Egyenlő bánásmód a munka világában – I. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az egyenlő bánásmód megsértésének egyik sarkalatos területe a munkajog világa, ahol a társadalom különböző csoportjai válhatnak a megkülönböztetés alanyaivá. A témát háromrészes cikksorozatunkban ismertetjük. A szerző elsőként az egyenlő bánásmód hazai jogi szabályozását mutatja be, középpontba helyezve a védett tulajdonságok áttekintését. A második rész a bizonyítás szabályait részletezi. A harmadik pedig kitér a leggyakoribb jogsértés, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megsértésével kapcsolatos szabályokra, bírósági gyakorlatra.

Az egyenlő bánásmód megsértése különösen érzékenyen jelentkezhet a munka, így a munkajog világában, hiszen a társadalom egyes csoportjai, mint a romák, a fogyatékossággal élők, a nők, valamint a fiatal és idősebb munkavállalók a megkülönböztetés alanyaivá válhatnak, kiszolgáltatottságuk okán alacsonyabb jövedelemért, nem megfelelő munkakörülmények mellett, akár bejelentés nélkül, „feketén” kényszerülnek munkát vállalni, olykor írásbeli munkaszerződés megkötése nélkül. Az uniós szabályozás, a jogharmonizációs elvek azonban megkövetelik azt, hogy a munkához jutás, a munkavégzés, a foglalkoztatás terén az egyenlő bánásmód érvényesülése egyaránt biztosított legyen.

Háromrészes cikksorozatunk első részében az egyenlő bánásmód követelményének hazai szabályozását, a védett tulajdonságokat vesszük górcső alá.

1. Az egyenlő bánásmód elvének hazai szabályozása:

Az európai uniós követelményekkel összhangban a megkülönböztetés tilalmát, az egyenlő bánásmód elvét deklarálja az Alaptörvény, továbbá az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. számú törvény (Ebktv.) és egyéb ágazati jogszabály is, azonban az egyenlő bánásmód, mint fogalom tisztázását az Ebktv. adja meg.

Az egyenlő bánásmód követelményének elve lényegében bármely társadalmi csoport hátrányos megkülönböztetését tiltja. Az Alaptörvényben megnevezettek mellett az egyenlő bánásmód megsértését jelenti többek között a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozás, a fogyatékosság, az egészségi és a családi állapot, az anyaság (terhesség) vagy apaság, a nemi identitás, valamint az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés.

XIV. Magyar Munkajogi Konferencia

2017. október 10-12. Visegrád

A konferencián kiemelt hangsúlyt kap a munkaviszony megszüntetésének kérdése. Szó lesz továbbá a köztulajdonban álló munkáltatókra vonatkozó sajátos munkajogi szabályozásról, valamint Kúriai bírák ismertetik a joggyakorlat elemző csoportok munkájának eredményeit.

Tekintse meg a konferencia teljes programját

és jelentkezzen>>

A 2003. évi CXXV. törvény konkrétan nevesíti azokat az eseteket, amelyek a diszkrimináció tilalmába ütköznek. A jogszabály rendelkezése szerint az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás.

Az Alaptörvény és az Ebktv. szabályai mellett az egyes ágazati előírások rendelkezéseinek rövid áttekintése sem mellőzhető.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a személyiségi jogok védelmének körében szabályozza, hogy a személyiségi jogok sérelmét jelenti a személy hátrányos megkülönböztetése. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 12. §-a is deklarálja az egyenlő bánásmód követelményét, kiemelve a diszkrimináció szempontjából egyik legérzékenyebbnek minősülő területet, a munka díjazását.

Az Mt. 12. § (1) bekezdése tartalmazza, hogy „a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E követelmény megsértésének orvoslása nem járhat más munkavállaló jogának megsértésével vagy csorbításával.”

Az Mt. meghatározza azt is, hogy „munkabérnek minősül az (1) bekezdés alkalmazásában minden, a munkaviszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás, valamint hogy a munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerő-piaci viszonyokat kell figyelembe venni.”

