AB: Nem diszkriminatív a Kttv. cafetéria-szabálya

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 151. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Az AB újólag kimondta: önmagában az, hogy a különböző foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények egyes munkajogi intézményeket eltérően szabályoznak, nem jelent alkotmányellenes diszkriminációt. A döntéshez dr. Salamon László és dr. Szabó Marcel csatoltak párhuzamos indokolást.

1. Az alapügy

A felperes annak a 7 435 forintról szóló fizetési felszólításnak a hatályon kívül helyezését kérte a bíróságtól, amelyet foglalkoztatója annak érdekében bocsátott ki, hogy a szülési szabadságon lévő felperes fizesse vissza a számára kiutalt cafetéria-juttatásnak a szülési szabadságra eső részét.

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) 151. § (2) bekezdéséből az alperes értelmezése szerint az következik, hogy a szülési szabadságát töltő felperes, aki tartósan távollévőnek minősül e szabadság ideje alatt, nem jogosult cafetéria-juttatásra. A visszafizetésére való kötelezés jogszerű, a fizetési felszólítás megfelel a Kttv. 149. § (7) bekezdésében írt feltételeknek. A felperes szerint azonban a Kttv. 151. § (2) bekezdésében rögzített fő szabály alól kivételt képez a Kttv. 110. § (5) bekezdése. Ezek szerint bár illetményre nem jogosító távollét idejére cafetéria-juttatás valóban nem jár, a szülési szabadság ideje alatt mégis jogosult rá a kormánytisztviselő, mert utóbbi időszak munkában töltött időnek minősül a törvény alapján. A felperes álláspontja alátámasztása érdekében hivatkozott arra is, hogy a Kttv. 110. § (5) bekezdésével szó szerint megegyező szöveget tartalmaz a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 127. § (5) bekezdésével, amit a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) 222. § (1) bekezdése értelmében a szülési szabadságon lévő bíróra is alkalmazni kell. A felperes érvrendszere szerint a bíráknak, az Mt. alapján foglalkoztatottaknak és a kormánytisztviselőknek tehát egyaránt jár a cafetéria-juttatás a szülési szabadság időtartama alatt.

Az alapügyben eljáró bíróság az Alkotmánybíróság (AB) eljárását kezdeményezte, mert álláspontja szerint a Kttv. 151. § (2) bekezdése ellentétes az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésével. Az elsőfokú bíróság véleménye szerint egyrészt indokolatlan a megkülönböztetés a szülési szabadságot igénybe vevő közszolgálati tisztviselő és a szülési szabadságot igénybe nem vevő közszolgálati tisztviselő között. Másrészt pedig indokolatlan, hogy az Mt. személyi hatálya alá tartozók az ott meghatározott körben annak ellenére jogosultak cafetéria-juttatásra, hogy szülési szabadságukat töltve ténylegesen munkát nem végeznek, míg a Kttv. személyi hatálya alá tartozó nők szülési szabadságuk alatt cafetéria-juttatást nem kapnak.

2. Az AB-döntés indokai

kismama

Az AB szerint nem jelent alkotmányellenes diszkriminációt, hogy a különböző foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények egyes munkajogi intézményekről, így például a cafetéria-juttatásokról eltérően rendelkeznek

Az Alkotmánybíróságnak a bírói kezdeményezés alapján azt kellett megvizsgálnia, hogy a Kttv. támadott szabálya sérti-e az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdését. Az Alkotmánybíróság egyenlő bánásmóddal kapcsolatos gyakorlata szerint az azonos szabályozási koncepción belül adott, homogén csoportra nézve eltérő szabályozás a diszkrimináció tilalmába ütközik, kivéve, ha az eltérésnek ésszerű, kellő súlyú alkotmányos indoka van, azaz nem önkényes.

