Egyre rövidebbek a perek

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A magyar bíróságok ügyhátraléka folyamatosan csökken – ez az egyik legfontosabb tendencia, amely kiolvasható a hazai perek időtartamát összesítő OBH-adatokból. Ugyanakkor még mindig gyakran előfordul, hogy a jogerős ítélet megszületéséig éveket kell várniuk a feleknek, ezért érdemes megfontolniuk például a mediációt, de legalábbis azt, hogy ahol lehet, vegyék igénybe a perek felgyorsítására szolgáló lehetőségeket.

Bár az az általános vélekedés az, hogy itthon általában rendkívül hosszúak a perek, a részletes adatok azonban ennek ellentmondanak.

A számokból kiderül, hogy a túlnyomó részük első fokon egy évnél rövidebb idő alatt befejeződik, és ha másodfokra vagy az Ítélőtáblára kerülnek, akkor is véget érnek összesen két éven belül. Vannak persze eltérések, nem mindegy, milyen típusú perről van szó.

Szabálysértési ügyekben például első fokon 2013-ban 65 nap volt az átlagos időtartam, és másodfokon is véget értek átlagosan 146 nap alatt. Büntetőjogi esetekben ez 424, illetve 628 nap volt, amely az Ítélőtáblákon 773 napra emelkedett. Igaz, idáig tavaly valamivel kevesebb, mint 1000 büntetőjogi per jutott el. A járásbíróságokon és a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon kirívó eset az 5 évnél is tovább tartó pereskedés: a polgári és a büntetőjogi kategóriákban tavaly 450, illetve 493 ilyet tartottak nyilván (ezek kis százalékát jelentik az összes pernek: 2013-ban 144883 polgári és 79153 büntetőjogi per zajlott ezeken a bíróságokon).

Ezekkel az adatokkal európai összehasonlításban többnyire jól állunk. Az Európai Bizottság eredménytábláján, amely polgárjogi, kereskedelmi- és közigazgatási ügyek szempontjából vizsgálja a tagállamok igazságszolgáltatását, Magyarország a mutatók többségét illetően már 2013-ban is a tagállamok első harmadában foglalt helyet, és a nemrég közzé tett 2014-es lista szerint az időszerűség tekintetében tovább javult a magyar bíróságok teljesítménye. Például a polgári és kereskedelmi ügyek befejezéséhez szükséges időtartam tekintetében Magyarország a harmadik helyet foglalja el az Európai Unióban, 100 nap alatti ügyintézési átlaggal. A közigazgatási ügyek befejezéséhez szükséges idő pedig az ötödik legrövidebb az EU-ban. Fontos adat, hogy a magyar bíróságok több ügyet fejeznek be egy adott időszak alatt, mint amennyi új beérkezik, ezért az ügyhátralék folyamatosan csökken. Ezen a téren Európában a hetedik legjobban teljesítő a magyar bírósági szervezet. Közigazgatási ügyek tekintetében még ennél is jobb a helyzet, ott ötödik helyezést értek el a magyar bíróságok. (A büntetőjogi ügyekkel kapcsolatban sajnos nincs ilyen összehasonlítás.)

Ezek az adatok persze nem vigasztalják azokat, akiknek valamilyen peres ügyük csak hosszú évek alatt jut el a jogerős ítéletig, aminek számos oka lehet. Az OBH sajtóosztályának tájékoztatása szerint nincs egy-két jellemző ok, az időtartam növekedését számos tényező befolyásolhatja az ügy összetettségétől, a vádlottak, peres felek, tanúk, szakértői vélemények számától, az iratok terjedelmétől kezdve az eljárási törvények rugalmatlan, eljárást túlbonyolító, célszerűtlen rendelkezésein (ilyenek például a felülbírálat terjedelmére vonatkozó szabályok), a szakértői vélemények késedelmes beérkezésén át egészen a peres felek, egyéb perbeli szereplők esetenként szankcionálhatatlan, de az eljárás elhúzódását eredményező perbeli magatartásáig (például távolmaradás igazolásokkal, védőváltás), a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütköző rosszhiszemű eljárásig, a nyomozás idejének elhúzódásáig, a bíró személyében bekövetkező változásig.

perek időtartama OBH

(Forrás: OBH)

Az OBH több módon is igyekszik elősegíteni a perek időtartamának rövidülését. Például jelenleg is számos informatikai fejlesztés folyik ezzel a céllal: a bíróságok adminisztratív terheinek további csökkentése, az ügyviteli határidők informatikai alkalmazások segítségével történő rövidítése is ezt a célt szolgálja, ahogyan az ügyfelekkel történő elektronikus kapcsolattartás lehetőségének bevezetése és bővítése is (bár ezen a téren a már említett Európai Bizottsági jelentés további fejlesztéseket szorgalmaz).

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk. - Dr. Kisfaludi András

2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok - Dr. Hámori Andrea

2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén - Dr. Sántha Ágnes

2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések - Dr. Barta Judit

2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban - Dr. Gárdos Péter

2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések - Dr. Kisfaludi András

Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3.

Bővebb információk és jelentkezés itt!

A perek időtartamának csökkentését segíti elő a csődeljárásokban az a jogszabály-módosítás, amellyel bővült a bírósági titkári és ügyintézői jogkör, hiszen ezzel a bírák munkaterhei kisebbek lettek. Többféle módon igyekeznek felhívni a vitás felek figyelmét a mediációra: az ingyenes bírósági közvetítésre 2012 októbere óta van lehetőség a bíróságokon. A mediáció a polgári jogvitákra terjed ki elsősorban, a többi között a gyakran elhúzódó családjogi ügyekben kiemelt jelentősége lehet – például minden érintett jobban jár, ha a gyermekfelügyelettel kapcsolatos jogviták hamarabb, egyszerűbben érnek véget. Erre úgy tűnik, mind többen ébrednek rá, hiszen az országban működő majdnem félszáz mediátornak egyre több a munkája, és a közvetítői eljárások 60–76 százaléka megegyezéssel zárul.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!