Élettársak a közjegyző előtt – 1. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikkünkben áttekintjük az élettársakra vonatkozó szabályozás kialakulását.

 


Vannak élettársak, akik kapcsolatukat „papír nélkül is” házasságként – egy életre szóló szövetségként, erkölcsi kötelékként – élik meg, számukra az összetartozás zsigeri tapasztalat, amely független a házassági anyakönyvi kivonattól. Emellett különösen az első párkapcsolatukban élő fiatalok azok, akik az együttélést egyfajta „próbaházasságként”, „önismereti kurzusként” fogják fel. Egyes elméletek szerint továbbá, az élettársi kapcsolat az egyedülálló státusz egyik típusa, amelyben a pár tagjai a függetlenséget tekintik lényegesnek, az elköteleződés másodlagos számukra. Idősebb korban, vagy egy válást, megözvegyülést követően – újabb házasság helyett – ugyancsak sokan választják az élettársi kapcsolatot, azon belül is rendszerint a látogató kapcsolatot részesítik előnyben. Az ilyen partnerkapcsolatok kialakításában jellemzően a már meglévő, biztos egzisztencia, a jelentősebb saját vagyon, a kialakult, kényelmes életmód feladásának elutasítása szerepelnek az indokok között.

Az 1960-as, ’70-es évektől kezdődően alakult ki az a „partnerkapcsolati káosz”, amely jelenség a közelmúltig is együtt járt a házasságkötések számának csökkenésével1 és a válások számának emelkedésével.2 A házassági együttéléstől különböző társkapcsolati formák és az egyszemélyes háztartások tömeges elterjedése mellett tendenciává vált a csökkenő vagy a magasabb életkorban történő gyermekvállalási hajlandóság3 és a homoszexuális kapcsolatok nyílt vállalása. A kutatók által „második demográfiai átmenetként”4 emlegetett fenti jelenségek hozadéka volt a házasságon kívüli partnerkapcsolatok számának növekedése hazánkban is, amelyből eredő kihívásokkal a jogalkotó nehezen nézett szembe. Az egyik dilemmát annak a kérdésnek az eldöntése okozta, hogy az élettársak a polgári jog keretei között nyerjenek-e szabályozást, vagy inkább a családi jogra tartozik a jogviszony rendezése.

Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek

Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is.

Időpont: 2015. november 3.

Részletes program és jelentkezés >>

Az élettársakra vonatkozó tételes jogi szabályozásra először a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvénnyel került sor, amelynek alapja a PK 94. számú állásfoglalás volt. Ez a módosítás az 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) „A társaság” című XLVI. fejezetében található 578. §-ba illesztette be az élettársak fogalmát. A csaknem negyven éve hatályba lépett törvény szövege szerint a jogalkotó az élettársi kapcsolatot ekkor még kizárólag nő és férfi között ismerte el. Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) 14/1995. (III. 13.) határozata aztán megállapította, hogy diszkriminatív az élettársak fogalmát nemi különbségtétellel definiálni, amely megállapítás jelentősen hatott a későbbi törvényalkotásra.

Az 1996. évi XLII. törvény a régi Ptk. 578/G. § (1) bekezdésének első mondatát akként változtatta meg, hogy abban az élettársak vagyoni viszonyait érintő kérdések rendezését meghagyta: „Az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont.”, és egyúttal beiktatta a régi Ptk.-ba az élettársakra vonatkozó új definíciót tartalmazó 685/A. §-t, mely szerint: „Az élettársak – ha jogszabály másként nem rendelkezik – két, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együttélő személy”. A módosítással tehát lehetővé vált valamely két személy együttélését – ezen személyek nemétől függetlenül – élettársi kapcsolatként definiálni.

A párkapcsolati formák tekintetében a nemek közötti hátrányos megkülönböztetés várfalának teljes lebontását a jogalkotó azzal a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény megalkotásával képzelte el, amely jogszabály minden nagykorú személy számára lehetővé tette volna, hogy nemétől és szexuális irányultságától függetlenül bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessen. A törvényt az AB 154/2008. (XII. 17.) határozatával alkotmányellenesnek minősítette és azt – még annak hatályba lépése előtt – megsemmisítette. Az AB indokolása szerint a házasság védelmének alkotmányos elve sérül az azzal közel azonosként szabályozott bejegyzett élettársi kapcsolatok jogintézményével, amelynek létrehozása egyébként azonos nemű személyek számára megengedhető, viszont különnemű párok számára indokolatlan és alkotmányellenes volna, mivel utóbbiak szabadon választhatnak aközött, hogy házasságot kötnek-e vagy élettársi kapcsolatban élnek.

