Európai Unió – díszvacsora vagy csontrágás?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Gombos Katalin Az Európai Unió jogrendszere és közjogi alapjai című könyvéből is jól érzékelhetjük, hogy az EU jelenlegi állapota veszélyeket és lehetőségeket egyaránt hordoz magában. Az unió jövője olyan, mint a mű címlapján található pergamentekercs: nem tudhatjuk, hogyha kibontjuk, vajon jó vagy rossz híreket tartalmaz-e számunkra. A szerző legfontosabb erényei közül kiemelendő a rendszeralkotó képessége, amivel az olvasók számára minden kis kocka a helyére kerül az EU szinte már áttekinthetetlenné vált jogrendszerét illetően. Gombos Katalin mestere tízfejezetes műve tárgyának. Ahhoz, hogy Magyarország uniós története ne egy lassan elhúzódó EU-tanázia legyen, és hogy a nagy közös európai vacsorán ne csak a csontok kerüljenek az asztalunkra, e kötetet ajánlatos volna mindenkinek sűrűn forgatnia – fogalmazatott a kötetet méltató, a Kúrián megtartott előadásában Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke.

 

Ritkaságszámba menő könyvbemutatót rendezett május 31-én a Kúria a legfőbb bírói fórum Markó utcai épületének Mailáth-termében, amelyen a Kúria munkatársai tudományos munkáikat mutatták be. Az ítélkezés mellett ugyanis a bírák számos tudományos projektben vesznek részt, tudományos tevékenységet folytatnak a jogértelmezés, joggyakorlat-elemzés terén.

Gombos Katalin Az Európai Unió jogrendszere és közjogának alapjai című, a Wolters Kluwer Kft. gondozásában megjelent munkáját Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke szokatlanul hosszú előadásban méltatta, kiemelve: a kötet a felvállalt terület szakmailag megalapozott, mégis közérthető bemutatására vállalkozik. Nemcsak szakirodalomként, hanem tankönyvként is kiválóan forgatható mindenki számára, aki az integrációval hivatásszerűen vagy akár érdeklődésből foglalkozik.

Sulyok Tamás egy szemléletes, amolyan karcolatjellegű hasonlattal kezdte ismertetőjét, vázolandó a lehetséges tökéletes és a tökéletlen európai együttműködés közötti törésvonalakat. Mint fogalmazott, az optimális európai egység akkor jön el, ha az ünnepi vacsorára, amire hivatalosak vagyunk, egy angol küldi a meghívót, az ételeket egy francia készíti, a hangulatról egy olasz gondoskodik, és az egészet egyébként egy német szervezi. Ezzel szemben az európai pokol akkor köszönt ránk, ha a vacsorára érkezvén egy francia köszönt bennünket, egy angol készíti az ételeket, egy német gondoskodik a hangulatról, és az egészet egy olasz szervezi.

Az EU-jog alkalmazása

Az Európai Bíróság immár hét évtizedes ítélkezési gyakorlata a tagállami jogalkalmazó számára dzsungelnek tűnhet.

Mikor kell a magyar bíróságnak hivatalból alkalmaznia az uniós jogot?

Melyek a tagállami kártérítési felelősség szabályai?

Melyek az előzetes döntéshozatali kérelem érdemi elbírálásának feltételei?

Könyvünk segít az eligazodásban és választ ad a kérdésekre.

Megrendelés >>

Ma, az események alakulása következtében (utalhatnánk csak a Brexitre – a szerk.) közelebb állunk ehhez az utóbbi, kevésbé kívánatos állapothoz. A közös európai vacsoráról az angolok már távozóban vannak, a franciák elsózták az ételeket, a németek diktálják a táncrendet, az olaszokat pedig nem nagyon érdekli az egész – fogalmazott az Alkotmánybíróság elnöke.

Mint mondta, ebben a nehéz helyzetben ad igazi segítséget Gombos Katalin kiváló könyve, amely az Európai Unió nagy vacsorájának tökéletes menüjét vázolja fel. Az étrend tíz nagy fogásból, azaz tíz nagy fejezetből áll, az előételekkel kezdve egészen a desszertig. És csak a szerző olvasmányos és közérthető stílusának köszönhető, hogy a mű végigolvasása sem üli meg a gyomrunkat.

