Az általános meghatalmazások megújult szabályozása
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Idén április 18-án és 19-én negyedik alkalommal rendezték meg a Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferenciát. Dr. Somogyi Dávid beosztott bíró, az Igazságügyi Minisztérium jogi szakreferense az általános meghatalmazások megújult szabályozására hívta fel a figyelmet.
Az Europa Congress Centerben megrendezett negyedik Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencián dr. Somogyi Dávid elmondta, az eddigi gyakorlatot lecserélő nyilvántartási rendszer létrehozását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) kezdeményezte. A régi polgári perrendtartás (Pp.) nem rendelkezett az általános meghatalmazások központi nyilvántartásáról, így ez bíróságonként elkülönült.
A szabályozás az új perrendtartással megváltozott: kétszintű rendszer jött létre. Néhány alapvető szabály a 2016. évi CXXX. törvényben, azaz az új polgári perrendtartásban található, míg a részletszabályokat a bírósági peres és nem-peres eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény tartalmazza. A törvényi szint mellett a 17/2017. (XII. 15.) IM rendeletben találhatók azok a technikai szabályok, amelyeket a bíróságoknak a nyilvántartás vezetése során be kell tartaniuk.
Országos, közhiteles nyilvántartás
Az általános meghatalmazások nyilvántartása országos, elektronikus, közhiteles nyilvántartás. A központi nyilvántartást az OBH elnöke működteti, a nyilvántartásba vételi eljárást azonban a bíróságokon kell kezdeményezni. A törvény hatálya a bírósági eljárásokkal kapcsolatos általános meghatalmazásra terjed ki, ez alól azonban kivételt jelent a büntetőeljárás. A törvény hatálya tehát kiterjed a polgári peres és nem-peres, a közigazgatási peres és nem-peres, illetve az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra. Mivel a fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző, nem pedig a bíróság hatáskörébe tartozó polgári nem-peres eljárás, a törvény hatálya erre nem terjed ki. A végrehajtási eljárás azonban bírósági nem-peres eljárás, így erre alkalmazandó a törvény.
[htmlbox pp_termekek]
Az általános meghatalmazások nyilvántartásához két törvényi vélelem kapcsolódik. Az egyik az új Pp.-ben található. Eszerint ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a nyilvántartásba bejegyzett képviseleti jog fennáll. Az általános meghatalmazások nyilvántartásáról szóló törvény rendelkezik a másik vélelemről. Ennek értelmében ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az általános meghatalmazás bármely, a törvény hatálya alá tartozó bírósági eljárásban történő képviseletre jogosít. A bíróságok a nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek, így akár a tárgyalás során is lehetséges betekinteni a nyilvántartásba (ez a büntetőeljárásra is vonatkozik). Korlátozottabb közvetlen hozzáférése van az önálló bírósági végrehajtónak, hiszen az új Pp. 68. § (3) bekezdése szerint a per vitelére szóló meghatalmazás külön kikötés hiányában kiterjed a végrehajtási eljárásra is. A bírósági végrehajtó azonban csak a legszükségesebb, célhoz kötött adatokhoz férhet hozzá, annak érdekében, hogy ellenőrizni tudja, él-e a meghatalmazás vagy sem. Ezen kívül egyedi adatkérés során kérelmet lehet benyújtani az OBH-hoz, a hivatal megvizsgálja, hogy fennáll-e az a jogszerű ok, ami miatt a betekintést engedélyeznie kell. Ennek érdekében közfeladatot ellátó szervek, a bejegyző, a meghatalmazó és a meghatalmazott fordulhatnak az OBH-hoz, illetve bárki, aki a jogi érdekét igazolja.
A meghatalmazás hatálya
Az öt évre vagy az öt évnél rövidebb időre szóló meghatalmazás a meghatározott idő elteltével hatályát veszti. Az öt évnél hosszabb vagy határozatlan időre szóló meghatalmazás öt év elteltével veszti hatályát. Ez a polgári törvénykönyv (Ptk.) szabályozásából ered, hiszen a 6:16. § mögöttesen alkalmazandó. Az elektronikus rendszer ezt figyeli, így amikor az öt év eltelik, az általános meghatalmazás automatikusan törölődik a nyilvántartásból. Egyébként az adatváltozás bejegyzése kérelemre történik.
