AB: számon kérhető a jelöltek esélyegyenlőségének biztosítása a köztévén

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az Alkotmánybíróság a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panaszt elutasította. A döntéshez Hörcherné dr. Marosi Ildikó párhuzamos indokolást, míg Dienes-Oehm Egon különvéleményt csatolt. 

1. Az alapügy

Az alkotmányjogi panasz előzménye, hogy az NVB megállapította, hogy a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között alapelvet azzal, hogy az M1 televízió „Ma reggel” című műsora 2018. február 28. és március 13. közötti műsorfolyamában a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezetnek nem biztosított megjelenési lehetőséget. A jogsértőt eltiltotta a további jogsértéstől, 1.035.000,- Forint bírság megfizetésére kötelezte és arra is, hogy a határozat rendelkező részét az érintett televíziós műsorszám előtt tegye közzé.

Az NVB egyebek mellett rámutatott a döntésében arra is, hogy a választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában – de legalább átfogó részében – vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben.

A vizsgálat alapján az NVB megállapította, hogy a médiaszolgáltatónak az a magatartása, amely csupán egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosítja a választási kampányidőszak átfogó időszakában politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorában a megjelenési lehetőséget, ellentétes a Ve. esélyegyenlőséget biztosító alapelvével. Az NVB ugyanakkor a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megsértését nem látta megállapíthatónak, e vonatkozásban nem tartotta megalapozottnak a kifogást.

Ezt követően a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a Kúriánál. A Kúria az NVB határozatát megváltoztatta oly módon, hogy az indítványozó bírság megfizetésére kötelezését mellőzte, ezt meghaladóan a határozatot helybenhagyta. A bíróság kiemelte, hogy az Alkotmánybíróság határozataiból is az tűnik ki, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. De kampányidőszakban a politikai, közéleti témákkal foglalkozó műsorban nem lehet csak egyes jelölő szervezetek vonatkozásában biztosítani a megjelenési lehetőséget. Ezt követően alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az indítványozó és kérte, hogy az AB semmisítse meg a Kúria végzését a véleménynyilvánítási szabadság és a sajtószabadság megsértése miatt.

Választójogi és népszavazási kommentárok

A kiadvány a tárgykör teljes hazai joganyagának kommentárjait tartalmazza. A mű az elmélet és a joggyakorlat eddigi eredményeit felhasználva értelmezi a választójogi és népszavazási szabályozást; kitér annak alkotmányos és gyakorlati vonatkozásaira.

Megrendelés >>

2. A döntés indokai

A befogadás során az AB azt tekintette alkotmányjogi jelentőségű kérdésnek, hogy a választási kampány időszakában a médiaszolgáltatóknak milyen követelményeknek kell megfelelniük, hogy a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség megvalósulhasson a megjelenési lehetőségekkel összefüggésben, és ez milyen viszonyban van az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdéseivel.

Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a szólás- és sajtószabadság, amely felöleli valamennyi médiatípus szabadságát, kitüntetett helyet foglal el az Alaptörvény alapjogi rendjében, mivel a sajtó a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze, amelynek egyik legfontosabb alkotmányos küldetése a közügyek alakulásában releváns körülmények bemutatása. A sajtószabadságnak több összetevője van: a sajtóalapítás szabadsága, a sajtó-előállítás szabadsága, a sajtóterjesztés szabadsága, a sajtószerkesztés szabadsága, valamint az újságírók és szerkesztők sajtóban megjelenő véleményének a szabadsága. Ezek akkor korlátozhatók, ha az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban áll egymással. Ezzel összefüggésben az AB emlékeztetett arra is, hogy a kiegyensúlyozott, elfogulatlan, tárgyilagos tájékoztatás követelményét elfogadta a médiaszolgáltatók szerkesztői szabadságának korlátjaként.

Az AB utalt arra is, hogy választási kampányban más időszakokhoz képest is különösen nagy jelentősége van a választópolgárok minél teljesebb körű tájékoztatásának, és felidézte a Velencei Bizottság 190/2002. számú véleményét, a választási kérdésekben követendő jó gyakorlatok kódexét. Ennek a 2.3. pontja, az egyenlő választójog kapcsán a jelöltek esélyegyenlősége tekintetében rögzíti, hogy „az esélyegyenlőséget kell garantálni a pártoknak és jelöltjeiknek, mely az állami közhatalmi szervek általi semleges hozzáállást is magában kell, hogy foglalja, különösen: i. a választási kampány; ii. a médiamegjelenések, különösen a köztulajdonú média; iii. illetve a pártok és kampányok közfinanszírozása tekintetében.”

Mindezt figyelembe véve az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy minden jelöltnek alapvetően azonos lehetőségek kell, hogy a rendelkezésére álljanak a választási kampányban, vagyis a szavazatokért való verseny nyitott kell, hogy legyen. Alkotmányjogi szempontból ezért nem kifogásolható, ha választás idején az alapvetően közpénzből működtetett állami médiaszolgáltatón az NVB és a Kúria számon kéri a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában védett esélyegyenlőségi alapelv megsértését. Mindezekre tekintettel a testület a panaszt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Szalay Péter volt.

Jogászvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!