A jogalkotó a fenti szabályozással kiemeli a munkaviszonyok tekintetében legszélesebb körben előforduló, diszkrimináció megállapítására okot adó helyzetet, a munka eltérő díjazását, nevesítve azt, hogy mi minősül munkabérnek. A munka díjazásának egyenlőtlenségéből eredő jogvitákat, azok megítélésének gyakorlatát a cikk későbbi pontjai fejtik ki.

Az egyenlő bánásmód követelményét a foglalkoztatás során nemcsak a munkaviszonyban, hanem a közszolgálati, közalkalmazotti, hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyban is alkalmazni kell.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) az egyenlő bánásmód követelményét nem szabályozza, azonban tekintettel arra, hogy a Kjt. a közalkalmazotti jogviszonyok tekintetében lex specialis szabályként funkcionál, az Mt. pedig a Kjt. által nem szabályozott helyzetekre lex generalis szabályként, így a közalkalmazotti jogviszonyokra nézve is érvényesül az Mt.-ben rögzített egyenlő bánásmód elve.

nő, vezető, főnök

A teljesítményértékelés, prémiumfeladatok teljesítése esetén lehetőség van az illetmények eltérítésére, amely egyenlőtlenséget eredményezhet ugyanazon munkakörrel rendelkező, ugyanolyan fizetési fokozatban és osztályban lévő munkavállalók között

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.) és az Mt. között a lex specialis–lex generalis-viszony már nem érvényesül, az egyenlő bánásmód követelményét ezért a Kttv. a 13. §-ában külön szabályozza.

Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (Áttv.) 3. §-a értelmében az állami szolgálati jogviszonyra – a törvényben foglalt eltérésekkel – a Kttv. szabályait kell alkalmazni, így az állami tisztviselők esetében is a Kttv. 13. §-ában foglalt szabályok érvényesek az egyenlő bánásmód szabályozásának tekintetében.

A Kjt., a Kttv. és az Áttv. mindemellett szigorúan szabályozott bértáblákat alkalmaz, amely bértáblák az egyes munkakörök, végzettségek, beosztások, fizetési osztályok és fokozatok alapján lettek rendezve, így az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének érvényesülése elviekben nevezett törvények rendelkezései alapján biztosított. A teljesítményértékelés, prémiumfeladatok teljesítése esetén lehetőség van ugyanakkor az illetmények eltérítésére, amely egyenlőtlenséget eredményezhet ugyanazon munkakörrel rendelkező, ugyanolyan fizetési fokozatban és osztályban lévő munkavállalók között.

Mindezen megállapítások igazak a bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi és fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyaira is.

2. Az egyenlő bánásmód körében nevesített védett tulajdonságok és azok jelentősége a jogérvényesítés körében

Az egyenlő bánásmód megsértése az egyén sérelmével jár, amely sérelem abból ered, hogy őt más személyekkel szemben megkülönböztetik. A megkülönböztetés alapja valamilyen védett tulajdonság.

Az Ebktv. indokolása szerint „fontos, hogy a sérelmet szenvedett fél által megjelölt tulajdonság a személyiség lényegéhez közvetlenül kapcsolódjon.” Vannak azonban esetetek, amelyek ez alól kivételt képeznek, mint például a munkaviszony határozott időre történő létesítése, a politikai hovatartozás, amelyek az uniós irányelvek kötelezőségéből következnek.

Az Ebktv. 19. § (1) bekezdése alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt indított eljárásokban a jogsérelmet szenvedett félnek valószínűsítenie kell, hogy hátrány éri vagy érte és hogy a jogsértéskor rendelkezett úgynevezett védett tulajdonsággal.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos munkaügyi bírói gyakorlatot vizsgáló kúriai joggyakorlat-elemző csoport összefoglaló véleményében megállapítást nyert, hogy „az egyes, a törvényben meghatározott védett tulajdonságok fennállta egyértelmű (pl. nem), vagy valószínűsítése nem okoz gondot (pl. életkor, családi állapot, anyaság, terhesség, apaság, foglalkoztatási jogviszony stb.), annak fennálltát a sérelmet szenvedet fél okirattal nem csak valószínűsíteni, hanem bizonyítani is tudja. Ezzel szemben más védett tulajdonságok (pl. faji hovatartozás, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozás, vallási vagy világnézeti meggyőződés, szexuális irányultság) fennálltának hihetővé tétele nehézségekbe ütközhet.”

