AB: Indokolni kell a költségviselési szabály alkalmazását

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Pesti Központi Kerületi Bíróság 13.Szk.22.380/2015/3. számú végzését, mivel úgy ítélte meg, hogy az akkor felelne meg a tisztességes eljárás követelményének, ha számot adna arról, miként alkalmazta a szabálysértési törvény költségviselési szabályát. Ennek keretében pedig arra is kitérne, miért nem tartotta szükségesnek módosítani a hatósági határozat költségviselésre vonatkozó részét, ha egyébként a felelősségviselés és a jogkövetkezmény tekintetében a határozatot megváltoztatta. Az döntéshez Czine Ágnes párhuzamos indokolást, míg Salamon László különvéleményt csatolt.

1. Az alapügy

Az indítványozó személygépkocsival közlekedett és közlekedési balesetet szenvedett, amikor egy másik gépkocsival összeütközött. A Budapesti Rendőr-főkapitányság II. kerületi Rendőrkapitánysága mint szabálysértési hatóság megállapította az indítványozó szabálysértési felelősségét a közúti közlekedés rendjének megzavarása és a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt. A határozat ellen az indítványozó bírósághoz fordult. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) a szabálysértési hatóság határozatát megváltoztatta, és a panaszos magatartását közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének minősítette, a kiszabott pénzbírság összegét pedig 50-ről 25 ezer forintra mérsékelte.

A panaszos utalt arra, hogy a bíróság határozatával szemben rendes jogorvoslat nem volt igénybe vehető, ezért rendkívüli jogorvoslatként a végzés kiegészítésére irányuló indítványt terjesztett elő. Beadványát a Pesti Központi Kerületi Bíróság perújítási kérelemnek tekintette és elutasította. A perújítási kérelmet elutasító végzés ellen az indítványozó fellebbezéssel élt, de a Fővárosi Törvényszék a végzést hatályában fenntartotta.

Az indítványozó kérelmét kiterjesztette a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak a perújítási kérelmét elutasító végzésre is. Az alaptörvény-ellenességet mindkét bírósági végzés kapcsán az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdése alapján kérte megállapítani. Az alapjogi sérelem az indítványozó szerint abból fakadt, hogy az indokolás lényeges kérdésre vonatkozóan hiányos, és ennek eredményeként olyan szabálysértési költséget kell viselnie, amelyre az állam lenne köteles.

2. Az AB-döntés indokai

baleset

A műszaki szakértő bevonásáról a szabálysértési hatóság a közlekedési baleset okozása miatt, szabálysértés bizonyítása érdekében rendelkezett. Annak ellenére, hogy emiatt a bíróság az indítványozóval szemben utóbb nem alkalmazott joghátrányt, a szabálysértési költség viselését mégis előírta számára

A befogadási eljárásban az Alkotmánybíróság (AB) úgy ítélte meg, a panaszos előadása kétséget ébresztett az iránt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság első végzése megfelel-e az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó, a határozatok indokolásával összefüggő követelményeknek, más vonatkozásban azonban érdemi vizsgálatának nem volt helye.

A tisztességes eljárás az Alkotmánybíróság döntéseiben kimunkált alkotmányos mérce szerint olyan minőség, amelyet az eljárás egészének és körülményeinek figyelembevételével lehet csupán megítélni. Ezért egyes részletek hiánya ellenére éppúgy, mint az összes részletszabály betartása dacára lehet az eljárás méltánytalan vagy igazságtalan, avagy tisztességtelen. Az Alkotmánybíróság a tisztességes eljárás részeként megjelenő indokolt bírói döntéshez fűződő jog tartalmát is meghatározta, mint ami a bíróság döntési szabadság abszolút korlátját jelenti, nevezetesen azt, hogy a bíróság döntésének indokairól az eljárási törvényeknek megfelelően szükséges számot adnia.

A Szabs. tv. 96. § (1) bekezdése értelmében a határozatnak – egyebek mellett – a rendelkező részben rögzítenie kell a szabálysértés megnevezését, a kiszabott büntetést, illetve az alkalmazott intézkedést; rövid indokolást kell továbbá tartalmaznia, utalva a megállapított tényekre, az ezek alapjául szolgáló bizonyítékokra, a büntetés kiszabása, illetve az intézkedés alkalmazása során figyelembe vett körülményekre; valamint tartalmaznia kell utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályra. A konkrét esetben a bírósági végzés indokolása egyértelműen rögzíti, hogy a bíróság az indítványozó szabálysértési felelősségét csak egy cselekmény miatt tartotta megállapíthatónak. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a végzés a szabálysértési felelősség megállapítása és az annak alapjául szolgáló cselekmény meghatározása tekintetében megfelel azon követelményeknek, amelyek a Szabs. tv. Alaptörvénnyel összhangban álló értelmezéséből levezethetők.

A végzésnek a költségek viselését érintő megállapításai kapcsán ugyanakkor az Alkotmánybíróság eltérő következtetésre jutott. A Szabs. tv. 92. § (2) bekezdése alapján: amennyiben az eljárás alá vont személlyel szemben szabálysértés elkövetése miatt joghátrányt alkalmaztak, viselnie kell a szabálysértési költséget. Nem részletezi ugyanakkor a Szabs. tv., hogy hogyan alakul a költségek viselése olyan esetekben, amikor az eljárás alá vont személy ellen indított eljárásban több szabálysértési cselekményt bírál el a hatóság, de nem állapítja meg valamennyi cselekménnyel összefüggésben a felelősségét. A jogszabályhely (6) bekezdése ugyanakkor előírja, hogy a szabálysértési költség viselését határozatban kell megállapítani.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A konkrét esetben az indítványozóval szemben azért alkalmazott a bíróság joghátrányt, mert a baleset helyszínén nem várta meg a rendőrök megérkezését, a helyszínt ezt megelőzően elhagyta. A bíróság ugyanakkor a közlekedési baleset okozása kapcsán nem állapította meg az indítványozó szabálysértési felelősségét, és vele szemben ezen cselekmény kapcsán nyilvánvalóan joghátrányt sem alkalmazott. A szabálysértési határozatok alapján megállapítható, hogy az eljárásban a szabálysértési költség az igazságügyi műszaki szakértő véleményének az elkészítéséből fakadt. A műszaki szakértő bevonásáról és a szakértői vélemény elkészítéséről a szabálysértési hatóság a határozata tanúsága szerint a közlekedési baleset okozása, vagyis a KRESZ 3. § (1) bekezdésének a megsértése miatt a Szabs. tv. 219. § (1) bekezdésébe ütköző szabálysértés bizonyítása érdekében rendelkezett. Annak ellenére, hogy eme cselekmény miatt a bíróság az indítványozóval szemben utóbb nem alkalmazott joghátrányt, a szabálysértési költség viselését mégis előírta számára.

Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a bíróság végzésének indokolása akkor felelne meg a tisztességes eljáráshoz való jogból fakadó követelményeknek, ha számot adna arról, hogy a Szabs. tv. 92. §-a szerinti költségviselési szabályt a konkrét esetben a bíróság miként alkalmazta, és ennek keretében arra is kitérne, hogy miért nem tartotta szükségesnek módosítani a hatósági határozat költségviselésre vonatkozó részét, ha a felelősségviselés és a jogkövetkezmény tekintetében a hatóság döntését megváltoztatta. Mivel a bíróság végzésének az indokolása eme követelményeket nem teljesíti, az Alkotmánybíróság a Pesti Központi Kerületi Bíróság végzését megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Czine Ágnes volt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!