Civil szervezetek – fontos változások március 1-jétől
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A civil szervezeteket érintő legfontosabb jogszabályi változásokról dr. Antal Veronika bírósági titkárral, az Országos Bírósági Hivatal Elektronikus Szabályozási és Fejlesztési Osztályának munkatársával beszélgettünk.
2017. január 1-jével módosultak a Ptk. egyesületekre vonatkozó rendelkezései. Az egyszerűsítés érdekében szűkítették a nyilvántartásba vételnél a létesítő okirat kötelező tartalmi elemeit és változtak a közgyűlésre vonatkozó szabályok is. Melyek voltak a legfontosabb változások?
Általános szabály, hogy a továbbiakban nem kell az alapszabály részévé tenni a Ptk. azon rendelkezéseit, amelyektől a tagok nem kívánnak eltérni. Az egyesületek és a sportegyesületek nyilvántartásba vétele során a bíróságnak ezt követően már csak arról kell meggyőződnie, hogy a szervezet a létesítő okirat tartalma alapján valóban egyesületnek, illetve sportegyesületnek minősül-e. Vizsgálni kell, hogy a szervezet nyilvántartott adatai megfelelnek-e a törvényi követelményeknek, valamint a szervezeti és működésre vonatkozó szabályok megfelelnek-e a kötelezően alkalmazandó törvényi rendelkezéseknek. Az egyesület nyilvántartásba vételénél az alapszabály kötelező tartalmi elemeit szűkítették, így 2017. január 1-jétől elegendő az alapszabályban rögzíteni a jogi személyek általános részében meghatározott feltételeket: a jogi személy nevét, székhelyét, célját, vagy fő tevékenységét, a jogi személyt létesítő személyt vagy személyek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét és az első vezető tisztségviselőket. Az egyesület létrejöttéhez – a módosítás értelmében – nem kell a továbbiakban vagyoni hozzájárulást teljesíteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy tagdíjfizetést az alapszabály nem írhat elő, arról az alapszabályban a tagok szabadon rendezhetnek. A módosítással meghatározták a közgyűlés összehívásának és napirendjének, valamint a napirend kiegészítésének részletszabályait, a közgyűlési meghívó, jelenléti ív, jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit. Jelentős részben leszűkült a közgyűlés kötelező hatásköreire vonatkozó eddigi rendelkezés is.
2017. január 1-jét követően a szervezeteknek az első létesítő okirat módosításával együtt keletkezik csak kötelezettsége a létesítő okiratok felülvizsgálatára és a Ptk. új rendelkezéseihez igazítására, az eredeti, 2017. március 15-ei határidő eltörlésre került. Miért volt erre szükség?
A törvényszékek által nyilvántartott szervezetek 43 százaléka még a régi Ptk. szerint működik, azaz országosan közel 38.000 szervezetnek kellett volna 2017. március közepéig létesítő okiratukat felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. A 2017. március 15-i véghatáridő eltörlésével számukra is lehetőség nyílt arra, hogy csak akkor kelljen megfeleltetniük a létesítő okiratukat a hatályos Ptk.-nak, amikor olyan változás történik a szervezet életében, ami nyilvántartási adat módosítással jár. Fontos azonban, hogy azoknak a szervezeteknek, amelyek már a 2014. március 15-étől hatályos Ptk. alapján működnek (tehát már módosították létesítő okirataikat a törvény rendelkezéseinek megfelelően), nem kell a 2017. január 1-jétől hatályos Ptk. szabályai okán újra módosítaniuk létesítő okiratukat. A következő létesítő okirat módosításakor azonban ezen szervezetek is kötelesek a 2017. január 1-jei változásokra figyelemmel lenni.
Az anyagi szabályozások mellett jelentős eljárásjogi változások is hatályba léptek március 1-jével. A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerint létrehozott egyesületek, alapítványok bejegyzési eljárásában már lehetőség van arra, hogy e civil szervezetek bejegyzésére egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás keretében kerüljön sor. Hogyan változik most ez a szabályozás?
2017 márciusától bővült az egyszerűsített nyilvántartásba vételi és egyszerűsített változásbejegyzési kérelmet benyújtható szervezetek száma, valamint az eljárásban használható mintaokiratok fajtája. Az egyesületek és az alapítványok mellett, már a sportegyesületek is mintaokirat használatával, egyszerűsített elektronikus eljárásban kérhetik nyilvántartásba vételüket, illetve mintaokirat kitöltésével terjeszthetnek elő változásbejegyzés iránti kérelmet. Az Igazságügyi Minisztérium önálló rendeletben határozza meg a civil nyilvántartásban használható mintaokiratok tartalmát.