Sulyok Tamás ezután a tíz fejezet lényegét ismertetve úgy folytatta, előételnek Gombos Katalin az Európai Unió történetének áttekintő bemutatására vállalkozik, az integrációs törekvések kezdetétől, az északi, déli majd keleti bővítésen át a különböző (maastrichti, amszterdami, nizzai és lisszaboni) szerződésekig. A szerző az elmaradt Alkotmányos Szerződést meg nem valósult álomként fogja fel, hiszen a franciák és a hollandok nem vették át a nagy közös vacsorára szóló ünnepi meghívót és elutasították az alkotmányt. Az unió jövőjét taglalva megállapítja, hogy az egységesülés folyamata még nem állt le, legalábbis elméletileg.

A könyv nagyon fontos része az európai integráció és Magyarország viszonyának tárgyalása. Ám a szerző megjegyzi, az uniós tagságunk óta eltelt több mint tíz év sok tapasztalatot, előnyt, de kétségkívül hátrányokat is jelentett. Kétségtelen, hogy az Európai Unió ma válságban van. Ráadásul nem ez az egyetlen aggasztó világpolitikai fejlemény, elég csak a szíriai és ukrajnai háborús feszültségre gondolni. Nekünk, magyaroknak sem igazán jött jól ez az európai krízis, amivel szemben, valljuk be, sokáig kissé vakok voltunk. Eközben a 2008-as válság is jelentősen átformálta az uniót is, próbára téve válságkezelési képességeit. Gombos Katalin könyvéből is jól érzékelhetjük, hogy az unió jelenlegi állapota veszélyeket és lehetőségeket egyaránt hordoz magában. Hogy merre megyünk tovább, az a mi közös felelősségünk is. Olyan az EU jövője, mint a mű címlapján található pergamentekercs. Nem tudhatjuk, hogyha kibontjuk, vajon jó vagy rossz híreket tartalmaz-e számunkra.

Könyvbemutató - Gombos Katalin Az Európai Unió jogrendszere és közjogi alapjai

Sulyok Tamás a Kúria Mailáth-termében tartott könyvbemutatón hosszan méltatja Gombos Katalin művét (Fotók: Kúria Sajtótiktkársága)

A következő fejezet az Európai Unió jogi alapjaival foglalkozik. Az itt szereplő intézmények közül a Brexittel különös aktualitásra tett szert az uniós tagság létszakaszai közül a kilépés végső fázisa. De itt olvashatunk a jelenleg hatályos alapító szerződésekről, az Alapjogi Chartáról, illetve az Európai Unió Bírósága által kialakított doktrínákról. Ezek közül – Sulyok Tamás véleménye szerint – az uniós jog abszolút szupremáciája a legproblematikusabb. A harmadik fejezet az Európai Unió intézményrendszerét tárgyalja, e labirintusban Gombos Katalin értő kézzel vezet végig bennünket, olyan kevésbé ismert testületeket is taglalva, mint az Európai Unió Kiadóhivatala vagy az Európai Közigazgatási Iskola.

A negyedik fejezettel elérkezünk az első komolyabb főfogáshoz, az unió hatásköreihez. Ez talán manapság a legfontosabb és legaktuálisabb kérdés az EU tekintetében. Gombos Katalin helyesen szögezi le, hogy minden olyan hatáskör, amelyet a szerződések nem ruháztak át az unióra, a tagállamoknál marad.  Ez egyrészt azt jelenti, hogy az unió tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását, másrészt kijelenthető, hogy az unió hatásköreinek elhatárolására a hatáskör-átruházás elve az irányadó. Sulyok Tamás e helyütt utalt az Alkotmánybíróság 2016 novemberi határozatára, melyben értelmezte az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése alapján megvalósuló, a többi uniós tagállammal közös hatáskörgyakorlás egyes korábban nyitott kérdéseit. Ebben a döntésében a magyar AB a könyv szerzőjével nagyon hasonló eredményre jutott, megállapítva, hogy a közös hatáskörgyakorlás egyrészt nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével.