A nyilvántartási rendszert az OBH működteti, de a bejegyző bíróság a törvényszék. A bejegyzést a kérelmező belföldi lakóhelye vagy székhelye szerinti törvényszéknél lehet kérelmezni, ha pedig ezek alapján az illetékesség nem állapítható meg, akkor a Fővárosi Törvényszéken (Fotó: Érczi László – jogaszvilag.hu)
Főszabály szerint a meghatalmazás hatálya minden, a törvény hatálya alá tartozó eljárásra kiterjed, tehát eljárási jogosultságot biztosít. Ha ezt szűkíteni akarják a megbízási jogviszonyban részt vevő felek, nekik kell korlátozni: meg kell jelölni azokat az ügyköröket vagy azokat a bíróságokat, amelyek előtt a meghatalmazás eljárásra jogosít. A törvény indokolása szerint a negatív meghatározás is megengedett, tehát lehetséges, hogy a kérelmező csak azt a két bíróságot tünteti fel, amely előtt nem szeretné, hogy az általános meghatalmazás hatályos legyen, azzal a megjegyzéssel, hogy a többi bíróság előtt szeretne az általános meghatalmazás alapján eljárni. A lényeg, hogy a meghatalmazás terjedelme kitűnjön a meghatalmazásból.
Ha az eljárásban a jogi képviselet kötelező, akkor a nem jogi képviselő részére adott általános meghatalmazás a jogi képviselő részére adott meghatalmazást nem pótolja. Ha tehát a meghatalmazó egy hozzátartozót hatalmaz meg, és ezt nyilvántartásba veteti, akkor nem számíthat arra, hogy akár a törvényszék vagy az ítélőtábla előtt is eljárhat a meghatalmazott. A bejegyzés iránti kérelmet nyomtatványon kell előterjeszteni, mely erre való tájékoztatást tartalmaz.
A nyilvántartásba vételi eljárás
A nyilvántartási rendszert az OBH működteti, de a bejegyző bíróság a törvényszék. A bejegyzést a kérelmező belföldi lakóhelye vagy székhelye szerinti törvényszéknél lehet kérelmezni, ha pedig ezek alapján az illetékesség nem állapítható meg, akkor a Fővárosi Törvényszéken (például, ha a meghatalmazó egy külföldi székhelyű gazdasági társaság). Ha bejegyeztetik az általános meghatalmazást, az főszabály szerint bármely bíróság előtt eljárási jogosultságot keletkeztet.
A kérelmező főszabály szerint a meghatalmazó, ez alól azonban – garanciális okokból – kivételeket határoz meg a törvény. A meghatalmazás bejegyzését, terjedelmének vagy időbeli hatályának módosítását csak a meghatalmazó kérheti. Kötelező jogi képviselet ellátására jogosult meghatalmazott is lehet kérelmező, egy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos tehát eljárhat az ügyfele nevében. Egyéb kérelmeket más érdekelt személy is benyújthat, tehát ha értesül arról, hogy a meghatalmazás megszűnt, ezt igazolni tudja, és jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy ezt a nyilvántartásba bejegyezzék, értesítheti erről a bíróságot.
[htmlbox kp_kommentar]
Kulcsfontosságú, hogy a meghatalmazott elfogadó nyilatkozatát is okiratba kell foglalni, mivel ez a nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele. Maga a meghatalmazás egyoldalú jognyilatkozat, melynek az érvényességét az elfogadó nyilatkozat nem befolyásolhatja. A nyilvántartásba való bejegyzés nem konstitutív hatályú bejegyzés, ám a bejegyzéshez a visszaélések elkerülése érdekében szükséges az elfogadó nyilatkozat.
Maga a nyilvántartási eljárás polgári nem-peres eljárás, természetesen akkor is, ha közigazgatási eljárásokra vonatkozik a meghatalmazás. Ennek megfelelően a mögöttes szabályok tekintetében a Pp.-t, nem pedig a közigazgatási perrendtartást kell alkalmazni. Az eljárás rövid, az ügyintézési határidő 15 nap. A kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni. Az eljárás érdemi befejezése a bejegyzés. A bejegyző végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A végzés tartalmazza a nyilvántartás összes adatát, ha tehát hiba történt a bejegyzés során, a mögöttesen alkalmazandó Pp. alapján kérhető a végzés kijavítása. Ha ez megtörténik, a bíróság automatikusan átvezeti az adatmódosítást. A hibákat adatmódosítási kérelemmel is lehet orvosolni, így nem indokolt, hogy fellebbezésnek legyen helye.
