Csapdák az innovációvédelem jogi képviselői előtt

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A magyar emberek igen kreatívak. Az eredményről pedig sokszor ügyvédeik értesülnek először. Így nem érdektelen végigfutni azon az ösvényen, amelyen egy jogi képviselő kíséri ügyfelét a sikeres innovációhoz vezető úton.

Társadalmi szempontból is fontos szerepe van ügyvédnek. A nem kellően védett technológiai innováció gyümölcsét bárki szüretelheti. Ha nem jut el ügyfele jó szakemberhez, akkor előbb-utóbb kárt szenved. Sok ügyfél kára pedig az ország kára, amit sajnos a friss statisztikai adatok is tükröznek. Az innovációvédelem legfontosabb mutatója, a nemzeti szabadalmi bejelentések száma 50 éves mélyponton van. A legfontosabb piaci versenyeszköz mutatója, a nemzeti védjegybejelentések száma 25 éves mélypontját érte el. Amíg nálunk a 10 millió főre vetített szabadalmi bejelentések száma 600, addig ugyanez a mutató Koreában 43.000, jóllehet semmivel sem kreatívabbak nálunk.

Publikációs csapda

könyvtár

A technológiai innováció publikálása (pontosabban a nyilvános elérés lehetővé válása), újdonságrontó hatású, amely a szabadalmi oltalom megadásának akadálya. Sok feltaláló úgy gondolja, hogy majd elég akkor lépnie a védelem érdekében, ha már piacra jutott. Mások időben lépnek, de mellőzik szakember bevonását. Szabadalmi védelem tekintetében fontos tudni, hogy a védelmi eljárásnak csak egyik célja, hogy a hatóság adja meg az oltalmat. Az igazi nehézség az, hogy a szabadalom oltalmi köre minél nehezebben legyen megkerülhető. Egy ingatlan esetében a szerződést készítő ügyvéd személyén nem múlik, hogy a lakás 30 vagy 100 nm-es. Egy szabadalmi oltalom esetén azonban nemcsak a találmányon, hanem az azt képviselő szabadalmi ügyvivőn is múlik, hogy az oltalom terjedelme „30 vagy 100 nm-es” lesz-e. Az amatőr szabadalmi bejelentést, annak elsőbbségét követően 1,5 év múlva hivatalból közzéteszik, a használati mintát pedig fél év alatt megadják, amely szintén automatikus publikálással jár. Ha a feltaláló későn ébred rá eredeti bejelentése kockázataira vagy laikus oltalmi körére, akkor e mulasztását később már nem tudja pótolni. A közzététel vagy a termék nyilvános használatba vétele újdonságrontó lesz a később oltalmi eljárás során. Ugyanez érvényes a magyar bejelentést követő, késve indított külföldi szabadalmi bejelentésekre is.

Tudjuk, hogy a fenti lépéseknek az információdeficiten túl jelentős pénzügyi okai is vannak. Van ugyanakkor megoldás, amelyről a pénzügyi csapda fejezetben számolunk be.

Az egyetemek oktatóit ettől kicsit eltérő csapda is fenyegeti. Számukra a tudományos előmenetel kelléke a minél több szakmai publikáció. A szakcikkben való ismertetés azonban szintén gátja a szabadalmaztatásnak. Ennek következtében, aki erre nem figyel, annak találmánya azonnal közkinccsé válik, így alkotója lemondhat az anyagi előnyökről. A szabadalmaztatás beindításának ezért meg kell előznie a publikációt.

BREXIT csapda

EU

A Brexit, azaz Nagy-Britannia tervezett kilépése az Európai Unióból nem csak az angolok számára jelent változást. Az Európai Védjegy „egy országként”, az EU-ban érvényes. A kilépést követően az új védjegybejelentések tekintetében célszerű lesz Nagy-Britannia (addigra esetleg Kis-Britannia) területén is oltalmat igényelni. Pillanatnyilag nincs teendő. A jelenleg érvényes Európai Védjegyeket Nagy-Britannia el fogja ismerni nemzeti védjegyként. Eljárási szempontból azonban kérdéses, hogy ez automatikusan vagy csak külön kérelemre fog-e megtörténni. E kérelemnek nyilván határideje is lesz. Érdekesek lehetnek például a kilépéskor még meg nem vizsgált, német-spanyol munkanyelven bejelentett európai védjegybejelentések elismerésének feltételei.

Csapda csak akkor lehet, ha a fenti védjegyek angliai elismerése külön határidőhöz kötött.

Az európai szabadalmak tekintetében azonban nincs teendő. Az Európai Szabadalmi Egyezménynek - a jelentős átfedések ellenére - nincs köze az EU-hoz.

Vannak azonban jótékony következményei is a Brexitnek, és ez épp egy másik csapda kikerülését segíti. Ez pedig az egységes EU szabadalomra gyakorolt hatása.