A könyv ötödik fejezete az Európai Uniós jogalkotás és döntéshozatal egyes kérdéseit taglalja, értő módon elemezve a Passerelle-, a vészfék- és a gyorsító klauzulák jelenségét. A szerző a következőkben az EU jogforrásainak elemzésére tér rá, az elsődleges és másodlagos jogforrások mellett alaposan taglalja az uniós szabályozási technikákat, valamint az unió és a nemzetközi jog szabályainak kapcsolatát is. Ez az AB-elnök szerint egy igen szenzitív terület.

Az EU egyik alapkérdése ugyanis jelenleg éppen az, hogy szervezetében és működésében hol húzódik a nemzetközi jog és az európai uniós jog határvonala. Például, hogy az Európai Tanács szervezete, illetve működése mennyiben kötődik a kormányközi együttműködéshez. E körben érdekes kérdés az Európa Tanács és az Európai Unió közötti viszonyrendszer is, mivel az előbbi intézményei, az EJEB és a Velencei Bizottság tevékenysége igen szorosan összekapcsolódik az utóbbiéval és annak joganyagával. Az EJEB joggyakorlatával szemben az Európai Unió Bírósága (EUB) „megvédte” az európai uniós jogot a „külső ellenőrzés alá kerüléstől”, ugyanakkor a Velencei Bizottság jelentéseit az Európai Bizottság rendszeresen átveszi és felhasználja saját eljárásaiban különösen, ha a tagállamok alkotmányos berendezkedésével kapcsolatos elégedetlenségének szeretne hangot adni. Az egyik oldalon látjuk az EUB igyekezetét arra, hogy az uniós jogot autonóm módon, a nemzetközi jogtól függetlenül tudja értelmezni, másrészt viszont az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság közötti viszonylatban éppen ennek ellenkezője figyelhető meg. Gombos Katalin is éles szemmel veszi észre, hogy az EUB döntései nem precedensjellegűek ugyan, mégis gyakran felmerül bírói gyakorlatának jogforrási rangra emelésének kérdése.

A napokban sajnálatos aktualitásra tett szert hazánkban a hetedik fejezet tárgya, az uniós bíráskodás és a bírósági eljárások. A szerző a kézirat lezárásakor még nem tudhatta, hogy az Európai Parlament kibiztosítja az uniós atomot Magyarország ellen, és kilátásba helyezi az EUSZ 7. cikke szerinti eljárás megindítását. E cikk célja nagyon egyszerűen összefoglalható: lehetőséget teremt az EU számára, hogy alkotmányos eszközökkel megvédje az identitása alapját alkotó értékeket. Gombos Katalin a különleges eljárások között tárgyalja ezt a most váratlanul fenyegetővé vált lehetőséget.

Könyvbemutató - Gombos Katalin Az Európai Unió jogrendszere és közjogi alapjai

A nyolcadik fejezetben a tagállami felelősségről olvashatunk. A szerző itt az irányelvekkel kapcsolatos dogmatikai problémákon keresztül jó keresztmetszetet ad a tagállami szervek előtti jogvédelem különböző aspektusairól.

A kilencedik fejezet – Sulyok Tamás „szívének egyik legkedvesebb területét” – az alapjogok védelmét taglalja. A szerző szerint e kérdés, valamint az alapjogvédelem során betöltött szerepek, hatáskörök tagállami, uniós és emberi jogi bíróságok közötti elosztása a jövő egyik izgalmas kérdése lesz. Az alapjogok védelme ugyanis mind tagállami, mind uniós, mind pedig európai jogi színtéren érvényesül. A bíróságok közötti együttműködés egyfajta mátrixba rendezhető, amelyen belül egyre több lehetséges átjárási lehetőség körvonalazódik. Csak legmélyebb egyetértésemet tudom kifejezni a szerző ezen megállapításával kapcsolatban. A bírói párbeszéd az AB-elnök szerint is még hosszú ideig a XXI. század megkerülhetetlen európai forgatókönyve marad, ám tartalmáról érdemi vitát kell folytatni, amihez minden lehetséges nézetet ütköztetni kell.

