Az új büntetőeljárásról – VI.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az új Be.-ben a törvényhozó egy helyen szabályozza a sérülékeny csoportokra vonatkozó rendelkezéseke azért, hogy ezzel megkönnyítse a jogalkalmazó feladatát. A sérülékeny csoport – mint név – nem jelenik meg a törvényben, hanem a jogalkotó úgy rendelkezik az erre a körre vonatkozó normákról, hogy a különleges bánásmód biztosításának külön fejezetet szentel. Így az egyéniesítés tényleges érvényesülése is biztosítottá válik.

Cikksorozatunk előző részeit itt, itt, itt, itt és itt olvashatják.

A különleges bánásmódra vonatkozó szabályok helye a kódexben

A különleges bánásmódra vonatkozó szabályok az új büntetőeljárási törvényben (Be.), az eddigi szétszórt elhelyezéssel szemben, önálló fejezetet kapnak. A kódex XIV. fejezetének alapja, hogy az egyéniesítés szempontjai nagyobb hangsúlyt kapjanak, és a különleges bánásmódra igényt tartó személyek egyedi igényei jobban érvényesüljenek.

A fejezetben elhelyezett szabályok egyrészről meghatározzák, hogy kik azok, akik különleges bánásmódban részesülhetnek, másrészt megjelenítik azokat a pluszrendelkezéseket, amelyeket az eljáró jogalkalmazóknak a büntetőeljárás folyamán, az általános garanciákon túl biztosítaniuk kell, harmadrészt pedig kitér a fejezet arra is, hogyan és milyen módon kerülhet be valaki ebbe az ún. sérülékeny csoportba. Itt kell megjegyeznem, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyek, pusztán attól, hogy bekerülnek a sérülékeny csoportba, nem feltétlenül ugyanazokkal a plusz jogokkal rendelkeznek. (A különleges bánásmódra vonatkozó szabályok leginkább a sértetteket és a tanúkat illetik meg, persze csak abban az esetben, ha rendelkeznek azokkal az ismérvekkel, amelyek alapján az új Be. XIV. fejezete rájuk vonatkozik. Más személyek (terhelt, védő, szakértő, segítők stb.) esetében a különleges bánásmód néhány szabályát kell alkalmaznia a nyomozó hatóságnak, az ügyészségnek vagy a bíróságnak.)

A különleges bánásmódot igénylő személy lemondhat a plusz garanciákról, kivéve azokat, amelyek a törvény értelmében kötelezően kell alkalmazni.

Fontos rendelkezése a kódexnek, miszerint a különleges bánásmód körébe tartozó intézkedés alkalmazása nem járhat a büntetőeljárásban részt vevő más személy eljárási jogainak sérelmével.

A különleges bánásmódot igénylő személyek köre

Fő szabály szerint – a törvényben meghatározott esetekben – különleges bánásmódot igénylő személy lehet:

-           a sértett és

-           a tanú.

A sértett csak akkor lehet ennek a különleges sérülékeny csoportnak a tagja, ha természetes személy.

A sértett és a tanú akkor minősülhet különleges bánásmódot igénylő személynek, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény jellege és körülményei alapján a büntetőeljárásban való hatékony részvétele azért nem biztosított, mert abban akadályozott, és ezért a törvényben meghatározott jogait nem tudja megfelelően gyakorolni, a kötelezettségeit pedig teljesíteni.

A személyes jellemzőihez tartozó körülmények az alábbiak lehetnek:

-           életkor

-           szellemi állapot,

-           fizikai állapot,

-           egészségi állapot,

-           a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez fűződő viszony.

Az eljárás tárgyát képező bűncselekményhez tartozó körülmények az alábbi lehet:

-           a bűncselekmény kirívóan erőszakos jellege.

bilincs

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül például a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje

A sértetten és a tanún kívül más személyek is különleges bánásmódban (leginkább személyes védelemben) részesülhetnek. A törvények megfelelően ebbe a csoportba tartozhat:

-           a sértett segítője,

-           a tanú segítője,

-           a terhelt,

-           a terhelt segítője

-           a védő,

-           a segítője,

-           a szakértő,

-           a szakértő segítője,

-           a szaktanácsadó,

-           a szaktanácsadó segítője,

-           a vagyoni érdekelt,

-           a vagyoni érdekelt segítője, továbbá

-           a sérülékeny csoportba tartozó bármely személyre tekintettel más személy.

Döntés a sérülékeny csoportba sorolásról

A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hivatalból, vagy az érintett indítványára dönthet arról, hogy a büntetőeljárásban részt vevő személy különleges bánásmódot igényel-e. Döntésének alapja az egyéni értékelés.

Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül:

-           a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,

-           a fogyatékos személy, valamint

-           a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Megrendelés >>

A különleges bánásmódhoz tartozó intézkedések

A különleges bánásmódhoz tartozó intézkedések a sértett és a tanú vonatkozásában az alábbiak lehetnek:

-           a jogok gyakorlásának elősegítése,

-           a kötelezettségek teljesítésének elősegítése,

-           az érintett személy kímélete,

-           az érintett személy védelme.

Az érintett személy kíméletéhez tartozik például, hogy fokozott körültekintéssel kell eljárni vele kapcsolatban a magánéletét tekintve, és a kapcsolattartás során is.

Az érintett személy védelméhez tartozhat például az olyan intézkedés, miszerint az eljáró jogalkalmazó biztosítja, hogy az érintett személy az eljárási cselekmény során, valamint az eljárási cselekmény helyszínén a büntetőeljárásban részt vevő más személlyel szükségtelenül ne találkozzon. Ide tartozhat továbbá, hogy az eljárási cselekményt a hatóság speciális, erre a célra fenntartott helyiségben végzi, vagy telekommunikációs eszköz útján kiváltja az érintett jelenlétet. A bíróság a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja.

A tanúvédelemre vonatkozó szabályokat is a XIV. fejezet rendelkezései között találjuk. (Ennek részleteit a következő cikkben ismertetjük.)

A különleges bánásmódhoz tartozó intézkedések a terhelt vonatkozásában:

A tizennyolcadik életévét be nem töltött, vagy külön jogszabályban fogyatékos személynek minősülő terhelttel szemben indított bűnügyben az eljárási cselekményén lehetőleg kép- és hangfelvételt kell készíteni. Elrendelhető továbbá, hogy ezen igazságügyi pszichológus szakértő is jelen legyen. Az ilyen eljárásokban biztosítani kell, hogy az 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett gyermek jogairól szóló egyezményben, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló, illetve más törvényekben megfogalmazott, gyermeket megillető jogok hatékonyan érvényesüljenek.

A tizennyolcadik életévét be nem töltött terhelt vallomása műszeres vallomásellenőrzéssel nem vizsgálható. Amennyiben pedig a terhelt nem töltötte be a tizennegyedik életévét, akkor a szembesítése csak a hozzájárulásával rendelhető el.

A különleges bánásmódhoz tartozó intézkedések az egyéb személyek (segítők, védő, szakértő stb.) vonatkozásában:

Ezek a személyek az új Be. XIV. fejezete alapján, meghatározott személyi védelemben részesülhetnek.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!