Az egyházközösség vallás szabad gyakorlásához fűződő joga

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A lelkiismereti és a vallási meggyőződés az emberi minőség része, így azzal csak az ember mint természetes személy rendelkezhet, vallási közösségnek vagy vallási tevékenységet végző szervezetnek lelkiismerete, hite, annak emberi természetből fakadó jellegénél fogva nem lehet. Ezért az egyházközösséget a vallás szabad gyakorlásához fűződő személyiségi jog megsértése miatt az igényérvényesítési jog nem illeti meg – a Kúria eseti döntése.

 

Ami a tényállást illeti, a felperes egyházközség azt állította, hogy az alperes megsértette a vallás szabad gyakorlásához fűződő személyiségi jogát azáltal, hogy a templomban 2013. november 3-án megtartott istentiszteletet az általa szervezett demonstrációval megzavarta.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Arra a következtetésre jutott ugyanis, hogy a vallási tevékenységet végző szervezet önállóan nem rendelkezik a vallás szabad gyakorlásához fűződő joggal, a vallási közösségek csak az egyes magánszemély tagjai számára biztosítja a szervezeti kereteket a szabad vallásgyakorlás jogának közösségben történő gyakorlásához. Ezért a felperes a vallás szabad gyakorlásához fűződő személyiségi joggal nem rendelkezik, saját személyiségi jogvédelme érdekében bírósághoz nem fordulhat. Mivel a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, arra sincs jogi lehetőség, hogy a vallási közösség érvényesítsen igényt tagjai személyiségi jogának esetleges megsértése miatt.

 

templom

 

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Kiemelte, hogy a hit, a vallásos meggyőződés, a lelkiismeret, mint az emberi tudat terméke csak az emberhez mint természetes személyhez köthető. Ebből következően hite, vallása is csak (hívő) embernek lehet, nem pedig a hívők egy meghatározott csoportja által alkotott közösségnek, azaz az egyháznak, vagy különösen nem annak egyik szervezeti egységének, a gyülekezetnek. Ez, emelte ki, független attól, hogy a hívők egy csoportja által alkotott közösség mint (egyházi) jogi személy jogképességgel rendelkezik. A lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jog a természetes személyeket illeti meg, függetlenül attól, hogy a természetes személyek vallásukat nemcsak egyénileg, hanem közösségben is gyakorolhatják. Hangsúlyozta, hogy a vallás közös gyakorlásával nem jön létre egy hittel, vallási meggyőződéssel rendelkező önálló entitás, amelynek ebből következően lelkiismereti és vallásszabadsága lenne.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes nem vitatta, hogy vallásos meggyőződés csak az emberhez mint természetes személyhez köthető, hitüket azonban a hívő emberek nem tudják teljeskörűen gyakorolni, ha nem hoznak létre olyan vallási közösségeket, amelyek keretein belül, szervezetten, közösségben tudják megélni vallásos érzületeiket. Kiemelte, hogy vannak olyan vallási tevékenységek, hitéleti események, amelyek úgy jöhetnek létre, hogy azokat a hívők közösségeként létrejött szervezet megtartja. Tipikusan ilyennek tartotta az istentisztelet, amelynek megtar­tására a közösségi tagjaiból álló szervezetnek nemcsak lehetősége, de joga is van. Az istentisztelet megtartásának jogosultsága pedig nemcsak embert, hanem az egyházi szervezetet is megilleti, így a jogosultság sérül, ha bárki akadályozza abban, hogy egy hitéleti rendezvényt méltósággal megtartson. Mivel az alperes istentiszteletet zavart meg, ezért a felperes álláspontja szerint a vallás szabad gyakorlása körében megtartott istentisztelet megzavarása miatt jogosult ő is fellépni.

XIV. Magyar Munkajogi Konferencia

2017. október 10-12. Visegrád

A konferencián kiemelt hangsúlyt kap a munkaviszony megszüntetésének kérdése. Szó lesz továbbá a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó sajátos munkajogi szabályozásról, valamint Kúriai bírák ismertetik a joggyakorlat elemző csoportok munkájának eredményeit.

