Az ombudsman jelentése október 23-ról

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az ombudsman vizsgálatában megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága csak alkotmányos cél érdekében, a szükséges mértékben és arányosan korlátozható. Az államnak ugyanakkor kötelessége megvédeni azt a személyt, akinek a rendezvényen való véleménynyilvánítása miatt veszélybe kerül a testi épsége. 

Tényállás

A Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet az ombudsmanhoz fordult, mert álláspontjuk szerint 2016. október 23-i rendezvényen sérült a résztvevők véleménynyilvánítás szabadságához, személyes szabadsághoz és a gyülekezés szabadságához fűződő alapjoga.

Az állam ünnepséget a Honvédelmi Minisztérium Rendezvényszervező Hivatala szervezte, amely egy magáncégre bízta az esemény biztosítását. A TASZ szerint a rendezvényre nem engedtek be egy ellenzéki politikust, aki kifogást emelt, azonban a rendőrség azt nem vizsgálta. A beadványt tevő civil szervezet kiemelte azt is, hogy a rendezvényen több személyt –akik sípolással nyilvánították ki véleményüket – a rendezvény résztvevői bántalmaztak, amelyet a biztonsági szolgálat nem tudott megakadályozni, mert csak késve értek oda, holott nyilvánvalóan tudniuk kellett arról, hogy sokan nyilvánosan arra készülnek, hogy a miniszterelnökkel szembeni véleményüknek hangot adnak a rendezvényen, tehát a biztonsági szolgálatnak erre fel kellett volna készülnie.

A civil szervezet hivatkozott arra is, hogy „a nemzeti ünnep mindenkié”, tehát azon bárki részt vehet és megfogalmazhat akár támogató, akár ellenvéleményt. A beadványtevő szerint a sípok fújása a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé tartozik.

Az alapvető jogok biztosa befogadta a beadványt és megkereséssel élt a Honvédelmi Minisztérium Rendezvényszervező Hivatala felé, amelyben megkérdezte a Hivatalt, hogy álláspontjuk szerint az állami rendezvényt biztosító szervezeteknek milyen intézményvédelmi kötelezettségük van, ha a rendezvényen részt vevők közötti véleménykülönbség tettlegességig fajul. Az ombudsman arra is választ várt a Hivataltól, hogy az állami rendezvény szervezőjének milyen kötelezettségei vannak egy rendezvényszervezés során.

A rendezvényszervező álláspontja

A Hivatal a biztosnak megküldött válaszában kifejtette, hogy az állami rendezvények szervezésének rendjét a nemzeti ünnepek, valamint a kiemelt fontosságú rendezvények előkészítésének és lebonyolításának rendjéről szóló kormány határozat (továbbiakban: Határozat) szabályozza. A Határozat szerint a rendezvények biztonságos lebonyolításáért az Operatív Törzs a felelős. A Hivatal úgy nyilatkozott, hogy a rendezvény biztosítását részben egy magáncég részben a rendőrség végezte. A magáncég azonban csak azokért a tevékenységekért volt felelős, amelyek nem tartoznak kizárólagos rendőrségi hatáskörbe, úgymint a vagyonvédelem, a tömegirányítás, a rendezvénytér egyes területeinek biztosítása és felügyelete, építési-bontási munkálatok biztonsági őrzése és a nem kiemelt biztonsági kockázatot jelentő szektorokba való beléptetés.

A Hivatal tájékoztatása szerint az állampolgárok szabad mozgását nem korlátozták és sem a rendőrség sem a magáncég nem tájékoztatta a Hivatalt arról, hogy a helyszíni eljárások jogszerűsége, illetve a lezárások miatt panasz érkezett volna hozzájuk. A Hivatal álláspontja szerint, ezért a gyülekezési jogát mindenki szabadon gyakorolhatta, a részvételt senkinek sem tiltották meg.

Az ombudsman megállapításai

A biztos megállapította, hogy az állam és az állami intézmények nem rendelkeznek alapjogokkal, ezért sem a véleménynyilvánítás szabadsága, sem gyülekezési szabadság alapján nem szervezhet rendezvényt. Az ombudsman szerint ugyanakkor elfogadható, hogy az államnak van egy meghatározott ideológiája, mivel ideológiailag semleges állam nem létezik. A történelmi eseményre való megemlékezés pedig az állam legitim céljai közé tartozik. Az alapvető jogok biztosa szerint, mivel az államnak nincsenek alapjogai, ezért az általa szervezett rendezvény alkotmányjogi szempontból más megítélés alá esik, mint a mások által szervezett rendezvények. A biztos úgy érvelt, hogy az állam által szervezett, történelmi eseményre való megemlékezést szolgáló rendezvény alkotmányjogi szempontból kulturális rendezvénynek minősül.

A biztos szerint mivel az államnak nincsenek alapjogai a rendezvényszervezés során sem, ezért a rendezvényen résztvevők sem a gyülekezési szabadsághoz való jogukat gyakorolják. Ennek azonban semmilyen kihatása nincsen a résztvevők véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogára, ezért az ilyen rendezvényeken a résztvevők szabadon adhatnak hangot a támogató és az ellenvéleményüknek egyaránt.

Az ombudsman a fentiek alapján alkotmányosan védendő magatartásnak minősítette az állami rendezvény tartalmával, jellegével szembeni véleménynyilvánítást.

