AB: a rendes bíróság feladata megvizsgálni a közérdekű adatok fellelhetőségét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság öttagú tanácsa elutasított egy, a Fővárosi Törvényszék és az azt helybenhagyó Fővárosi Ítélőtábla közérdekű adatigényléssel kapcsolatos döntését támadó alkotmányjogi panaszt.


1. Az alapügy

Az indítványozó azért fordult az Alkotmánybírósághoz, mert 2013. május 9-én az információszabadságról szóló törvény 28. § (1) bekezdése alapján adatigénylést terjesztett elő a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél. Adatkérése azon ingatlanok helyrajzi számának kiadására irányult, amelyek tekintetében a Magyar Állam öröklés jogcímén szerzett 1/1 arányban tulajdonjogot, és amelyek jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában állnak. Az adatigénylés teljesítését a Vagyonkezelő elutasította arra hivatkozva, hogy nincs jogszabályi kötelezettsége arra nézve, hogy a Magyar Állam tulajdonába került vagyonelemek szerzési jogcímeit is nyilvántartsa. Az adatkérés elutasítását követően az indítványozó pert indított a közérdekű adatok kiadása iránt. Keresetét azonban a Fővárosi Törvényszék elutasította, amit a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság helybenhagyott.

[multibox]

Az indítványozó szerint a támadott ítéletek sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését, vagyis a közérdekű adatok megismeréséhez való jogát. Az indítványozó szerint a támadott ítéletek helytelenül hivatkoztak az adathozzáférés korlátozásának indokaként arra, hogy a kért közérdekű adatok előállítására az adatkezelő nem köteles, ő ugyanis nem közérdekű adatok előállítását kérte az adatkezelőtől, hanem egy közérdekű adatokból álló lista kiadását. Ezzel összefüggésben az indítványozó kifogásolta azt is, hogy az elsőfokú ítélet indokolása szerint az adatkezelő azért nem köteles az igényelt adathalmaz előállítására, mivel az számára nyilvánvalóan számottevő nehézséget jelentene, és azt is, hogy a másodfokú ítélet alapján az „összesített adat” már új információnak minősül, amelynek elkészítése nem terhelheti az adatkezelőt, s ezáltal annak kiadására sem köteles. Állítása szerint az „összesített adat” is közérdekű adatokból áll, azt nem lehet ezért önmagában (új) közérdekű adatnak tekinteni, az adatkezelő pedig köteles kiadni az általa kezelt közérdekű adatokat „az adatigénylő által megjelölt csoportosítás szerint”.

2. A döntés indokai

A befogadás vizsgálata körében az Alkotmánybíróság úgy látta, hogy az indítvány azt az alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést veti fel, hogy a közfeladatot ellátó szerv által kezelt közérdekű adatok megismerése korlátozható-e az adatkezelés módjára való hivatkozással, illetve a kért adatok kigyűjtésének nehézségére tekintettel.

Az ügy elbírálása előtt az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy az adatigénylés jogosítványa nélkül a közérdekű adatok megismeréséhez való jog valódi alanyi jogot nem is tudna jelenteni. Az alapvető jog biztosításával ezért elválaszthatatlanul összefonódik az adatigénylés lehetősége, illetve az adatigény teljesítésének megfelelő biztosítása. Ezért az adatigénylő három érdemi kérdés vizsgálatára kiterjedően az adatigény elutasításával szemben bírói felülvizsgálatot kezdeményezhet. Ez elsődlegesen annak megállapítására irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű adatok, akkor bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e a megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak felülvizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg. E három kérdésre kiterjedő érdemi bírói felülvizsgálat útján biztosítható a védelem az alapjog indokolatlan korlátozásával szemben.

[htmlbox BDT]

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a támadott döntések ezeken a lépéseken mentek végig. A Fővárosi Ítélőtábla rögzítette, hogy nem volt vitatott az, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, majd ezt követően a bírói felülvizsgálat kifejezetten az adatkezelés tényére, vagyis az adatnak az igényt elutasító szervnél való meglétére irányult. Mindezzel összhangban az Infotv. 26. § (1) bekezdése is előírja, hogy a közfeladatot ellátó szervnek a kezelésében lévő közérdekű és közérdekből nyilvános adat bárki által történő megismerését kell lehetővé tennie. Erre vonatkozóan pedig már az AB is rögzítette a 6/2016-os döntésében, hogy: „A kötelezettség szempontjából csak az számít, hogy az adott szerv közérdekű adatot kezel, s önmagában ennél fogva terheli — a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülése érdekében — az adatigény teljesítésére vonatkozó kötelezettség.” E kötelezettség szempontjából ezért irreleváns, hogy az adatkezelésre milyen módon és milyen okból kerül sor, valamint az is, hogy a közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat kezelő szerv által létrehozott adatbázisban is szerepelnek-e az általa kezelt adatok.

Ennek kapcsán ugyanakkor az adatigény teljesítésére köteles szervre is kellőképpen tekintettel van az Infotv., mivel a 29. § (2)-(3) bekezdése megengedi, hogy az adatigénylés teljesítésével járó többletmunka miatt az adatigény teljesítésére hosszabb határidőt, illetve az adatigény teljesítésével felmerült költség mértékéig költségtérítést állapítson meg. „Következésképpen önmagában az adatigény teljesítésének nehézsége az adatigény elutasításának nem lehet elfogadható jogszerű indoka”, erősítette meg az Alkotmánybíróság.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

A jelen ügyben azonban az volt a kérdés, hogy az alperes egyáltalán kezeli-e az adatigény szerinti adatokat, pontosabban az adatigényben megjelölt jellemzőkkel rendelkező adatokat. Mindez a jogerős ítélet szerint a perben kifejezetten vizsgálat tárgyát képezte. A bizonyítékok értékelése alapján a Fővárosi Ítélőtábla az ítéletében arra a következtetésre jutott, hogy nem volt megállapítható, hogy az alperes közfeladatot ellátó szerv kezelésében „helyrajzi szám szerint szerepelnek azon ingatlanok, melyek 1/1 arányú tulajdonjogát a Magyar Állam öröklés jogcímén szerezte meg, és amelyek jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában állnak.”

Mivel az Alkotmánybíróság a közérdekű adatok megismeréséhez való jog korlátozását érintő ügyekben a támadott bírói döntést kizárólag alkotmányossági szempontból vizsgálja és következetesen tartózkodik a bíróság által megállapított tényállás, a bizonyítékok bírói értékelésének és mérlegelésének felülvizsgálatától, ezért az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem vizsgálhatja felül annak a kérdésnek a bíróság általi eldöntését, hogy a közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigény tárgyát képező adatot. Így mivel a konkrét adatigény kapcsán a kért jellemzőkkel rendelkező adatoknak a közfeladatot ellátó szerv általi kezelése a támadott bírói döntés értelmében nem volt megállapítható, ezért az AB az alkotmányjogi panaszt elutasította.

 Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Stumpf István volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.