Bizalomvesztés a múlt miatt

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások nem értelmezhetőek kötelezettségszegésként, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető - a Kúria eseti döntése. 

Ami a tényállást illeti, közalkalmazotti jogviszonyban családgondozókét dolgozó felperes 2011-es megkeresése hatására a korábban általa rendben talált gyermekeket először kiemelték a családból, majd átmeneti nevelésbe vették. A felperes munkáltatója 2013. január 7-én szakszerűtlen munkavégzésre, illetve adminisztrációs hiányokra hivatkozva felmentéssel megszüntette a felperes közalkalmazotti jogviszonyát. A munkáltatói intézkedéssel szemben a felperes keresetet terjesztett elő, a felek a perben egyezséget kötöttek. 

2013 februárjában a gyámhivatal vezetője állást kínált a felperesnek, amivel a felperes élt, de tájékoztatta arról, hogy korábbi munkáltatójával per van folyamatban, illetve arról is, hogy egyezséget kötöttek. A gyámhivatal vezetője a járási hivatal vezetőjét a munkaügyi jogvita tényéről tájékoztatta. Új munkahelyén a felperes a gyermekek védelmével, családi jogállásának rendezésével, örökbefogadásával, szülői felügyeleti joggal, gyámsággal és gondnoksággal kapcsolatos feladatokat látott el. 

2013 őszén a felperes korábbi esetében szereplő gyermekekkel kapcsolatban a sajtóban olyan hírek jelentek meg, amelyek a gyermekek sérelmére elkövetett súlyos bűncselekményekre utaltak. A felperes tájékoztatta a gyámhivatal vezetőjét a családdal kapcsolatos ismereteiről. Az esettel kapcsolatban az alperes gyámhivatala vizsgálatot végzett, amelyben többek között a felperes hiányosságát és mulasztását is megállapította. A munkáltatói jogkör gyakorlója ennek ismeretében 2014. január 17-én bizalomvesztésre hivatkozva felmentéssel megszüntette a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát. Felrótta, hogy a felperes bár észlelte, hogy 2005. óta problémák álltak fenn, csak 2011-ben kezdeményezte a gyermekek átmeneti nevelésbe vételét. Az ugyanazon szakmai területen végzett munkájával szemben a felperes a jelentés ismeretében vezetője bizalmát elvesztette. 

A Kormánytisztviselői Döntőbizottság is úgy ítélte meg, hogy a felperesnek a gyermekek sorsát érintő büntetőeljáráshoz vezető előzményekben való érintettsége és a munkáltató tudomásszerzése, különösen a nem megfelelő munkavégzése miatti korábbi felmentése kellő alapot szolgáltatott a munkáltató bizalmának elvesztéséhez. Meglátása szerint az adott jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartás a jogviszony megszüntetésekor értékelhető, ha a magatartás következményei a jogviszony létesítése után is fennállnak. Ezt különösen megalapozottnak találta, mivel mind a családgondozói, mind a gyámügyi ügyintézői munkakörnek ugyanazon értékek állnak a központjában. 

A felperes a Döntőbizottság határozatának megváltoztatását, valamint a jogellenesség megállapítását kérte. Érvelése szerint kormánytisztviselői jogviszonyában nem volt értékelhető, hogy korábbi közalkalmazotti jogviszonya milyen módon került megszüntetésre. 

fired2

 

 

Az első- és másodfokú bíróság eljárása 

A közigazgatási és munkaügyi bíróság megváltoztatta a Döntőbizottság határozatát és megállapította, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát. A bíróság szerint a korábbi foglalkoztatási jogviszonyban kifejtett magatartás, munkavégzés nem eredményezhetett bizalomvesztést. Álláspontja szerint bizalomvesztés akkor merülhet fel, ha az adott jogviszony tekintetében vezetőknek minősülő személyek által meghatározott szakmai érték iránt nem elkötelezett a kormánytisztviselő. Jelen esetben a felmentésben a terhére értékelt magatartást egy korábbi foglalkoztatási jogviszonyban tanúsította a felperes, így az legfeljebb a méltatlanság megállapítását eredményezhette volna. 

A törvényszék megváltoztatta a döntést és elutasította a felperes keresetét. Nem értett egyet azzal, hogy csak az adott jogviszonyban tanúsított magatartás alapozhat meg bizalomvesztést. Érvelése szerint nem általában, hanem a konkrét esetet értékelve kell megvizsgálni, hogy az adott magatartás alapot adhat-e bizalomvesztésre.  Úgy vélte, a felperes az általa betöltött munkakörhöz hasonló munkakörben olyan súlyos mulasztást tanúsított, amely megalapozta vezetője bizalmának elveszítését. 