Egységes EU szabadalmi csapda

Ez egy olyan csapda, amely már a lábunkra csapódott, és épp a Brexit lehet a megmentőnk. Az egységes EU szabadalom a meglévő európai szabadalmi rendszer érvényesítési (honosítási) szakaszába avatkozik be. Jelenleg az európai szabadalmat közösen adják meg, és a kiválasztott országokban (1-38 ország választható) lehet érvényesíteni egy külön eljárással. Az egységes EU szabadalom ezt az érvényesítést könnyíti meg azzal, hogy a nemzetközi megállapodáshoz csatlakozókat (24-25 EU tagállam) egy országnak tekinti. A megállapodáshoz egy másik egyezmény is hozzá van rendelve, ez az egységes bírói fórumról intézkedik. Jelenleg egy országhatárokon átnyúló szabadalmi bitorlást, megsemmisítési eljárást külön-külön kell országonként intézni. A terv szerint ez is egy helyen lesz intézhető.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

Ki ne örülne annak, ha olcsóbb, és egyszerűbb lesz a szabadalmaztatás? Erre gondolt pártunk, kormányunk és szabadalmi hivatalunk, amikor - több kisebb ország vezetéséhez hasonlóan - gondolkodás nélkül tette fejét (fejünket) a hurokba.

Az európai szabadalomból évente nagyságrendileg 60-70.000-et adnak meg, amelyből kb. 40 darab magyar eredetű. E mennyiségből eddig évente 3.000 darab szabadalmat érvényesítettek Magyarországon és gyakorlatilag mindet Németországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban. A 60.000 db többsége még csak nem is EU-s tulajdon, hanem külföldi cégé, multié. A szabadalom a többi műszaki fejlesztő számára nyilvánvalóan korlátozó jog. Az egységes EU szabadalom életbe lépésével évente 3.000 helyett 60.000, kumulálódva sokszázezer külföldi jog korlátozná taposóaknaként a magyar K+F hasznosulását. Ez olyan súlyos csapdahelyzet, amiből nehéz kilábalni.

Immár szakmai konszenzus van abban a tekintetben, hogy az egységes EU szabadalom káros Magyarországra nézve. A kisebbik kormánypárt (KDNP) közleményben kérte a ratifikáció halasztását. A szabadalmi hivatal (SZTNH) egy hatástanulmányt rendelt a PwC-től. A hatástanulmány az egyezmény ratifikációjának 2020-ig történő elhalasztását javasolta. A Hivatal azonban megpróbálta titokban tartani a tanulmány tartalmát, az illetékes minisztérium (IM) pedig egy újat rendelt, amely még nem készült el. Lengyelország is rendelt egy tanulmányt, ők ennek hatására visszaléptek a ratifikációtól.

Természetesen fel lehet készülni az új helyzetre, azonban az illetékesek semmit nem tettek az elmúlt öt évben a műszaki, illetve az őket kísérő jogásztársadalom felkészítése érdekében. Csupán egy civil szervezet, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület dolgozott ki egy képzési programot, és egy hasznos módszert a hátrányok mérséklésére.

Ma már az illetékesek is felismerik, hogy hiba volt az egyezményhez csatlakozni, azonban a presztízsveszteségek miatt a kihátrálást még nagyobb hibának tartják. A Brexit ezért akár megváltásnak is tekinthető, de legalábbis jelentős halasztásként fogható fel. Az egységes EU szabadalomra vonatkozó egyezmény ugyanis csak akkor léphet életbe, ha legalább 13 EU tagállam ratifikálja azt, és ezek között Nagy-Britannia is ott van. Ehhez EU-s tagság szükséges, így nyilvánvalóan nem fog bekövetkezni. A maradók számára a szerződés újratárgyalása elkerülhetetlen. Az egységes bíróságra vonatkozó egyezménynél is szükség van szerződésmódosításra. Ugyanakkor ez átalakítható akár oly módon is, hogy Nagy-Britannia csatlakozása megmaradjon. E szerződés ugyanis nem az EU jog keretein belül született.

Visegrádi Intézet csapda

Július 1-jén nyitották meg a Visegrádi Szabadalmi Intézetet (VSZI), amelyet a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) éves jelentése „korszakalkotó vívmánynak” nevez. A megnyitó „súlyát” érzékelteti, hogy attól távol maradtak a felügyeleti szerv (IM) közszereplői. A vonatkozó kormányrendelet szerint a hivatal „kormányközi szervezet”, amely az SZTNH infrastruktúráját fogja használni. Ehhez képest érdekes, hogy félállású igazgatója nem kormánytisztviselő, hanem egy - az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által épp súlyosan elmarasztalt - SZTNH által alapított kft. cégvezetője. Az ÁSZ által hiányolt információbiztonsági követelmények teljesítésekor érdemes lesz majd az esetleges összeférhetetlenségre is figyelni, például, hogy az intézethez kerülő szabadalmi titkok kikerülnek-e a kormánytisztviselői esküvel garantált állami felelősségvállalási keretek közül. A TRIPS-Egyezmény 39. cikke ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a kormányok rendelkezésére bocsátott üzleti titkok harmadik felek részére hozzáférhetővé váljanak.