Az alapvető jogok biztosa a fentiek alapján arra azt álláspontra jutott, hogy a rendezvény biztonsága olyan legitim cél lehet, amely a politikai vélemény kinyilvánításának korlátozását indokolhatja, mivel az állam intézményvédelmi kötelezettsége a rendezvényen résztvevők testi épségének biztosítása. Emellett az állam legitim célja lehet, hogy a kulturális rendezvény tartalmi kereteit fenntartsa. Az ombudsman szerint a szükségességi-arányossági teszt alkalmazásával, esetről-esetre kell eldönteni azt, hogy a politikai véleménynyilvánítás szabadságát a rendezvény biztonsága érdekében korlátozni kell-e vagy sem. A szükségességi-arányossági teszt elvégzésekor figyelembe kell venni a rendezvény jellegét és azt, hogy a véleménynyilvánítás milyen mértékben akadályozza a rendezvény lebonyolítását.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

A biztos szerint a közéleti szereplők részvételével megtartott rendezvényen ezeknek a személyeknek súlyosabb, bántó véleményeket is el kell viselniük, ezért a véleménynyilvánítás szabadsága előnyt élvez a rendezvény ilyen jellegű rendjének fenntartásával szemben. Az ombudsman azonban kijelentette, hogy azt is vizsgálni kell, hogy a véleménynyilvánítás a rendezvény ellehetetlenítésére irányul-e. Amennyiben igen, akkor az alapvető jogok biztosa szerint a véleménynyilvánítás korlátozása indokolt lehet.

Az alapvető jogok biztosa ezt követően a véleménynyilvánítás szabadságát elemezte és megállapította, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint maga az alkotmányjog a véleménynyilvánítás tényét részesíti védelemben. A véleménynyilvánításhoz való jog súlyos korlátozása akkor áll fenn, ha a véleménynyilvánítást lehetetlenné teszik, ugyanakkor enyhébb a jogsérelem, ha azt időben korlátozzák.

A fent kifejtettek szerint a rendezvény biztonsága érdekében korlátozhatók egyes alapjogok, de minden esetben vizsgálni kell, hogy a korlátozásnak van-e alkotmányos célja. Az ombudsman ismét az AB gyakorlatát idézve kijelentette, hogy az AB a szabályozás célját is vizsgálhatja, amely cél önmagában is alaptörvény-ellenessé teheti a szabályozást. Az egyedi intézkedések esetében szintén alkotmányellenes, ha a korlátozó intézkedés célja a politikai véleménynyilvánítás megakadályozása. Tehát a rendezvényre bevinni szándékozott eszköz (például síp) elvétele aggályos, ha arra azért kerül sor, mert az eszköz demonstrálásra, ellenvélemény kifejezésére alkalmas.

Az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint lehetőség van a véleménynyilvánítási jog korlátozására, de vizsgálni kell azt, hogy az elérni kívánt cél más módon, az alapjogok korlátozása nélkül, vagy az alapjogok kisebb mértékű korlátozásával elérhető-e és az arányosságot is vizsgálni kell.

Az ombudsman megállapította, hogy jogszabály kifejezetten nem rendelkezik a véleménynyilvánításhoz fűződő joggal kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettségről, azonban az Alaptörvény szellemiségéből és más jogszabályi rendelkezésekből azt a következtetést lehet levonni, hogy az állami rendezvényt biztosító állami szervnek fel kell lépnie azok védelmében, akiknek a testi épsége véleménynyilvánításuk miatt veszélybe kerül. A fellépés azonban csak utólagos lehet.

A biztos szerint tömegkezelési szempontból jelentős kockázatot hordoz, ha erősen különböző véleményű személyek véleménynyilvánítására egy helyen és időben kerül sor, mert a zárt tér és a különböző tartalmú vélemények kifejezése tettleges erőszakhoz vezethet. Ebben az esetben felmerül a véleménynyilvánítás szabadsága és az állam élet és testi épség védelmi kötelezettségének teljesítése közötti választás. Az ombudsman szerint nincs lehetőség olyan generális szabály megfogalmazására, amely egyértelművé tenné, hogy a tömegkezelési kockázat mikor éri el azt a szintet, amely a rendezvény biztonságáért felelős személyek beavatkozását szükségessé teszik, tehát ez minden esetben az egyedi körülmények alapján mérlegelendő.

Az ombudsman azonban egyértelműen úgy foglal állást, hogy az állami szervnek a rendezvény tartalmát illetően semlegesnek kell maradnia és csak a tömegkezelési kockázatok alapján tehet intézkedéseket, a kifejtett vélemény alapján, azonban nem.

Az alapvető jogok biztosa kiemelte még a rendezvény részvevője és a rendezvényt biztosító személyzet közötti együttműködés fontosságát.

Végül az

ombudsman az állami rendezvények szervezésével kapcsolatosan általánosságban is megfogalmazta véleményét. A biztos szerint különbséget kell tenni a közhatalommal rendelkező rendőrség és a rendezvényt biztosító magáncég között. Alapjogok fentiek szerinti korlátozására azonban csak a közhatalmi jogosítványokkal felruházott rendőrség jogosult, a magáncég nem. Erre tekintettel a magcég bevonása az állami rendezvény biztosításába csak abban az esetben felel meg az Alaptörvény rendelkezéseinek, ha a rendezvény előreláthatólag nem érint alapjogokat. Amennyiben azonban a rendezvény szervezőjének tudomására jut, hogy a rendezvényen közhatalmi intézkedésre is szükség lehet, abban az esetben magáncéget a rendezvény biztosítására nem lehet igénybe venni.

(ajbh.hu)

(kép forrása: ujszo.com)

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!