egyedileg megtárgyalták. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII. 30.295/2015.) a Kúriai Döntések 2016/6. számában 148. szám alatt jelent meg.

Bírósági Döntések Tára

BDT

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!