AB: a másodfokú bíróságnak az elbírálás időpontjában hatályos eljárási szabályokat kell alkalmaznia

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság rögzítette azt is, hogy alaptörvény-ellenesség nemcsak a jogalkotással, hanem a visszaható hatályú szabályalkalmazással összefüggésben is felvethető, ha a jogviszony vagy a jogvita létrejöttekor még nem létező vagy nem hatályos előírás alapján bírálnak el egy ügyet.

1. Az alapügy

Az indítványozó gazdasági társaság jogelődje pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be a társaság ügyvezetője ellen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt. A Békéscsabai Járásbíróság a terheltet a vád alól felmentette. A Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság az ítéletet helybenhagyta, a Kúria pedig a felülvizsgálati indítványt elutasította.

A terhelt és meghatalmazott védője kérték, hogy a bíróság kötelezze az indítványozót, mint pótmagánvádlót a terhelt által kifizetett ügyvédi munkadíj, készkiadás és a sikerdíj megtérítésére. A Békéscsabai Járásbíróság a Be. 578. §-a alapján lefolytatott különleges eljárásban a terhelt védőjének a díját és a költségét megállapította és annak viselésére az indítványozó jogelődjét kötelezte, aki a döntés ellen fellebbezést nyújtott be.  A Gyulai Törvényszék az elsőfokú végzést a bűnügyi költség összegének mérséklésével megváltoztatta, de egyébként helybenhagyta.

Az indítványozó ezt követően fordult az Alkotmánybírósághoz, mivel álláspontja szerint a támadott határozat az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből levezethető visszamenőleges hatályú jogalkalmazás tilalmát sérti. Az indítvány érvelése tartalmazta, hogy a 15/2016. (IX. 21.) AB határozat a Be. 344. § (1) bekezdését pro futuro hatállyal, 2016. december 31-ével semmisítette meg.

A Be. 578. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bíróság utólag határoz a bűnügyi költség viseléséről, ha a jogerős határozat erről nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.  A különleges eljárás során a bíró annak az elbírálására jogosult, hogy a korábban eljáró bíróságok betartották-e a jogerős határozat meghozatalakor a hatályos jog szerint irányadó szabályokat, nem veheti azonban figyelembe a határozat meghozatalát követően bekövetkezett jogszabályi változásokat. Az indítvány szerint a Gyulai Törvényszék azáltal, hogy a 2016. június 14-én jogerőre emelkedett ítéletre a bűnügyi költség tekintetében 2017. január 1-jén hatályba lépett rendelkezéseket alkalmazta, visszamenőlegesen avatkozott be a pótmagánvádlót érintő lezárt jogviszonyba, amely a visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmába és a jogállamiság alapkövét jelentő jogbiztonságba ütközik.

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Megrendelés >>

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság az indítvány befogadása során arra a következtetésre jutott, hogy az ügyben felmerül a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség lehetősége, ezért a panaszt érdemben elbírálta.

Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság klauzulából és a T) cikk (1) bekezdéséből olvasható ki a jogbiztonság követelménye. Ez utóbbiból vezethető le a visszaható hatályú jogalkotás tilalma, amely egyben a rendszerváltozást követő jogalkotási törvények állandó sarokköve. A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközés vizsgálatakor az Alkotmánybíróság főszabályként abból a tételből indult ki, hogy valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközőnek, ha a jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint – a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is alkalmazni kell. Ugyanakkor a jogbiztonságból fakadó visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem feltétlen és kizárólag a jogalanyok helyzetét elnehezítő jogalkotásra irányadó.

Az Alkotmánybíróság rögzítette azt is, hogy alaptörvény-ellenesség nemcsak a jogalkotással, hanem a visszaható hatályú szabályalkalmazással összefüggésben is felvethető, ha a jogviszony vagy a jogvita létrejöttekor még nem létező vagy nem hatályos előírás alapján bírálnak el egy ügyet.

Az Alkotmánybíróság áttekintette a büntető anyagi jogi és eljárásjogi rendelkezések hatályba lépése közötti fontosabb eltéréseket is, mivel köztük a hatályosság szempontjából lényeges különbség van. A Be. szerint a büntetőeljárási jogszabályok alkalmazása esetén a cselekmény elbírálásának időpontjában hatályos jogszabályt kell alkalmazni [Be. 11. § (1) bekezdés]. A büntető anyagi jogszabályok tekintetében az általános szabály ezzel szemben az, hogy a bűncselekményt az elkövetése idején hatályban lévő törvény szerint kell elbírálni.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Jelen esetben az eljárásjogi értelemben vett időbeli hatály, vagyis az eljárás megkezdésének és végének az időpontja releváns, és nem az anyagi jogi tényállás megvalósulásának az ideje irányadó. A konkrét esetben az első és a másodfokú bíróságnak valóban olyan jogszabályt kellett alkalmazni, amely a büntetőeljárás jogerős lezárásakor még nem volt hatályban. Ez látszólag visszaható hatályú jogalkotásnak és jogalkalmazásnak tűnik, valójában azonban nem az. A támadott bírói döntés visszamenőleges hatályúként nem értelmezhető, mivel az alkalmazott jogszabály a meglevő jogviszonyokat csak a jövőre nézve módosítja. Az Alkotmánybíróság azt is megjegyezte, hogy a konkrét esetben az alkalmazott jogi norma a korábbi jogi szabályozásnál előnyösebb rendelkezéseket tartalmazó jogszabálynak minősül. Épp az Alkotmánybíróság az alaptörvény-ellenesség megállapítása miatt semmisítette meg 2016. december 31-i hatállyal azt a jogszabályi rendelkezést (Be. 344. §), amely alkalmazásának a mellőzésére az indítványozó hivatkozik. A törvényalkotó megalkotta és 2017. január 1. napján hatályba léptette az új törvényi rendelkezéseket, és ezeket a rendelkezéseket az első- és a másodfokú bíróságoknak alkalmazni kellett.

Az Alkotmánybíróság szerint tehát a másodfokú bíróságnak az elbírálás időpontjában a Be. kötelező rendelkezése alapján a hatályos eljárási szabályokat kellett alkalmaznia és nem lehetett tekintettel a korábbi szabályozásra, ezért az AB a Gyulai Törvényszék, mint másodfokú bíróság 9.Beüf.50/2017/3. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Czine Ágnes volt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!