Bendzsel Miklós távozó SZTNH elnök régi vágya volt, hogy a Nordic Patent Institute (DK, IS, NO résztvevők) mintájára PCT kutatási szervet hozzon létre budapesti központtal. A PCT (Patent Cooperation Treaty) egy olyan genfi központú nemzetközi egyezmény, amely 150 tagállamra ad szabadalmi opciót. E nemzetközi PCT hatóság a szabadalmi bejelentést követően előzetes újdonságkutatást végeztet egy erre akkreditált szabadalmi hivatallal. A tényleges szabadalmi bejelentéseket elég 2,5 év múlva megtenni a kiválasztott országokban. Ezen országok a nemzetközi bejelentés napjára visszaható hatállyal adják majd meg a szabadalmi oltalmat. Ilyen akkreditált kutatási szervvé vált a VSZI.

Szabadalmi Intézet

Bendzsel először Dunai Szabadalmi Intézet néven szeretett volna létrehozni egy szervezetet osztrák és román együttműködéssel. Az osztrákok először egyezkedtek, utóbb azonban kikosarazták Bendzselt. Vajon miért? Azért, mert konzultáltak az Európai Szabadalmi Hivatallal (EPO). A csapda ugyanis az Európai Szabadalmi Hivatalban van elrejtve.

Az EPO ugyanis - más szervezethez hasonlóan - nem fogadja el a VSZI kutatási jelentését sem, hanem kiegészítő kutatást rendel el. Ez komoly szakmai kockázatot hordoz a későbbiekben kifejtettek szerint. A magyarok ugyanis jellemzőn ebben az irányban szeretnének oltalmat.

A magyar feltalálók eddig az Európai Szabadalmi Hivatalt vagy az Orosz Szabadalmi Hivatalt választhatták PCT kutatási szervként. A Visegrádi Intézet most kitúrta az oroszokat, pontosabban az SZTNH elérte a PCT hatóságnál, hogy ne engedélyezze magyarok számára az orosz kutatási utat.

Ha a magyar feltaláló az EPO-t választotta, akkor az EPO a saját maga által végzett kutatást később egy az egyben elfogadta. Így elmaradt a nemzeti fázisban (amely az elsőbbséget követő 2,5 év múlva kezdődik), a kutatás és a kutatási díj. De igazából a szakmai kockázat maradt el, sokkal biztosabban lehetett a potenciális befektetőket meggyőzni a szabadalom értékéről, sokkal nagyobb eséllyel lehetett állást foglalni a szabadalom megadásának esélyeiről. Magyarul nem kellett izgulni! Természetesen nincs szó múlt időről, az EPO most is választható, és szakmai érvek alapján kizárólag ezt érdemes választani. A magyarok ugyanis nemzetközi szabadalmaztatásuk megindításakor szinte kivétel nélkül európai szabadalmat is terveznek. Az orosz út csak végső esetben, és csak akkor volt ajánlható, ha a magyar feltaláló képtelen volt előteremteni az EPO borsos kutatási díját (1875 EUR). Az orosz kutatási díj csupán 85/353 EUR. (nemzeti, azaz orosz nyelv esetén 85 EUR, angol esetén 353 EUR). Ezt a díjat üti most ki a VSZI a maga 550/1875 EUR díjával, amely azonos az EPO díjával. Ha valaki a magyar szabadalmi hivataltól további díjért soron kívüli újdonságkutatási jelentést rendel, és ezt a VSZI-nek benyújtja, akkor utólag a díj 40 %-át visszakérheti.

Az EPO erre a díjra számít rá még a VSZI esetén 190 EUR kutatási díjat, amely - mint jeleztük - nem összegében, hanem szakmai, befektetői, szabadalom-megadási kockázata miatt jelent hátrányt.

Pénzügyi csapda

zseb

A fenti csapdákból láthatjuk, hogy nem minden a pénz, információval több csapda is elkerülhető. Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a forráshiány súlyos gátja az innovációvédelemnek, a magyar találmányok sokszor pénzügyi okokból nem nyerik el a jogi védelmet. Ilyenkor hasznos, ha az ügyvéd olyan alternatív megoldásokra is fel tudja hívni ügyfele figyelmét, amely - ha csekély kompromisszumok árán is - érdemi pénz nélkül teszi lehetővé a védelmet. Jelenleg ugyanis egy szabadalmi bejelentés munkadíja kutatással, ÁFÁ-val közel 1 millió Ft.