A jogalkotó a 2009. évi XXIX. számú, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényben (a továbbiakban rövidítve: Bét.) már az AB fenti határozatára is figyelemmel határozta meg a bejegyzett élettársak jogintézményének kereteit, egyúttal megteremtette a hagyományos értelemben vett, de facto élettársi kapcsolatban élők számára a fakultatív regisztráció lehetőségét is. Az élettársakra vonatkozó kettévált jogi szabályozás azt eredményezte, hogy a de facto élettársakra vonatkozó szabályok továbbra is a régi Ptk.-ban voltak megtalálhatóak, annak törvényi definícióját azonban – az új jogszabályra tekintettel – pontosították. A Bét.-tel módosult az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) is, mely által a közjegyzők „meghívást kaptak” arra, hogy a hatáskörükbe utalt eljárásokkal, jogszolgáltatóként vegyenek részt a bejegyzett élettársak és a de facto élettársak jogviszonyainak alakításában.5

A de facto élettársi kapcsolatok szabályozásában felmerült, „polgári jogi vs. családjogi besorolására vonatkozó jogalkotói dilemma” azonban a párkapcsolati rendszer fentiek szerinti kialakulását követően sem ért véget és ez a 2014. március 15. napján hatályba lépett 2013. évi V. törvény, azaz az új Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: új Ptk.) kodifikációját is végigkísérte. Ismerve az új Ptk. rendelkezéseit, ma már tudjuk, hogy az élettársi jogviszony jelenleg szerződésként szabályozott, amihez családjogi joghatások csak akkor fűződhetnek, ha a kapcsolat legalább egy éven át fennállt és abból közös gyermek is származik.

A házasság jogintézménye és annak leglényegesebb joghatásai az új Ptk. Negyedik Könyvében, a Családjog címszó alatt, egységes rendszerben szabályozottak. A házastárs öröklésére vonatkozó szabályokat az új Ptk. Hetedik Könyvében találjuk. Az új Ptk. gondosan kerüli a házassággal közel azonos joghatásokkal bíró, ugyancsak családjogi jogintézményként szabályozott „bejegyzett élettársi kapcsolat” kifejezést.6 Ez azt eredményezi, hogy a jogalkalmazó számára csupán némi kutatás után válik egyértelművé: a bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos joghatásokkal bír annyiban, amennyiben a Bét. eltérően nem rendelkezik, vagy a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki. Az élettársakra vonatkozó szabályozás az új Ptk.-ban két részletben található meg: egyfelől a kötelmi jogot tartalmazó Hatodik Könyv XXV. Címe alatt, másfelől a családjogi szabályokat rendszerező Negyedik Könyv Harmadik Részében.

Ügyvédvilág hírlevél

Friss hírek, szakmai cikkek, bírósági döntések, jogszabályfigyelő.

Kéthetente megjelenő hírlevelünkben összefoglaljuk az elmúlt időszak aktuális változásait, válogatunk értékes szakmai tartalmainkból, valamint tájékoztatjuk a legújabb szakirodalmakról, szolgáltatásokról, képzésekről.

Feliratkozás >>

Bár mindhárom együttélési forma önkéntes elhatározás alapján létrejövő, gazdasági és érzelmi életközösség, alanyaikat, keletkezésüket, valamint családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi joghatásaikat tekintve is különbözőek lehetnek. Különösen a családjogi jogintézmények szabályozása köréből részben kiszorult, alapvetően polgári jogi jogviszonyként szabályozott de facto élettársi kapcsolat sérülékeny. Léteznek azonban – részben a közjegyző hatáskörbe is utalt – olyan eljárások, amelyek igénybevételével egy élettársi kapcsolatban élő pár – kellő tájékozódás és tudatosság mellett – közel azonos jogi védettséget érhet el, mint a házasságban vagy a bejegyzett élettársi kapcsolatban élő párok. Az új Ptk.-ban szabályozott jogintézmények közül például az élettársak vagyonjogi szerződése lehet megfelelő eszköz arra, hogy az élettársi kapcsolatban élők a jövőre nézve rendelkezzenek vagyoni viszonyaikról, ugyanakkor számukra már egy érvényes végrendelet is alkalmasnak tekinthető okirat ahhoz, hogy gondoskodjanak arról, akivel – bár „papír nélkül” – életüket leélték.

A különböző társkapcsolati formák szabályozásának kialakulásáról szóló fenti írás „előszobája” annak a témakörnek, amit az „Élettársak a közjegyző előtt” cím takar, és amelyről bővebben a folytatásban esik szó…

1 A KSH adatai szerint 1970-ben 96 612, 1990-ben 66 405, 2010-ben 35 520 volt a házasságkötések száma. Tény azonban, hogy a negatív tendencia megfordulni látszik, mert azóta minden évben többen kötnek házasságot. (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001b.html)

2 A KSH adatai szerint 1970-ben 22 841, 1990-ben 24 888, 2010-ben 23 873 pár vált el. Az adatokból az olvasható ki, hogy a válások száma csökkenő tendenciát mutat, de annak – a házasságkötések számához viszonyított – aránya továbbra is magas. (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001b.html)

3 A KSH adatai szerint 1970-ben 151 819, 1990-ben 125 679, 2010-ben pedig 90 335 volt az élve születések száma, ugyanakkor a házasságkötésekre irányadó kedvező fordulat a gyermekvállalási kedvre is igaz. (http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_wdsd001b.html)

4 Van de Kaa, 1987; Lesthaeghe, 1995 / SOMLAI hivatkozása, 2013., 113. oldal.

5 A Kjnp. a 36. §-t követően a 36/A–36/D. §-okkal, „A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése” alcímen, míg a 36/D. §-t követően az „Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetése” alcímen egészült ki.

6 A bejegyzett élettársi kapcsolat kifejezés az új Ptk.-ban, a 6:514. §-ban, az élettársi kapcsolat létrejötte és megszűnése címszó alatt szerepel.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.