AB: a hatóság késlekedése az ügyfél javára értékelendő

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kúria, a Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság csatornabírságal kapcsolatos ítéletei, valamint a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség határozatai alaptörvény-ellenesek, és azokat megsemmisítette. A határozathoz különvéleményt fűzött Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István.

1. Az alapügy

Az indítványozó cég termelő tevékenysége során a szennyvíz-elvezetés céljából vízilétesítményt tartott fenn. 2013-ban a kibocsátott szennyvíz összetételének vizsgálata során a mérési eredmények szerint bizonyos komponensek meghaladták a vízjogi engedélyben megállapított küszöbértéket. A vizsgálati eredmények alapján a szolgáltató szennyvízbírság kiszabására tett javaslatot az elsőfokú környezetvédelmi hatóságnál, amely a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (Fvr.) 33. § (1) bekezdése alapján 4 752 558 forint csatornabírság megfizetésére kötelezte az indítványozót.

A másodfokon eljáró BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a bírság összegét 4 543 672 forintra mérsékelte, de egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az indítványozó azon érvét, amely szerint az Fvr. 33. § (1) bekezdése szerinti határidőn túl történt a bírság kiszabása, azzal utasította el, hogy ez a határidő nem volt jogvesztő, mert a  Ket. 94/A. § (2) bekezdésében  rögzített határidőn belül járt el.

A Kecskeméti Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasította, a felülvizsgálati kérelem nyomán eljárt Kúria pedig a jogerős ítélet hatályában fenntartotta. Indokolása szerint a határidő túllépése nem vitatható, ugyanakkor tévesnek ítélte az Fvr. 33. § (1) bekezdésére alapozott felperesi értelmezést. Azt is vizsgálta, hogy a hatóság késlekedése kihatott-e az ügy érdemére és arra a következtetésre jutott, hogy a késedelem nem okozott olyan jogsérelmet, amely a tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmét eredményezné, ez ugyanis nem tekinthető olyan súlyú eljárási jogsértésnek, amely a határozatok hatályon kívül helyezését indokolná. Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz.

2. A döntés indokai

Az alkotmányjogi panaszban az indítványozó állítása alátámasztásaként az 5/2017. (III. 10.) AB határozatra hivatkozott. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a jelen eljárásában vizsgált ügy valóban azonos ténybeli és jogi megítélés alá esik, amelyre ezért teljes egészében vonatkoztathatóak a hivatkozott ABH megállapításai.

Az Alkotmánybíróság így az ABH-val megegyezően jelen ügyben is megállapította, hogy a hatósági eljárás méltányosságának, illetve tisztességességének alapvető feltétele, hogy a közigazgatási hatóságok a rájuk irányadó jogszabályi határidőket betartsák. Különösen erősen kell érvényesülnie ennek a követelménynek azokban az esetekben, amikor a közigazgatási hatóság az ügyféllel szemben szankciót állapít meg. A közigazgatási anyagi jogi szankciók jogszabályban történő meghatározása azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatási eljárás ügyféli pozíciójában lévő azon jogalanyok, akikkel, illetve amelyekkel szemben a közigazgatási hatóság valamely, az adott ügyfél által elkövetett közigazgatási normasértés miatt hátrányos jogkövetkezményt állapít meg, ne álljanak hosszú, bizonytalan ideig a velük szemben alkalmazható szankció fenyegetésének félelme alatt.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Az AB szerint a tisztességes hatósági eljáráshoz való joghoz hozzátartozik annak biztosítása, hogy a közigazgatási hatóságok a rájuk vonatkozó határidőket betartsák, a bíróságok pedig ennek túllépését ne az ügyfél terhére, hanem javára értékeljék. A fentiekre tekintettel az a bírói értelmezés, amely ezzel szemben a szankcióalkalmazási határidő elmulasztásához nem azt a következményt fűzi, hogy az e határidőt túllépő hatóságok szankcióalkalmazási lehetősége elenyészik, ellentétes az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével.

Mivel az alaptörvény-ellenes jogértelmezésre már az elsőfokú határozat meghozatala során sor került, amelyet a másodfokú hatóság, majd a közigazgatási és munkaügyi bíróság is helybenhagyott, ezért az Alkotmánybíróság ezeket a döntéseket is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Szabó Marcel volt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Alkotmánybíróság

    Azok a pedagógusok, akik önkéntesen kívántak a minősítési eljárás sikeres eredménye folytán magasabb fokozatba kerülni, nem számolhattak a döntésük meghozatalakor azzal a következménnyel, hogy hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek a minősítési eljárás sikertelensége miatt, mint azok, akik nem jelentkeztek ilyen minősítési eljárásra.

  • Alkotmánybíróság

    Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.345/2014/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB gyakorlata szerint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének a védelme a dologi és nem a kötelmi jogviszonyokra terjed ki. Az AB elutasításnak indoka, hogy jelen esetben az indítványozó által állított, a faktoráláshoz, követelésvásárláshoz kapcsolódó tulajdonsérelem kötelmi és nem dologi jogi jellegű jogviszonyhoz kapcsolódik, ezért az alaptörvény-sértés nem áll fenn.

     

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!