Az új büntetőeljárásról – IV.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Sorozatunkban ezúttal a sértett jogait és kötelezettségeit vesszük górcső alá az új büntetőeljárási törvény elemzésekor. Ha az elfogadott kódexet a korábbi tervezetekkel összehasonlítjuk, látjuk, hogy a sértett fogalmának meghatározása már a Be.-javaslatban szűkült. Az új törvényben a hatályos Be.-hez képest végül ugyan valamivel tágabb lett, de alapjaiban nem változott.

A sértett fogalmának változása

„Sértett az a természetes vagy nem természetes személy, akinek vagy amelynek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény közvetlenül sértette vagy veszélyeztette”.

Ha az elfogadott törvényt a korábbi tervezetekkel összehasonlítjuk, akkor látjuk, hogy a sértett fogalmának meghatározása már az új büntetőeljárási törvényről (Be.) szóló javaslatban szűkült. A sértett fogalma az új kódexben a hatályos Be.-hez képest valamivel tágabb lett, de alapjaiban nem változott. (Az új Be.-t ismertető cikksorozatunk előző részei itt, itt és itt olvashatók.)

A sértett szerepének erősítése

A büntetőeljárási reformnál a jogalkotó fokozottabban figyelembe vette a sértett érdekeit, így a korábban kivívott jogok mellett igyekezett egyéb olyan feltételeket is megteremteni, amelyek a jövőben lehetővé teszik, hogy a sértettek a büntetőeljárásban az egyéni jellemzőiken alapuló megkülönböztetett bánásmódban részesülhessenek.

A sártett jogainak bővítésénél alapvető szempont, hogy e jogok érvényesítése, vagyis legtöbb esetben a sértett számára nyitva álló lehetőségek igénybevétele nem kötelezettsége a sértettnek, hanem csupán joga, amivel élhet, de a sértett dönthet úgy is, hogy lemond ezekről. Így a kierőszakolt jogérvényesítés helyett az új Be. a kímélet szempontjait figyelembe véve, a sértett belátására bízza, milyen jogokkal él majd.

A sértett jogai az új büntetőeljárási törvényben:

-           bizonyíték előterjesztése;

-           indítványozási jog;

-           észrevételezési jog;

-           jelenléti jog (a tárgyaláson és a törvényben meghatározott eljárási cselekményeknél);

-           kérdések feltevése (a Be.-ben meghatározottak szerint);

-           az ügyiratok megismeréséhez való jog (az őt érintő bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett iratokra vonatkozik; a Be. kivételeket tehet);

-           felvilágosításhoz való jog;

-           jogorvoslati jog (a Be.-ben meghatározottak szerint);

-           segítő közreműködésének igénybe vételéhez való jog;

-           polgári jogi igény érvényesítéséhez való jog a bírósági eljárásban (a nyomozás során kell bejelentenie erre vonatkozó szándékát, de érvényesíteni csak a bírósági eljárásban tudja),

-           magánvádlóként felléphet;

-           pótmagánvádlóként felléphet.

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Megrendelés >>

A sértett nyilatkozati joga

Az eddigiektől eltérően sajátos nyilatkozati jogot kap a sértett a jogalkotótól, melyben kérheti a terhelt megbüntetését. Ebben a nyilatkozatban a sértettnek arra is lehetősége lesz, hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, hátha így jobban fel tudja dolgozni a történteket.

A sértett lemondási joga

A sértett az eljárás folyamán bármikor lemondhat sértetti jogainak gyakorlásairól. Mivel ettől kezdve nem sértettként, többnyire „csak” tanúként vesz részt a büntetőeljárásban, így bár sértetti jogokkal már nem rendelkezik, de a bizonyítási eljárásban részt kell vennie, ugyanis tanúként kihallgatható.

A tanúzási kötelezettségei tehát megmaradnak. Ez azt jelenti, hogy az eljárási cselekményeken részt kell vennie, kivéve, ha ezt a törvény nem engedi meg, továbbá, a szakértői vizsgálatok esetében a tűrési kötelezettsége megmarad. Ha a sértett lemond a jogairól, akkor polgári jogi igényt sem terjeszthet elő, kivéve, ha korábban, mielőtt lemondott volna a jogairól, sértettként ezt már megtette. A sértetti jogokról történő lemondás esetén a polgári jogi igényről való későbbi rendelkezési jogát elveszíti.

A sértett a lemondási nyilatkozatát viszont bármikor visszavonhatja, de az „elmulasztott jogaival” utóbb már nem élhet. Jogai így csak a lemondás visszavonásának időpontjától kezdve „élednek fel” (ex nunc hatály).

A sértett tájékoztatáshoz való joga

A sértettet a hatóságok (ügyészség, nyomozóhatóság) és a bíróság köteles felvilágosítani eljárási jogairól és kötelezettségeiről. Egyes esetekben viszont a felvilágosítás a sértett kérelmére történik, és nem automatikusan az említett jogalkalmazók kötelezettségévé teszi a jogalkotó.