Csapdahelyzet akkor alakul ki, amikor egy sikeresnek ígérkező találmányhoz úgy keres befektetőt az ügyfél, illetve ügyvédje, hogy a találmány még nincs levédve. Az ügyfél a szabadalmaztatási eljárás díját is a befektetővel fizettetné meg, ugyanakkor nem árulja el neki találmánya lényegét. Érthető, hogy ilyenkor a befektető megszakítja kapcsolatát az ügyféllel.

Másik gyakori csapdahelyzet, hogy az ügyfél maga tesz szabadalmi bejelentést. Ha az ügyfél sokszoros feltaláló vagy alapos ember, akkor a helyzet még rosszabb, mert átmehet a hivatal formai vizsgálatán, és közzéteszik megoldását. A nagyobb hibák felszínre kerülése így időben eltolódik: az érdemi szabadalmi vizsgálat ugyanis csak közzététel után kezdődhet. Ezután már lemaradt az ügyfél a külföldi szabadalmi bejelentés lehetőségéről, továbbá jön az érdemi hiánypótlás, jön a feltalálói tevékenység kétségbe vonása. Ezekre már nem ad kielégítő választ a feltaláló (sok esetben meg is sértődik, hogy a hivatal nem csodálattal fordul megoldása felé), így a szabadalmi bejelentés elhal. Időközben viszont találnak befektetőt, aki felé a feltaláló vagy elhallgatja a korábbi fiaskót, vagy azt mondja, hogy már be van jelentve a szabadalom. A vége ugyanaz: a befektető előbb-utóbb hátat fordít az amúgy tényleg ígéretesnek látszó találmánynak.

Az ügyvédek eddig titoktartási megállapodást javasoltak kötni a feltaláló és a befektető között. Ennek hátránya, hogy egy ilyen megállapodás nem specifikálja minden részletében a találmányt, továbbá rosszhiszeműség esetén (stróman bevonása) nem ad védelmet. Hátrány az is, hogy a feltaláló ilyenkor sem árul el mindent a befektető igényéhez képest.

E csapdából való menekülésre hozta létre a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda Kft. a „Szegények szabadalma” projektet, amelynek gyakorlati neve inkább a „Tőkeszegények szabadalmi ügyvivője” lehetne. Ez egy olyan szoftveralkalmazás, amelynek segítségével a feltaláló maga készítheti el a teljes szabadalmi bejelentés dokumentációját, beleértve az alakilag szabályos kérelmeket is. A szoftver egy titkosított felületen tesz fel kérdéseket, és ha a feltaláló erre szakszerűen válaszol, akkor a szoftver is szakszerű bejelentési anyagot tud összeállítani. A szoftveralkalmazás lényege, hogy minden szükséges műszaki részletinformáció bekerüljön a szabadalmi dokumentációba, azaz a találmány „fel legyen tárva”. Ezután a feltaláló már az eddigieknél bátrabban kereshet befektetőt. Sikeres partnerre találás után még érdemes felkeresni egy jó szabadalmi irodát, de így legalább csak annak kell szabadalmi ügyvivőre költenie (és annak is kevesebbet), akinek találmánya átesett egy piaci szűrőn, azaz egy befektető érdemesnek találta arra, hogy finanszírozza a továbbvitelt.

Bár a szoftver maga is készít szabadalmi igénypontot, ez nem tökéletes. Az utógondozás során ezt tökéletesíteni kell - erre célszerű szabadalmi ügyvivőt igénybe venni. A törvény a szabadalmi igénypontok módosítását egészen a megadásig lehetővé teszi, így ez semmiféle jogi akadályba nem ütközik.

A szoftveralkalmazás ingyenesen elérhető a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesületen keresztül, így a jövőben remélhetőleg - pusztán anyagi okokból - egyetlen jó találmány sem jut ebek harmincadjára.

Pintz György

Pintz György

A szerző, Pintz György iparjogvédelmi szakdiplomás mérnök, európai szabadalmi ügyvivő, magyar és osztrák ügyvivő. Az első magyar szakember, akit az Európai Szabadalmi Hivatal Állandó Tanácsadó Testületébe felkértek. Számos magyar és külföldi találmány, publikáció, továbbá a “Találd fel magad – avagy a siker szabadalma” és a “Védjeggyel a csúcsra!” c. könyvek szerzője, a “Szellemi alkotások joga” (PPKE egyetemi tankönyv) társszerzője, az Internet Szolgáltatók Jogi Tanácsadó Testületének elnökhelyettese, a Magyar Szellemi Tulajdonvédelmi Egyesület elnöke.

 

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!