AB: függhet a bányaszolgalmi jog más hatósági engedélyektől

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bányaszolgalmi jog összefügg ugyan a bányászati joggal, azonban nem mentesíti a jogosultat a tevékenységéhez külön jogszabályban kötelezően előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.

Az alapügy

Az indítványozó a Kúria ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítását kezdeményezte. Az indítványozó, mint földgáztárolói működési engedélyes, jogszabályban feljogosított szervezet, amely közérdekű szolgalom alapján jogosult az ingatlan igénybevételére.

Az ügyben illetékes megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága azonban arra kötelezte az indítványozó jogelődjét, hogy a gázkutakhoz tervezett bekötővezetékek kialakítása miatt igénybe vett erdőterületeken az erdő eredeti állapotát állítsa helyre. A határozatok indoklása szerint a felsorolt erdőterületeken az erdő rendeltetésszerű használatának akadályoztatására meghatározott határidő letelt, azonban az indítványozó nem kérelmezte sem az erdő igénybevételének meghosszabbítását, sem a véglegesítését, ugyanakkor az igénybevétel a határozathozatal napjáig fennállt. Ennek következtében az indítványozó az engedélyezett határidő leteltétől kezdődően engedély nélküli igénybevételt folytatott.

Az indítványozó szerint bányaszolgalmi joga korlátolt dologi jog, ezért az Alaptörvény XIII. cikkének (1) bekezdése alapján alapjogi védelem illeti meg. Úgy vélte azonban, hogy az erdészeti igazgatóság bányaszolgalmi jogát figyelmen kívül hagyta, későbbi a bírósági felülvizsgálat pedig keresetét elutasította. A bíróság kifejtette, hogy az erdő igénybe vevője függetlenül attól, hogy az ingatlanon milyen jellegű tevékenységet kíván folytatni, a szakhatósági hozzájárulások beszerzése mellett, köteles az erdők védelméről szóló törvényben (Evt.) meghatározott engedélyeket is beszerezni. A felülvizsgálati eljárásban a Kúria a közigazgatási bíróság ítéletét hatályában fenntartotta.

 

A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek tekintette, hogy a bányaszolgalmi jogra kiterjed-e az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított tulajdonhoz való jog védelme. A bányászatról szóló törvény alkalmazásában azonban nem a bányaszolgalmi jog, hanem a bányászati jog vagyoni értékű jog. A bányaszolgalmi jog összefügg ugyan a bányászati joggal, de az más ingatlanára közérdekből alapított használati jog. Maga a bányaszolgalmi jog tehát a tulajdonjog korlátozásának minősül, amelynek alapítását, s ez által a tulajdonhoz való jog korlátozásának szükségességét a gázszolgáltatási tevékenységhez fűződő közérdek indokolja.

Mindez azonban nem mentesíti a jogosultat a tevékenységéhez külön jogszabályban kötelezően előírt hatósági engedély(ek) megszerzése alól. Az Alaptörvény XIII. cikke alkalmazásában a bányaszolgalmi jog más hatósági engedélytől függővé tett gyakorlása tehát azt jelenti, hogy a bányaszolgalmi jog tartalmához adott esetben kötelezettségek is hozzátartoznak. Ebből következik az is, hogy önmagában a bányaszolgalmi jog erdő igénybevételére nem jogosít fel, erdő igénybevételének szabályait az Evt. tartalmazza, így az abban foglaltaknak megfelelően kell eljárni. Az Evt. az Alaptörvény P) cikkéhez kapcsolható, amelynek célja a nemzeti erőforrások (köztük az erdők) kiemelt védelmének a biztosítása.

[htmlbox Közbesz_szemle]

Az ügy áttekintése után az Alkotmánybíróság arra jutott, hogy a bányaszolgalmi jog az erdőként nyilvántartott területen eredetileg is az Evt. alapján kiadható engedéllyel együtt volt gyakorolható. Az erdőt kizárólag az engedélyben megjelölt határidőn belül, és az abban meghatározott célra lehet igénybe venni. A panaszra okot adó ügy keletkezése pedig lényegében az indítványozónak arra a magatartására vezethető vissza, amelynek következtében az erdő ideiglenes igénybevételének használatára kapott engedélye – mint a bányaszolgalmi jog gyakorlásának előfeltétele – lejárt, és elmulasztotta annak kérni meghosszabbítását.

Ez alapján a támadott bírói ítélet nem sértette, nem is sérthette az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésében biztosított tulajdonhoz való jogot, mivel magáról a bányaszolgalmi jogról a bíróság által felülvizsgált határozatok nem is rendelkeznek. Ennek fényében az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította. A döntéshez Czine Ágnes és Stumpf István csatoltak különvéleményt.

---