Építési korlátok a Balatonnál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Fennmaradási engedély nem adható az engedély nélkül épített és szabályossá nem tehető építményre, amely a Balaton törvény és a helyi építési szabályzat szabályait is sérti – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperesek egy Balaton parti külterületi ingatlanon 2013 nyarán egy fedett teraszos, betontuskóra épített zsindelyfedésű házat építettek, építési engedéllyel azonban nem rendelkeztek. Az érintett ingatlan az úgynevezett Balaton törvény szerint [2000. évi CXII. törvény] általános mezőgazdasági területövezetben helyezkedett el. Az ingatlan területe szerinti község önkormányzatának helyi építési szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ) alapján általános mezőgazdasági területövezetben 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető. E jogszabályi rendelkezéseket alapul véve az elsőfokú hatóság a felperest a szabálytalanul létesített faház lebontására kötelezte. 

A határozatot a másodfokként eljárt az alperes helybenhagyta. Indokolása szerint mivel az ingatlan a HÉSZ alapján általános mezőgazdasági övezetbe tartozik, amely 2 ha alatt nem beépíthető. Kiemelte, hogy még szabályos építési engedélyezés során is el kellene utasítani a kérelmet, mindezekre tekintettel fennmaradási engedély sem adható az épületre, így a bontást jogszerűen rendelte el az elsőfokú hatóság. 

 

A kereseti kérelem tartalma 

felperes a határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárás lefolytatására kötelezését kérteÁlláspontja szerint a HÉSZ jogszabálysértően egyszerre szabályozza a kialakítható és a beépíthető teleknagyságot. Kiemelte továbbá, hogy a környéken a szőlőtermesztés megszűnt, és a szomszédos telkeken szintén lakóépületeket helyeztek el. 

 

Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság eljárása 

A bíróság elutasította a keresetet. Indokolása szerint önmagában az a tény, hogy az építményt olyan térmértékű ingatlanra emelték, mely az építmény emeléséhez szükséges telekméret tizedét alig haladja meg, indokolja az építmény lebontását. Egyértelműen megállapítható, hogy a szabályossá tétel akadálya a HÉSZ Balaton törvényen alapulóminimális telekméretre vonatkozó rendelkezése, ezért nem vizsgálható, hogy az építmény a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja-e. 

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma 

A felperes szerint az építmény HÉSZ-be ütközése önmagában nem alapozza meg a közérdek sérelmét, így az épület lebontását. Fenntartotta azzal kapcsolatos aggályát, hogy a HÉSZ egyszerre szabályozza a kialakítható és a beépíthető telekméretet a 2 ha előírásakor. 

[htmlbox gdpr_komm]

 

A Kúria megállapításai 

A Balaton törvény alapján mezőgazdasági övezetben, szőlő művelési ágban 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, ez alól az képez kivételt, ha a tulajdonos egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-l nagyobb. A HÉSZ a beépítésre nem szánt, külterületi területek között rendelkezik az általános mezőgazdasági övezetbe sorolt területekről akként, hogy a létesítmény kizárólag olyan telken helyezhető el, amelynek minimális mérete 2 ha. A HÉSZ szabályozása ebben a körben teljesen megegyezik a Balaton törvény szabályával. A Kúria kiemelte, hogy e két szabály egyike sem tiltja, hogy 2 ha alatti telkeket alakítsanak ki az általános mezőgazdasági övezetekben, csupán 2 ha alatti területek beépítését tiltja. Álláspontja szerint ez nem teszi rendeltetésszerűen használatra alkalmatlanná a telkeket, mivel a külterületi, beépítésre nem szánt, mezőgazdasági övezeti telken mezőgazdasági tevékenység a beépíthetőség kizártsága mellett is folytatható. 

A Kúria egyetértett a bírósággal abban a kérdésben is, hogy az engedély nélkül felépített építmény szabályossá nem tehető, valamint nem hivatkozható a közérdek sérelmének hiánya sem. Az építmény egyértelműen ellentétes a Balaton törvény és a HÉSZ előírásaival, amelyek célja a beépíthetőséget korlátozó szabályokkal éppen az, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben lévő környezeti értékeket óvja, így a tiltó rendelkezés ellenére, engedély nélkül felépített épület kapcsán nem lehet a közérdek sérelmének hiányát felhívni. 

Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. 

 

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv.III.37.041/2017.) a Kúriai Döntések 2018/4. számában 128. szám alatt jelent meg. 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.