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

A felperes a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítéletet helybenhagyását kérte. Érvelése szerint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény [Kttv.] azon rendelkezéséből, miszerint a bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet [66. § (2) bekezdés] egyértelműen az derül ki, hogy nincs lehetőség a bizalomvesztés visszamenőleges megállapítására egy olyan eseményre való hivatkozással, amely egy másik munkáltatónál lévő másik jogviszonyban, a megszüntetni kívánt jogviszony létrejöttét megelőzően történt. 

 

 

A Kúria megállapításai 

Abban a kérdésben, hogy a közszolgálati jogviszonyon kívül tanúsított magatartás és annak részeként más, korábban fennállt foglalkoztatási jogviszonyban, adott esetben közalkalmazotti jogviszonyban (évekkel korábban) elkövetett kötelezettségszegés (mulasztás) alapjául szolgálhat-e a közszolgálati jogviszony azonnali hatályú megszüntetésének, a Kúria a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogi álláspontjával értett egyet. Meglátása szerint egy korábbi foglalkoztatási jogviszonyban kifejtett foglalkoztatotti magatartás, munkavégzés - annak törvényi feltételei fennállásakor - legfeljebb a hivatalára méltatlanná vált kötelező felmentési ok keretei között értékelhető. Ugyanakkor az ok bekövetkezésétől számított objektív, egyéves határidő miatt az erre alapított felmentés sem lett volna jogszerű. Kiemelte továbbá, hogy a jogviszony létesítését megelőzően tanúsított magatartások kötelezettségszegésként semmi esetre sem értelmezhetőek, mert kötelezettségszegés csak az adott jogviszonnyal összefüggésben és annak fennállása alatt értelmezhető. Elismerte ugyan, hogy az ilyen magatartások az arról való tudomásszerzéskor vezethetnek a munkáltató bizalomvesztéséhez, azonban a jogviszony megszüntetésének konkrét indokaként a bizalomvesztés csak az adott foglalkoztatási jogviszonyra irányadó törvényi rendelkezések keretei között szolgálhat. 

A Kttv. kötött felmentési indokolást ír elő, melynek keretében jogviszonyon kívüli magatartás nem értékelhető. A jogviszonyon kívüli magatartás értékelésére munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban is az azonnali hatályú felmondás (felmentés) azon fordulata alapján van lehetőség, amely a munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) fenntartását lehetetlenné tevő magatartásokat és nem a munkaviszonyból (közalkalmazotti jogviszonyból) származó lényeges, vétkes és jelentős kötelezettségszegéseket értékeli.  A Kttv. ezen túlmenően annyiban is speciális, hogy a munkáltató bizalomvesztését, mint "vezetőjének bizalmát elveszti" önálló és kötelező felmentési okként szabályozza. Ennek feltételeit szigorúan szabályozza a törvény, ezért a feltételek hiányában a munkáltató a konkrét indokok megjelölésével és bizonyításával sem hivatkozhat megalapozottan bizalomvesztésre a jogviszony azonnali hatályú felszámolásakor. Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő nem tesz eleget azon kötelezettségének, mely szerint a vezetői iránti szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Ebben a körben a Kúria szerint nem értékelhető jogszerűen azonnali hatályú felmentési okot megvalósító tényállásként a jogviszony létesítését megelőzően, évekkel korábban más foglalkoztatási jogviszonyban elkövetett mulasztás. Álláspontja szerint azzal, hogy az alperes a felperes kormányzati szolgálati jogviszonyát azonnali hatállyal felszámolta, súlyosabb jogkövetkezményt alkalmazott, mint ami a jelentés elkészültét követően a felperessel szemben - amennyiben közalkalmazott maradt volna - alkalmazható lett volna. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és a közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletét helybenhagyta. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Mfv.II.10.740/2016.) a Kúriai Döntések 2017/11. számában 379. szám alatt jelent meg. 

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • élettárs

    Az élettársi kapcsolat fogalmi elemei közé tartozó közös háztartásban való együttélés - különösen idősebb partnerek között - megvalósulhat olyan módon is, hogy mindketten megtartják a lakhatást biztosító ingatlanukat, ugyanakkor azokat közösen használják, tehát mindkét ingatlan az együttélés, közös háztartásvezetés, étkezés, pihenés színtere – a Kúria eseti döntése.

  • kamera

    Nem minősül visszaélésnek a hangfelvétel készítése, annak felhasználása, amennyiben arra már bekövetkezett jogsértés bizonyítása érdekében közérdekből vagy jogos magánérdekből kerül sor, feltéve, hogy a hangfelvétel készítése vagy felhasználása a bizonyítani kívánt jogsértéshez képest nem okoz aránytalan sérelmet - a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!