A társasházi közös képviselő képviseleti jogosultságának terjedelme

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A társasház-közösség jogalanyiságából [Társasházi tv. 3. § (1) bek.] következik, hogy rendezni kell a harmadik személyekkel szembeni képviselet kérdéskörét. E követelményeket elégíti ki a törvény azzal, hogy a közös képviselőt (az intézőbizottság elnökét) mint a társasház-közösség ügyintéző szervét felhatalmazza a közösség képviseletének ellátására a bíróság és más hatóság előtt [Társasházi tv. 50. § (1) bek.]. A közös képviselő (az intézőbizottság elnöke) tehát a társasház-közösség törvényes képviselője.

Bár ezt a Társasházi tv. kifejezetten nem tartalmazza, a képviseleti jog a bíróság és más hatóság előtti képviseleten kívül minden harmadik személy, illetve a tulajdonostársak előtti képviseletre is kiterjed. A képviselet jelenti a közösség írásbeli és szóbeli képviseletét is, magában foglalja a közösséget jogosító, illetve kötelező bármely formájú jognyilatkozat megtételét.

A törvény szerint a képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan [Társasházi tv. 50. § (1) bek. második mondata]. Ebből az következne, hogy külső jogviszonyokban nincs hatása a szervezeti-működési szabályzatba vagy közgyűlési határozatba foglalt, a képviseleti jogosultságot érintő korlátozásnak. Nincs hatása például az olyan korlátozásnak, amely a közös képviselet jognyilatkozatát a közgyűlés előzetes vagy utólagos jóváhagyásához köti, vagy például több közös képviselők együttes eljárását írja elő. Egészen a közelmúltig az ítélkezési gyakorlat is ezt az értelmezést tartotta helytállónak (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.323/2010/5., Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.20.171/2009/7., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.571/2009/7.).

A Kúria azonban a BH2014. 154. sz. alatt közzétett döntésben szakított ezzel az értelmezéssel, és az alábbiakat fejtette ki: „A Kúria szerint a Tht. 50. § (1) bekezdése perlést könnyítő szabály: azt célozza, hogy perben ne a tulajdonostársaknak kelljen félként részt venniük, hanem legyen jogi lehetőség a társasház mint közösség perlésére, amelynek nevében a közös képviselő nyilatkozhat. E jogszabályi rendelkezés nem értelmezhető kiterjesztően akként, hogy az feljogosítaná a közös képviselőt olyan tartalmú megállapodások megkötésére, amelyekre egyébként a Tht. alapján nem jogosult. A társasház közös képviselőjének képviseleti jogköre nem korlátlan: csak azokban az ügyekben járhat el a társasház közösség nevében, amelyeknek intézésére jogszabály rendelkezése [Tht. 43. § (1) bekezdés], vagy a közgyűlés határozata feljogosítja. A közös képviselő a Tht. 43. § (1) bekezdése alapján nem döntéshozó, hanem döntés-előkészítő és végrehajtó szerv, önálló, harmadik személyek felé korlátlan intézkedési jogköre csak a társasház működtetésével és az épület fenntartásával kapcsolatban van.” A Kúria a BH2015. 191. számú eseti döntésében hasonlóan foglalt állást. Kimondta, hogy a társasház közös képviselőjének képviseleti joga nem korlátlan, ezért ha olyan szerződést köt, amelyről csak a közgyűlés dönthet és ilyen döntés nincs, akkor a társasház részéről nem áll fenn szerződéskötési akarat és a szerződés nem jön létre.

Álláspontunk szerint egyik döntés sem felel meg a hatályos jogszabályi előírásoknak, azzal ellentétes jogértelmezést tartalmaz. Ennek oka egyrészt, hogy a társasház-közösség korlátozott jogalanyiságát illetve perelhetőségét nem az 50. § (1) bekezdése, hanem a 3. § (1) bekezdése teremti meg. Másrészt a Társasházi tv. képviseleti jogot szabályozó 50. § (1) bekezdéséből nem vezethető le a képviseleti jognak a 43. § (1) bekezdésében felsorolt ügyekre korlátozottsága. Az 50. § (1) bekezdése semmilyen módon nem korlátozza a közös képviselő harmadik személyekkel szembeni képviseleti jogosultságát. Sőt a normaszöveg éppen azt tartalmazza, hogy a képviseleti jog korlátozása harmadik személyekkel szemben hatálytalan. Ezt a mondatot nem lehet másként értelmezni, mint úgy, hogy a képviseleti jog korlátlan mindazokban az ügyekben, amelyekre a társasház-közösség jogalanyisága kiterjed. Ez még akkor is így van, ha a társasház-közösség szándéka ezzel ellentétes, vagy a képviselő túlterjeszkedik hatáskörén, és közgyűlési határozat nélkül (vagy azzal ellentétesen jár el).

