Az elkövetési idő több évnyi bántalmazás során

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Amennyiben az elkövetési magatartás több részcselekményből áll, az utolsó részcselekmény időpontja tekinthető elkövetési időnek. Törvényi egység esetén, ha valamennyi részcselekményt a bíróság már jogerősen elbírált, az el nem bírált új részcselekmény miatt nincs helye vádemelésnek, perújításnak lehet helye. Ugyanez irányadó az olyan részcselekményre nézve, amely az elbírált bűncselekménnyel alaki halmazatban áll – a Kaposvári Törvényszék eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a terhelt és a sértett élettársi kapcsolata a terhelt italozó magatartása miatt 2011 elejétől kezdve megromlott. A terhelt közös kiskorú gyermekeik jelenlétében a sértettet rendszeresen szidalmazta és heti rendszerességgel bántalmazta: tenyérrel és ököllel is ütötte, és meg is rúgta. A terhelt bántalmazó magatartása 2011. év elejétől 2013. november 11. napjáig tartott. A tényállás szerint a sértettet 2013. április 10-e előtt néhány nappal, 2013. április 10-én, 2013. május 15-én, 2013. november 11-én, valamint 2013. szeptember 6-án is bántalmazta a terhelt, ezek közül a szeptember 6-ai 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okozott, míg a többi 8 napot meg nem haladót. Mivel a bántalmazás a kiskorú gyerekek jelenlétében történt, ezért a terhelt kiskorú sértettekkel szembeni magatartása érzelmi és erkölcsi tekintetben is veszélyeztette fejlődésüket.

A sértett 2013. szeptember 6-ai bántalmazása miatt a terheltet a járásbíróság, illetve a törvényszék 2016. február 10. napján jogerős ítéletével súlyos testi sértés bűntette miatt elítélte.

Fotó: shutterstock

 

A járásbíróság eljárása

A járásbíróság bűnösnek találta a terheltet 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében, 1 rendbeli testi sértés vétségében és 1 rendbeli kapcsolati erőszak bűntettében, ezért, mint visszaesőt, halmazati büntetésül 3 év szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A járásbíróság a terhelt 2013. július 1-je előtt elkövetett cselekményeit azért minősítette 1 rendbeli könnyű testi sértés vétségének, mivel 2013. július 1-jét megelőzően a kapcsolati erőszak még nem volt bűncselekmény, azt csak az új Btk. hozza be a jogrendszerbe 2013. július 1-étől.

 

A fellebbezés tartalma

A terhelt felmentése végett fellebbezést nyújtott be, és a főügyészség is az 1 rendbeli testi sértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntette és 4 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megszüntetését indítványozta, mivel álláspontja szerint rossz volt a minősítés.

 

A Kaposvári Törvényszék megállapításai

A törvényszék is egyetértett azzal, hogy jelen ügyben a vád tárgyává tett cselekmények vonatkozásában megszüntetésnek van helye. Meglátása szerint a járásbíróság a terhelt testi sértéses cselekményeit tévesen minősítette, mivel a 2011. és 2013. november 11. napja közötti időben a sértett sérelmére rendszeresen elkövetett bántalmazások egységesen a Btk. 212/A. § (2) bekezdés b) pontjába ütköző és aszerint minősülő testi sértéssel elkövetett kapcsolati erőszak bűntettének minősülnek. Elvi éllel kiemelte a jogi minősítéssel kapcsolatban, hogy a bűncselekményeket a Btk. 2. § (1) bekezdése szerint fő szabályként az elkövetésük idején hatályban lévő büntetőtörvény szerint kell elbírálni. Amennyiben az elkövetési magatartás több részcselekményből áll, abban az esetben az utolsó részcselekmény időpontja tekinthető elkövetési időnek akkor is, ha időközben releváns jogszabályváltozás következik be.

Készüljön fel velünk az új Pp. hatálybalépésére

 Polgári Perrendtartás 1952- 2016. - jogszabálytükör

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit, melynek köszönhetően jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is.

Megrendelés >>

 

A 2013. július 1-től hatályos Btk. alapján az élettárs rendszeres – tettleges becsületsértést, könnyű, illetve súlyos testi sértést megvalósító – bántalmazása kapcsolati erőszak bűntettének minősül. Az eljárás tárgyát képező ügyben az utolsó részcselekmény elkövetési időpontja 2013. november 11-e, ami már az új Btk. hatálya alá esik. Mivel a rendszeresen elkövetett cselekmények között könnyű testi sértés és súlyos testi sértés is szerepel és ily módon a súlyosabban minősülő fordulatot kell megállapítani.

A terhelt által 2013. szeptember 6-án elkövetett súlyos testi sértés cselekménye a kapcsolati erőszak törvényi egységébe tartozó egyik részcselekmény, melyet ugyanakkor a bíróság már jogerősen elbírált. A jogegységi gyakorlat szerint (6/2009. BJE határozat) törvényi egység (mint a kapcsolati erőszak bűntette) esetén, ha valamely törvényi egységbe tartozó részcselekményt a bíróság már jogerősen elbírált, az újabb részcselekmények miatt már nincs helye vádemelésnek, hanem perújításnak lehet helye. A kapcsolati erőszak körébe tartozó cselekmények ítélt dolognak minősülnek, így e körben, mivel a cselekményt már jogerősen elbírálták, hatályon kívül kell helyezni az elsőfokú döntést és meg kell szüntetni az eljárást.

Az, hogy a terhelt kapcsolati erőszak bűntettének minősülő cselekménnyel követte el a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét, a kapcsolati erőszak bűntette a kiskorú veszélyeztetésének bűntettével alaki halmazatban áll. Az alaki halmazatban álló bűncselekményeket egy eljárásban kell elbírálni, a kiskorú veszélyeztetésének önálló elbírálása nem lehetséges a kapcsolati erőszakot megvalósító cselekmények elbírálása nélkül. Nincs helye vádemelésnek olyan részcselekmények kapcsán sem, melyek ugyan nem képezték a jogerős határozat alapjául szolgáló tényállás részét, azonban a már elbírált bűncselekményekkel alaki halmazatba tartoznak.

Bár az ítéletet hatályon kívül helyezte a törvényszék, felhívta a figyelmet, hogy a hatályon kívül helyezéssel és eljárás megszüntetésével érintett részcselekmények, illetve cselekmények miatt a járásbíróság, illetve a törvényszék jogerős ítéletével szemben perújításnak lehet helye.

 

Az ismertetett döntés (Kaposvári Törvényszék 1. Bf. 393/2016.) a Kúriai Döntések 2017/6. számában B.16. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • bíróság, per, ügyvéd

    A büntetőeljárás indokolatlan elhúzódásával okozott nem vagyoni hátrány kiküszöbölése iránti igényt valamely személyhez fűződő jog megsértésének igazolása alapozhatja meg. Az eljárás észszerű időt meghaladó elhúzódása önmagában személyhez fűződő jogot nem sért - a Kúria eseti döntése.

  • drog

    A kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése önmagában is kereskedésnek számít, ezért az ezt tanúsító elkövető cselekménye nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!