A változások hatására megjelenik a törvény erejénél fogva történő bejegyzés. Mit jelent ez pontosan?
Az egyesületek, az alapítványok nyilvántartásba vételének, változásbejegyzésének legegyszerűbb módja volt eddig is, ha a szervezet mintaokiratot használt. Ebben az esetben ugyanis ún. egyszerűsített nyilvántartásba vételre, egyszerűsített változásbejegyzésre kerül sor, így jelentősen rövidebb a bírósági ügyintézési határidő (15 nap) és hiánypótlási felhívásnak nincs helye. A módosítás hatályba lépését követően, amennyiben a bíróság a törvény által előírt 15 napos határidőn és az azt követő 30 napos póthatáridőn belül nem hoz érdemi döntést, akkor a 45. napot követő munkanapon a törvény erejénél fogva bejegyzésre kerül a kérelemben foglalt adat.
A módosításokkal kapcsolatos bírósági közzétételi kötelezettséggel kapcsolatban milyen újításokat valósított meg az Országos Bírósági Hivatal?
Megszűnik az alapítványok, egyesületek, sportegyesületek nyilvántartásba vételi, illetve változásbejegyzési eljárásában a bejegyző végzéssel, valamint közhasznú jogállás nyilvántartásba vételét elrendelő végzéssel szembeni fellebbezési jog. Az említett szervezetek esetén a bíróságok számára is újítás, hogy ezen végzéseket is közzé kell tenni az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által vezetett Országos Névjegyzékben. Ezen kötelezettség teljesítése érdekében az OBH már továbbfejlesztette a közzétételi felületet. Létrejött egy új, felhasználóbarát kereső funkció, melynek segítségével az Országos Névjegyzékben konkrét közzétételi eseményre és annak adataira is kereshetünk.
Az Országos Bírósági Hivatal nem csak a bíróságok munkáját, hanem a civil szervezetek módosítási kötelezettségének teljesítését is segíti.
Az Országos Bírósági Hivatal valamennyi törvényszékkel együttműködve alapítványra, egyesületre, illetve sportegyesületre vonatkozó okiratsablonokat készített. Ezen minták alkalmazását javasoljuk új szervezet létrehozásakor, valamint akkor, amikor egy már működő szervezet a létesítő okiratát módosítani kényszerül az új Ptk. miatt. Ezen okiratsablonok a www.birosag.hu oldalon, a civil szervezetek menüpontban, a civil eljárás során alkalmazandó nyomtatványok almenüpontból tölthetőek le. A sablonokat a jelenlegi bírói gyakorlat alapján a 2017. január 1-jétől hatályos Ptk-nak és a közhasznú jogállást szabályozó törvénynek megfelelően szövegezték meg. Fontos, hogy az egyes mellékletekre, így például a tisztségelfogadó nyilatkozatokra vagy a székhelyhasználatot engedélyező okiratra nézve is készültek sablonok. A kezdeményezés célja, hogy a beadványokban rendszeresen előforduló hibákat kiküszöböljük. Alkalmazásukat mindenképpen javasolom, hiszen megkönnyítik az ügyfelek ügyintézését.
Ha jól tudjuk, a törvényszékek szerveznek civil napokat különböző civil napok keretében is segíti ezeket a szervezeteket?
Jelenleg már megszilárdult az a gyakorlat, hogy valamennyi törvényszék akár egy évben többször is ún. civil napot tart, amelyen az általuk nyilvántartott civil szervezetek az aktuális jogszabályi környezetről, újdonságokról felvilágosítást kaphatnak, valamint az eljáró kollégáknak közvetlenül tehetik fel kérdéseiket. A rendezvények nagyon sikeresek, legutóbb például a Székesfehérvári Törvényszéken több mint 100 fő jelent meg, így meg kellett ismételni az eseményt. A civil napok időpontjáról az egyes törvényszékek a honlapjukon adnak tájékoztatást. Az Országos Bírósági Hivatal is hangsúlyt fektet a civil szervezetek naprakész tájékoztatására, ezért a www.birosag.hu oldalon, a CIVIL SZERVEZETEK menüpontban valamennyi civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetet érintő változással kapcsolatban tájékozódhatnak az ügyfelek. A honlapon továbbá részletes kitöltési útmutatók és segédanyagok is elérhetőek.