Sulyok Tamás ezzel kapcsolatban kiemelten utalt arra, hogy az uniós jog elsőbbségének az EUB általi abszolút értelmű felfogása a tagállami alkotmánybíróságok számára nem teszi lehetővé az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése szerinti nemzeti identitás értelmezését, ez viszont a bírói párbeszéd helyett az EUB monológjához, s ekként alkotmányos patthelyzethez vezethet. A megoldás egyedül az érdemi bírói párbeszéd megteremtésében és fenntartásában lehetséges, kölcsönös kompromisszumok révén. Az EUB számára is megfontolandó lenne, hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének alkalmazása során az uniós jog szupremáciájának abszolút értelmezése helyett annak relatív értelmezésére koncentráljon a tagállami alkotmánynak az uniós joggal történő kollíziója esetén. Ebben a keretben a tagállami alkotmánybíróságok számára is megnyílna a lehetőség a nemzeti identitás pontos tartamának uniós jogi kontextusban történő kifejtésére.

Végül a kötetet az uniós polgárságot taglaló fejezet zárja, majd bőséges irodalomjegyzék, jogesetmutató, és a kutatást igencsak megkönnyítő tárgymutató egészíti ki – zárta a fejezetismertetést Sulyok Tamás. Ezután – az előzőek tükrében – általánosságban ismertette a könyv és a szerző erényeit, melyek közül az egyik legfontosabb a rendszeralkotó képesség: a történeti részben például az európai integráció kezdeti lépéseitől a legfrissebb fejleményekig (a lisszaboni szerződésig) minden egyes momentum, intézkedés, nemzetközi megállapodás egységes rendszerbe áll össze. Az integrációval foglalkozók, akik bizony gyakran ütköznek az EU tevékenységének bonyolult, alig áttekinthető voltából fakadó nehézségekbe, igencsak értékelhetik a szerzőnek ezt a képességét.

Gombos Katalin és általa az olvasók számára is minden kis kocka a helyére kerül az EU jogrendszerében. Ez a szinte végtelen tárgyismeret (és -szeretet) különleges kompozíciós készséggel társul: a szerző képes tíz fejezetben érthetően és élvezetesen tárgyalni a mára szinte már áttekinthetetlenné vált anyagot. Aki ennyire képes ügyelni az arányokra, az valóban mestere a tárgyának – fogalmazott az Alkotmánybíróság elnöke. Kiemelte, az olvasót gyakori és részletes magyarázatokkal segíti a szerző az eligazodásban; visszatérő motívumokként bátran ismétel meg korábban már bemutatott tényeket, összefüggéseket, ha a gondolatmenete ezt indokolja, vagy új szempontból akarja megvilágítani a már tárgyalt jellemzőket. Az olvasó tisztelete tükröződik abban is, hogy sohasem tudálékosan, hanem a tudás átadásának igényével lép fel, áttekinthetően és közérthetően, minuciózusan pontos hivatkozásokkal, aprólékos leírásokkal, miközben kiderül: nem csak a részletek mestere, hanem a nagy rendszerek tömör bemutatásának ritka képességével is rendelkezik.

[htmlbox ne_hasznald7]

Sulyok Tamás zárszavában egy ugyancsak szemléletes, rövid tesztet ajánlott a jelenlévők figyelmébe. Miként fogalmazott, ha valaki úgy érzi, pontosan tudja, mit jelent a fiskus-elmélet vagy a les-szabály, vagy mi az a Hágai Program az uniós kontextusban, akkor csak javasolja, hogy olvassa el Gombos Katalin kitűnő könyvét. Ha azonban a fenti kérdések közül akár csak egyre is nemmel válaszolt, feltétlenül kézbe kell vennie e kötetet, amelyből nemcsak az EU jogrendszerét és fejlődését ismerheti meg, hanem működésének legfontosabb sajátosságait is.

Ahhoz, hogy Magyarország uniós története ne egy lassan elhúzódó EU-tanázia legyen, és hogy a nagy közös európai vacsorán ne csak a csontok kerüljenek az asztalunkra, e kötetet ajánlatos volna mindannyiunknak sűrűn forgatnia.

Az AB elnöke végül beidézte a szerző neki dedikált példányába írt sorait: „A jó oldalon, a jog oldalán állni a legfontosabb feladatunk.”

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!