AB: Alaptörvény-ellenes a legsúlyosabb jogkövetkezmény automatikus alkalmazása

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy alaptörvény-ellenes volt és a folyamatban lévő ügyekben nem alkalmazható az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet 2016. december 31-éig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja.

1. Az alapügy

A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság bírája fordult az Alkotmánybírósághoz (AB), mivel álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdését, mivel az a foglalkozás megválasztásához való jog aránytalan korlátozásának minősül.

Az alapügy felperese a Zala Megyei Építész Kamara volt tagja, aki a kamara tagjaként energetikai tanúsítói jogosultsággal rendelkezett. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 38/C. § (5) bekezdése alapján a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara az energetikai tanúsítványok tekintetében független ellenőrzési rendszert működtet. Az energetikai tanúsítványok utóellenőrzése az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) kormányrendelet 9/A. § (2) bekezdésében meghatározott szempontoknak megfelelően, véletlenszerű kiválasztással történik. A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara Épületenergetikai Tanúsítványokat Ellenőrző Testülete ellenőrzése a felperes által készített 4 energetikai tanúsítvány esetén 2 kategóriányi eltérést állapított meg, ezért a Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara felhívta a Zala Megyei Építész Kamarát, hogy a 266/2013. (VII. 11.) kormányrendelet 2016. december 31-éig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja alapján tiltsa meg a felperes épületenergetikai tanúsító jogosultságának gyakorlását és törölje őt a névjegyzékből. A kormányrendelet értelmében a felperes a határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül a kamarai névjegyzékbe ismételten nem vehető fel.

A határozat ellen a felperes fellebbezett a Magyar Építész Kamarához, de az a Zala Megyei Építész Kamara határozatát helybenhagyta. A felperes ezt követően a jogerős határozat bírósági felülvizsgálatát kérte, a bíró pedig az Alkotmánybírósághoz fordult.

2. Az AB-döntés indokai

Az Alkotmánybíróság döntésében azt vizsgálta, hogy a kormányrendelet 2016. december 31-éig hatályos 44. § (5) bekezdés i) pontja az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt munkához és foglalkozás szabad megválasztásához való jog aránytalan korlátozásának tekinthető-e.

építész

A kifogásolt és az AB által megsemmisített szabályozásból adódóan abban az esetben is a legsúlyosabb jogkövetkezmény lett minden esetben automatikusan alkalmazva, ha az energetikai tanúsítvány készítője korábban egyetlen szakmai hibát sem vétett

Az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében elismert, vállalkozáshoz fűződő jog, valamint a foglalkozás szabad megválasztásának joga nyújt lehetőséget üzleti, hasznot hajtó tevékenységek meghatározott szakmai, hivatásbéli, gazdasági és egyéb más feltételek mellett való gyakorlásához. A munka és a foglalkozás szabad megválasztása, valamint a vállalkozás szabadságához fűződő jog a szabadságjogokhoz hasonló védelemben részesül az állami beavatkozásokkal és korlátozásokkal szemben. Az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt jog lényegi tartalma kiváltképp akkor sérül, ha a közhatalmi intézkedés a foglalkozás szabad megválasztásának vagy a vállalkozóvá válás jogát meghatározatlan időre teljes egészében elvonja.

Az alapjog-korlátozás szükségességével összefüggésben az AB rámutatott: az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos egyes kérdésekre vonatkozóan a magyar állam szabályozási kötelezettségét az Európai Parlament és a Tanács 2010/31/EU irányelve határozta meg. Az épületek energiahatékonyságával kapcsolatos kérdések szabályozása, ideértve az energetikai tanúsítványok készítésének kötelezettségét is, környezetvédelmi célból lettek elfogadva. Az Európai Unió (EU) teljes energiafogyasztásának mintegy 40 százaléka épületekkel kapcsolatos, így utóbbiak energiafogyasztásának csökkenése részben az Európai Unió energiafüggőségének csökkenését, részben az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkenését, részben pedig (közvetett módon) a megújuló forrásból származó energia felhasználásának növelését eredményezheti. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a környezetvédelmi és energiahatékonysági szempontok figyelembe vétele és érvényesítése olyan alkotmányos értékként azonosítható, amely indokolja az energetikai tanúsítványok készítésének kötelezettségét, és ezzel összefüggésben az energetikai tanúsító tevékenység jogi szabályozását is.

Ez után az arányosság körében annak vizsgálatára került sor, hogy az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjog-sérelem súlya megfelelő arányban állnak-e egymással.

A kormányrendelet 44. § (5) bekezdése értelmében a területi kamara titkára megtiltja a szakmagyakorlási tevékenység folytatását és ezzel egyidejűleg törli a tevékenységet folytató szakmagyakorlót a névjegyzékből, ha az ellenőrzés során a független ellenőrző szervezet azt állapítja meg, hogy az energetikai tanúsítvány két besorolással eltér a tényleges értéktől. A kormányrendelet 45. § (2) bekezdése értelmében a névjegyzékből történő törlés következményeként az energetikai tanúsítványt készítő személy a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül a kamarai névjegyzékbe ismételten nem vehető fel, ekként a névjegyzékből való törlés lényegében az energetikai tanúsító tevékenységtől három évre történő eltiltást jelent. Ez a foglalkozástól eltiltással egyenértékű jogkövetkezmény alkalmazása 2016. december 31-éig teljesen automatikus volt, amelyet attól függetlenül volt köteles az illetékes kamara alkalmazni, hogy az eljárás alá vont szakmagyakorló korábban megsértette-e az energetikai tanúsítványok készítésére vonatkozó szakmai szabályokat. A jogkövetkezmény alkalmazása során annak sem volt jelentősége, hogy adott esetben mi okozta az energetikai tanúsítvány eltérését, és a szabályozásból adódóan a szakmagyakorló arra sem kapott lehetőséget, hogy a tanúsítványt adott esetben maga javíthassa. A szabályozásból adódóan abban az esetben is a legsúlyosabb jogkövetkezmény lett minden esetben automatikusan alkalmazva, ha az energetikai tanúsítvány készítője korábban egyetlen szakmai hibát sem vétett.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A fentiekből következően az AB arra a következtetésre jutott, hogy a szabályozás az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdésében foglalt munkához és foglalkozás szabad megválasztásához való jog aránytalan korlátozásának tekinthető, ezért az Alkotmánybíróság döntése nyomán az nem alkalmazható a bíróságok előtt folyamatban lévő ügyekben.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Szabó Marcel volt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!