Kommentár a társasházi törvényhez

Új, átdolgozott kiadás!

Az új kiadás a társasházi törvény változásain túl feldolgozza a kúriai joggyakorlat-elemző csoportjának véleményét is, amely a joggyakorlatban legtöbbször előforduló vitás kérdésekre adott választ.

Megrendelés >>

A Társasházi tv. 43. § (1) bekezdése és 28. §-ának (1) bekezdése alapján sem állapítható meg, hogy a közös képviselő képviseleti joga külső jogviszonyokban korlátozott lenne. A legfőbb döntéshozó szerv kétségtelenül a közgyűlés, amely kizárólagos hatáskörében dönthet a közösséget terhelő kötelezettségek vállalásáról. Az sem vitás, hogy a közgyűlés határozatait a közös képviseletnek kell előkészíteni és végrehajtani. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a közös képviselő képviseleti joga harmadik személyek irányában korlátozott lenne, jogszabályi vagy közgyűlési felhatalmazás hiányában ne jönne létre a közös képviselet által megkötött szerződés. Ez ugyanis a közös képviselet képviseleti jogkörének harmadik személyekkel szembeni korlátozását jelenti. Ez pedig hatálytalan a Társasházi tv. 50. § (1) bekezdésének második mondatára figyelemmel.

A Társasházi tv. számos rendelkezése [3. § (1), (3) bek., 12. § (1) bek., 13. § (2)–(3) bek., 14. § (2), (4) bek., 19. § (2)–(3) bek., 20. § (1) bek. d) pont, 22. § (1), (5)–(6) bek., 24. § (2) bek. c) pont és (3) bek., 25. § (2) bek., 27. § (2)–(3) bek., 28. § (1), (3) bek., 31–33. §, 35. § (2) bek., 39. § (4) bek., 40. § (1), (3) bek., 42. § (3) bek., 51. § (1) bek., 51/B. § (2) bek., 55. §] tartalmaz a közös képviseletre vonatkozó előírásokat. Ezek közül egyik sem rendelkezik a képviseleti jog terjedelméről. Ezt kizárólag az 50. § (1) bekezdése szabályozza, kimondva a képviseletei jog korlátozásának harmadik személlyel szembeni hatálytalanságát.

Hitelezővédelmi szempontból teljesen elfogadhatatlan a képviseleti jog korlátozása. Ha az ítélkezési gyakorlat nem változik, az ahhoz vezethet, hogy a társasház-közösséggel szerződéses kapcsolatot létesítő személyeknek állandóan azt kell vizsgálni, hogy a közgyűlés hozott-e olyan döntést, amely a közös képviselőt felhatalmazza az adott ügylet megkötésére, annak tartalma adekvát-e a megkötni kívánt szerződéssel, megtámadta-e bármelyik tulajdonostárs a közgyűlés határozatát, az adott közgyűlési határozat megtámadás hiányában egyébként megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. Ez szinte lehetetlenné teszi a társasház-közösség képviseletét. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a képviseleti jog hiánya jogkövetkezményeként mindkét ügyben azt állapította meg a Kúria, hogy az adott szerződések nem jöttek létre.

Bízunk benne, hogy az ítélkezési gyakorlat visszatér a korábban uralkodónak tekintett állásponthoz, amely szerint a közös képviselő képviseleti jogköre a közös képviselőnek harmadik személyek irányában való feljogosítása arra, hogy a társasház-közösség nevében jognyilatkozatot tegyen, vagy elfogadjon. Ez a jog is korlátozható, de ez a korlátozás harmadik személyek irányában hatálytalan (Legfelsőbb Bíróság Pfv.VII.20.323/2010/5.).

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!