Tekintse meg a konferencia teljes programját

és jelentkezzen>>

 

A Kúria megállapításai

A Kúria a bíróságokkal értett egyet abban, hogy a jogi személy egyházközösség felperest a lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő személyiségi jog megsértése miatt az igényérvényesítési jog nem illeti meg. Hangsúlyozta, hogy az Alaptörvény, hasonlóan az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, egyezménnyel, egyéni jogként fogalmazza meg a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához fűződő jogot, de ugyanez kristályosodik ki az Alkotmánybíróság határozataiból is. Több fontos tétel is megfogalmazásra került ezekben a határozatokban, például, hogy az emberi méltósághoz való jog mint általános személyiségi jog magában foglalja a személyiség szabad kibontakozásához való jogot. A lelkiismereti szabadság joga pedig a személyiség integritásához való jogként értelmezhető. A lelkiismereti szabadság és a vallásszabadság külön is nevesített joga azt ismeri el, hogy a lelkiismereti meggyőződés, s ezen belül, adott esetben a vallás az emberi minőség része, szabadságuk a személyiség szabad kibontakozásához való jog érvényesülésének feltétele.

Jóllehet a Ptk. úgy fogalmaz, hogy a jogi személy jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződnek, így a jogi személy is felléphet a személyhez fűződő jogainak sérelme miatt, azon személyiségi jogok kivételével azonban, amelyek tekintetében a védelem jellegénél fogva csupán az embert illetheti meg, viszont a lelkiismereti és a vallási meggyőződés az emberi minőség része, így azzal csak az ember mint természetes személy rendelkezhet. Ellenkező értelmezésre a vallásszabadság intézményesített formában történő közösségi gyakorlása és annak keretet adó egyházi szervezet tevékenysége, működése sem ad alapot.

A Kúria hangsúlyozta, a vallási közösség vagy vallási tevékenységet végző szervezet az azonos hitelveket valló természetes személyek közössége. Az azonos meggyőződésű és hitű személyek részére vallásuk közösségben történő gyakorlásához szükséges szervezeti kereteket biztosító - jogi személy - egyházközösségnek lelkiismerete, hite, annak emberi természetből fakadó jellegénél fogva nem lehet. Az egyházi szervezetet, mint a természetes személyektől elkülönült önálló szervezetet megillető vallás szabad gyakorlásához való személyiségi jogi igényt nem alapozza meg az, hogy az egyházi szervezet jogosult a hívők közössége részére a vallási tevékenység végzése keretében az istentisztelet, más szertartás vagy rendezvény megtartására. Ezért az emberi méltóságból levezethető, kizárólag az embert megillető vallás szabad gyakorlásához való személyiségi jog megsértése miatt az egyházközösség igényt nem érvényesíthet. Az istentisztelet megzavarásával a vallás szabad gyakorlásához fűződő személyiségi jog megsértése miatt csak az istentiszteleten részt vevő természetes személy léphet fel az igényérvényesítéssel. Semmilyen törvényi szabály nem teszi lehetővé, hogy a vallási közösség, vagy vallási tevékenységet végző szervezet a vallás szabad gyakorlásában megsértett, közösséghez tartozó személy helyett és nevében fellépjen a személyhez fűződő jogainak érvényesítése érdekében.

Mindezek alapján, a felperes perbeli legitimációjának hiánya miatt, a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.655/2016.) a Kúriai Döntések 2017/8. számában 258. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • válás

    A gyermektartásdíjra való jogosultsága nem szűnik meg annak a 20. életévét még be nem töltött, középiskolai tanulmányokat folytató gyermeknek, aki ugyan egy nála fiatalabb személlyel élettársi kapcsolatot létesített, amelyből gyermeke is származott, azonban az élettárs is középiskolás, jövedelme nincs – a Kúria esti döntése.

  • szőlő

    Szakkérdésnek minősül, hogy a per tárgyát képező fényképek fotóművészeti alkotásoknak tekintendők-e egyéni, eredeti jellegük alapján – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!