Az Alkotmánybíróság a 3206/2014. (VII. 21.) AB-határozatban az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésére vonatkozóan megállapította, hogy ez a szabály „[a]z alapjogok egyenlőségét és a diszkrimináció tilalmát tartalmazza. A tételesen felsorolt tulajdonságok mellett az »egyéb helyzet szerinti különbségtétel« fordulat nyújt garanciát ahhoz, hogy az előre nem látható, de a felsorolásban szereplő tulajdonságokhoz döntő hasonlóságot mutató helyzetben élő személyeket se érhesse hátrányosan sújtó különbségtétel. Ez a fordulat ad lehetőséget az Alkotmánybíróságnak arra, hogy a társadalom aktuális változásaira időszerűen reagálva mindig maga határozhassa meg, melyek a társadalom sérülékeny csoportjai, vagyis mely csoporthoz tartozók tekinthetők kiszolgáltatottnak, kirekesztettnek, illetve folyamatos, és indokolatlan hátránnyal sújtottaknak. Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése ennek megfelelően egy nyílt felsorolást tartalmaz, ám ez a nyílt felsorolás korlátlanul nem bővíthető. Nem nyújt védelmet olyan személyeknek, akiket valamely szabály ugyan éppen hátrányosan érint, de mégsem diszkriminál. Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésében garantált diszkriminációtilalom ugyanis csupán olyan élethelyzeteket ölelhet át, amelyekben az emberek önazonosságát, identitását meghatározó lényegi tulajdonságuk miatt előítélettel, vagy társadalmi kirekesztéssel néznek szembe.”

A fentiek tükrében az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy a sérelmezett szabály a diszkrimináció tilalmába ütközik-e abból a szempontból, hogy eltérően kezeli a Kttv. személyi hatálya alatt álló, szülési szabadságukat töltő kormánytisztviselőket azokhoz képest, akik nincsenek szülési szabadságon.

A szülési szabadság a Kttv. értelmében az anya számára szóló jogosultság, ami a szülővé váló nő egyik meghatározó életszakaszát fogja át. Ez a szabadság az anyai minőséghez funkcionálisan szorosan kötődik, hiszen az anyai feladatok teljesíthetőségét könnyíti meg a korunkra jellemző társadalmi és gazdasági viszonyok között. Az anyává válás folyamata a szülést megelőző és az azt követő időkben szükségképpen hozzátartozik az anya önazonosságához és a Kttv. ebben teremt olyan helyzetet, amelyhez fokozott jogi védelmet társít. Az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy a szülési szabadság nem szünteti meg a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. A szülési szabadság nem bontja meg a kormánytisztviselő személyi státuszát, jóllehet azon értelemszerűen változtat. Ezzel együtt a szülési szabadság alatt az anyát kormánytisztviselőként továbbra is jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. A jogi státusz állandósága miatt az Alkotmánybíróság homogén csoportnak minősítette a szülési szabadságon lévő és a szülési szabadságon nem lévő kormánytisztviselőket. Ezt követően az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a homogén csoporton belüli megkülönböztetés önkényes-e. Ennek során az AB arra a következtetésre jutott, ésszerű indoka van annak, hogy a jogalkotó eltérő szabályokat alkot a szülési szabadságon lévő és a szülési szabadságon nem lévő kormánytisztviselőkre nézve mindaddig, amíg az eltérés levezethető e sajátos élethelyzetnek a jogviszonyra gyakorolt hatásából. Ezek tükrében a harminc napot meghaladó távollétnek az a lehetséges jogkövetkezménye, hogy megszünteti a cefetéria-ellátásra való jogosultságot, nem minősül önkényes megkülönböztetésnek az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésének az alkalmazási hatálya alatt.

Az Alkotmánybíróság ez után azzal foglalkozott, megállapítható-e a hátrányos megkülönböztetés akkor, ha az Mt. és a Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztatottak különböző helyzetben vannak a szülési szabadságra jutó cafetéria-juttatás tekintetében. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor már számos határozatában állást foglalt abban a kérdésben, megállapítható-e a megkülönböztetés alkotmányellenessége azon az alapon, hogy az Mt. és egyes közszolgálati jogviszonyokat szabályozó törvények eltérően reguláznak bizonyos jogintézményeket: az AB rögzítette, hogy eddigi gyakorlatában nem tekintette azonos szabályozási körbe tartozónak a különböző foglalkoztatási viszonyokat szabályozó törvények hatálya alá tartozó jogalanyokat. Határozataiban kimondta: önmagában az, hogy a különböző foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvények egyes munkajogi intézményeket eltérően szabályoznak, nem jelent alkotmányellenes diszkriminációt.

Ebből következőleg a hátrányos megkülönböztetés tilalmából nem vonható le az a következtetés, hogy a törvényhozónak azonos módon kell szabályoznia az Mt. és a Kttv. hatálya alatt foglalkoztatottakat a rájuk vonatkozó jogok és kötelezettségek szabályozásakor.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó volt.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!