Az összefoglaló vélemény külön foglalkozik az „egyéb helyzet”, mint védett tulajdonság tartalmával is, és e körben abból indul ki, hogy „mivel az Ebktv. 8 §-a a védett tulajdonságok meghatározásakor már érvényesítette az alkotmányos és nemzetközi jogi kiterjesztő jogértelmezést, ezért az egyéb helyzetnek minősülő tulajdonságok, sajátosságok, élethelyzetek körét szűken kell értelmezni.”

A polgári perrendtartás magyarázatokkal

 Az új Pp. alkalmazására való felkészülésre alig több mint 1 év áll rendelkezésre, ezért minden jogalkalmazó számára fontos a részletszabályok megismerése. Ebben segít könyvünk, amely kifejezetten gyakorlatias szemmel mutatja be az új törvény rendelkezéseit.

Megrendelés >>

További értelmezést tartalmaz az egyéb helyzet tekintetében a 3206/2014.(VII.21.) AB-határozat: „A tételesen felsorolt tulajdonságok mellett az ’egyéb helyzet szerinti különbségtétel’ fordulat nyújt garanciát ahhoz, hogy az előre nem látható, de a felsorolásban szereplő tulajdonságokhoz döntő hasonlóságot mutató helyzetben élő személyeket se érhesse hátrányosan sújtó különbségtétel”.

Ennek megfelelően megállapítható, hogy az egyéb helyzetnek két fő fogalmi kritériuma van:

- az tartozzon az egyén személyisége lényegi vonásához, és

- az egyént egy sérülékeny társadalmi csoporthoz kapcsolja.

Az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testület 288/2/2010.(IV.9.) TT számú állásfoglalásába a bírói gyakorlattal egyezőn fejtette ki, hogy az egyéb helyzet fogalma dinamikusan változik, definíciós magját azonban az képezi, hogy a helyzet megléte tárgyilagosan igazolható, homogén csoportképzésre, általánosításra alkalmas és társadalmi előítéletekből táplálkozik. A diszkriminációval szembeni jogvédelem lényegét az egyéb helyzet esetében is az adja, hogy a védett tulajdonsággal rendelkező panaszos elsődlegesen nem saját magatartása, hanem egy adott csoporthoz való tartozás miatt szenved hátrányt.

A szűkítő értelmezés biztosítja, hogy az eljárás ne vezessen az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapításához olyan esetekben, amikor az emberi méltóság általános sérelméről, rendeltetésellenes joggyakorlásról vagy joggal való visszaélésről szól a jogvita.

Felhasznált irodalomjegyzék:

Dr. Bonnyai Réka: Az egyenlő bánásmód elve az Európai Unió jogrendszerében és a magyar jogrendszerben – http://www.jogiforum.hu/publikacio/591 (Letöltés dátuma: 2017.07.05.)

Dr. Kulisity Mária: A bizonyítási eljárás szabályai az egyenlő bánásmód sérelmére hivatkozás esetén (Szerzőtől kapott irodalom)

Sipőczné dr. Tánczos Rita: Az egyenlő bánásmód követelményével kapcsolatos munkajogi ítélkezési gyakorlat – http://www.lb.hu/sites/default/files/fsc_tanulmany/sipoczne_tanczos_rita.pdf (Letöltés dátuma: 2017. 07.08.)

Dr. Zaccaria Márton Leó: Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a munkajog területén a magyar joggyakorlatban – http://jog.unideb.hu/documents/doktori_nyilvanosvita/zaccaria-ertekezes.pdf (Letöltés dátuma: 2017.07.05.)

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértésével kapcsolatos munkaügyi bírósági gyakorlat (Összefoglaló vélemény) – http://www.kuria-birosag.hu/sites/default/files/joggyak/osszefoglalo_velemeny_-_egyenlo_banasmod.pdf (Letöltés dátuma: 2017.07.06.)

Felhasznált jogszabályok jegyzéke:

Magyarország Alaptörvényének (2011. április 25.)

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. számú törvény

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!