Kérelemre az alábbi esetekben történik a tájékoztatás:

-           a terhelt szabadon bocsátásáról,

-           a terhelt szökéséről,

-           a végrehajtás felfüggesztéséről,

-           a kényszergyógykezelt vagy a fiatalkorú terhelt elbocsátásáról stb.

bilincs

Az eddigiektől eltérően sajátos nyilatkozati jogot kap a sértett, melyben kérheti a terhelt megbüntetését. E nyilatkozatban a sértettnek arra is lehetősége lesz, hogy az őt ért sérelmeket előadhassa, hátha így jobban fel tudja dolgozni a történteket

A sértett polgári jogi igénye

A sértett polgári jogi igénye a mindennapok jogalkalmazásában leginkább kártérítési igényt jelentett, pedig a jogalkotó eddig sem korlátozta kizárólag erre a magánfél jogosítványát. Az új Be.-ből kiderül, hogy a sértett a kártérítés mellett más igénnyel is felléphet. Kérheti a jogalap nélküli gazdagodás visszatérítését, a jogsértés abbahagyását, a sérelmes helyzet megszüntetését, az eredeti állapot helyreállítását, továbbá a törvény azt is kimondja, hogy egyéb igényeket is támaszthat, például kérheti a dolog kiadását is.

A sértett jóvátételi igénye

A sértett jóvátételi igénye is nagyobb szerepet kap az eljárásban, és jogának érvényesítése is könnyebb lesz a jövőben. A legtöbb feltételes ügyészi felfüggesztés esetén például a terhelt számára magatartási szabályként elő kell majd írni a kár megtérítését, vagy az eredeti állapot helyreállítását.

Jogutódlás

Érdekes kérdést vett fel a sértett jogutódlása. A sértett halála esetén helyébe egy hónapon belül hozzátartozója, törvényes képviselője vagy eltartottja léphet. Nem természetes sértett esetén a jogutódlás úgy történik, hogy a megszűnt jogi személy sértett helyébe egy hónapon belül a jogutódja léphet.

A jogutódlás több fellépésre jogosult esetén úgy történik, hogy az érintettek megegyezhetnek, és kijelölhetik maguk közül a sértettet megillető jogokat. Megegyezés hiányában a sértett jogait az gyakorolja, aki elsőként fellépett.

A jogutós gyakorolhatja a sértettet megillető jogokat, vagyis az eljárási cselekményeken részt vehet (jelenléti jog), különböző eljárási cselekményekre tehet indítványokat, észrevételeket, kérdezési stb. jog illeti. A jogutód is lehet magánvádló és pótmagánvádló, de kérdés, hogy vajon magánfél lehet-e. Utóbbi eldöntése nem annyira egyszerű, hiszen az új Be. erre a kérdésre nem ad egyértelmű választ.

Az új törvény 52. § (1) bek. a) pontja értelmében a jogutód a fellépése esetén nem rendelkezik polgári jogi igénnyel. A jogszabály pontos szövege szerint: a jogutód „a polgári jogi igény érvényesítését kivéve gyakorolhatja a sértettet megillető jogokat”. Ugyanakkor három szakasszal később – 55. § (2) bek. – a jogszabály kimondja, miszerint a jogutód „magánfélként felléphet, ha a jogutódlás a sértett halála vagy megszűnése miatt, illetve jogszabályi rendelkezés alapján következett be.”

Az ellentmondást az indokolás úgy oldaná fel, hogy megmagyarázza, miszerint az új Be. a magánfél tekintetében eltér a sértetti jogutódlásra vonatkozó általános rendelkezésektől. A hozzátartozó, a törvényes képviselő és a sértett által eltartott személy helyett egységesen – az igény magánjogi jellege miatt – a jogutódnak biztosítja a magánfélként történő fellépés lehetőségét.

A jogutódot kötelezettségek is terhelik, mint például lakcím- (tartózkodási hely) bejelentési kötelezettség, továbbá ezek megváltozása esetén az új elérhetőségét közölnie kell.

A polgári perrendtartás magyarázatokkal

 Az új Pp. alkalmazására való felkészülésre alig több mint 1 év áll rendelkezésre, ezért minden jogalkalmazó számára fontos a részletszabályok megismerése. Ebben segít könyvünk, amely kifejezetten gyakorlatias szemmel mutatja be az új törvény rendelkezéseit.

Megrendelés >>

Az úgynevezett sérülékeny csoportok jogai

Az új Be.-ben a jogalkotó megteremtette a sérülékeny csoportok kategóriáját, és ennek létrehozásával együtt pluszgaranciákat is adott. A sérülékeny csoport – mint név – nem jelenik meg a törvényben, hanem a jogalkotó úgy szabályozza az erre a körre vonatkozó normákat, hogy a különleges bánásmód biztosításának külön fejezetet szentel. Így az egyéniesítés tényleges érvényesülése biztosítottá válik.

A sértett kötelezettségei az új büntetőeljárási törvényben

A sértett kötelezettségei részben sértetti, részben tanúi pozíciójából erednek. Így a sértett-tanú – ahogy fentebb már írtuk – köteles egyes eljárási cselekményeken részt venni, tanúként kihallgatható, és ebben az esetben igazmondási kötelezettség terheli. Köteles továbbá a sértett lakcímét (tartózkodási vagy értesítési helyét) bejelenteni, lakcímének változása esetén pedig az új elérhetőségét 3 munkanapon belül a hatóságokkal vagy a bírósággal közölni.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!