Évértékelés a Kúrián

  • Értesítő a rovat cikkeiről

December 9-én tartotta 2015-ös évzáró sajtótájékoztatóját a Kúria. Elnöke, Darák Péter szerint az eltelt időszakra különösen igaz a gondolat: a Kúria a mindennapi életet alapvetően befolyásoló kérdésekkel foglalkozik.

Az elmúlt félév központi témája volt a Kúrián a vasárnapi nyitva tartással kapcsolatos és az úgynevezett „40+ -os” népszavazás, a devizahiteles ügyek, a forintosítás, az idegenrendészeti határozatok, az önkormányzati földadó kérdése, valamint a sajtóperek gyakorlata az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján. A féléves munka eredménye: 123 elvi és egyedi határozat – kezdte ismertetőjét Darák Péter, a Kúria elnöke.

Az új Ptk. és Btk. hatályba lépése után megtörtént a korábbi iránymutatások felülvizsgálata, a hatályos iránymutatások elérhetőek a szervezet megújult honlapján a http://www.lb.hu/hatalyos-iranymutatasok menüpont alatt.

A beérkezett több mint 250 témajavaslatból a 2016-ra előirányzandó 8-10 joggyakorlat-elemzés kijelölése az elnök tájékoztatása szerint a napokban lezárul. Ugyanakkor a Kúria tanácsai a nem kiválasztandó témákat is megvizsgálják, illetve továbbítják azokat az egyes ítélőtáblai kollégiumokhoz a felvetések hasznosítására. Emellett a joggyakorlat-elemzés folyamatát követő új online folyóiratot is indít a szervezet.

Minden jogterületen kiemelt figyelmet kap a jövőben annak vizsgálata, hogy milyen bizonyítottság, milyen fokú bizonyosság szükséges egy ítélet meghozatalához.

Az elmúlt időszak kiemelt jelentőségű határozataiként Darák Péter a Kúria Bhar. III. 6/2015. számú határozatát (http://ugyvedvilag.hu/rovatok/szakma/buntetendo-e-a-halapenz, http://ugyvedvilag.hu/rovatok/szakma/korrupt-vagy-csak-halas), az Európai Unió Bíróságának 2015. december 3-ai határozatát (http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2015-12/cp150143hu.pdf) és a Kúria Önkormányzati Tanácsának Köf.5035/2015/4. számú határozatát (http://ugyvedvilag.hu/rovatok/szakma/a-telepulesi-ado-korlatai) említette.

Darák Péter

Darák Péter: Minden jogterületen kiemelt figyelmet kap a jövőben annak vizsgálata, hogy milyen bizonyítottság, milyen fokú bizonyosság szükséges egy ítélet meghozatalához (fotó: Balkányi László).

A szakmai munka mellett a Kúria kiemelt figyelmet fordított tevékenysége kommunikálására: több Kúriai interjú, közlemény jelent meg a sajtóban, az Ügyvédvilágban pedig mélyinterjú-sorozat készült a Kúria bíráival (legutóbbi portréinterjú: http://ugyvedvilag.hu/rovatok/szakma/a-penzugyi-biraskodas-csucsan). Vadonatúj fejlesztés az az oktatófilm-sorozat, melyet a szélesebb nyilvánosság tájékoztatása és egyetemi ismeretterjesztő beszélgetések céljából, „Kúriai esetek” címmel forgatnak. A már elkészült első rész a „Kitagadás és megbocsátás”, valamint „A veszélyes vörösiszap” témáját, a második a Marian Cozma-ügyet és a West-Balkán-tragédiát dolgozza fel.

A Kúria elnökhelyettese, Kónya István a büntetőeljárási törvény (Be.) kodifikációjának elengedhetetlenségéről, új, átfogó, korszerű, gyors és hatékony büntetőeljárás megteremtésének szükségességéről, a folyamat eddigi eredményeiről (alapelvek, bizonyítási eljárás szabályainak tisztázása), valamint a kodifikációs egyeztetések egyes részleteiről – mint például a tiszta funkciómegosztás elvének problematikája vagy az opportunitás elvének kiterjesztése – beszélt.

A Polgári Kollégium vezetője, Wellmann György a kollégium 33 bírájának ítélkezési, illetve a jogegység biztosítását szolgáló tevékenységét elemezte. A kollégiumhoz érkezett 1283 ügyet többségében 6 hónapon belül elbírálták. A Kúriai Döntések című folyóiratban a kollégium 8 elvi határozata jelent meg, ilyen például az – egy szegregációs ügyben hozott – EH2015.07.P6. számú határozat. Felhívta a figyelmet a Kúria honlapján megtalálható elvi jelentőségű ügyekre, melyek a Kúria által fontosnak ítélt, elvi jelentőségű kérdést is tartalmazó, de elvi határozatnak nem minősülő eseti határozatok, mint például az úgynevezett „Századvég-ügy”.

A kollégium félévi tevékenységének egyik alapvető részét képezte a devizahiteles perek (ezen belül az MNB által közérdekű keresettel, a banki általános szerződési feltételek – ÁSZF-ek – tisztességtelenségének megállapítása iránt indított, illetve a korábban felfüggesztett, majd újraindult devizahiteles perek) elbírálása.

A félévben született jogegységi határozatok közül a 3/2015. PJE-határozatot (http://www.lb.hu/hu/joghat/32015-szamu-pje-hatarozat) emelte ki, mellyel teljes körűvé vált a korábbi elvi iránymutatások felülvizsgálata – így 231 hatályos elvi iránymutatás maradt. Elmondta: jogegységi eljárás van folyamatban jelenleg annak tisztázására, hogy jogi személy által elkövetett személyiségi jogi jogsértés esetén az objektív jogkövetkezmények csak a jogi személlyel szemben, vagy a képviseletében eljáró természetes személlyel szemben is érvényesíthetők-e.

A Polgári Kollégium dolgozik továbbá a közös tulajdon megszüntetésével, valamint a költségkedvezményekkel kapcsolatos bírói gyakorlat elemzésén, továbbá 2016-ra vonatkozóan javaslatot tett a társasházak működésével, valamint a felszámoló jogszabálysértő intézkedése elleni kifogással összefüggő egyes kérdések vizsgálatára. Az új Ptk. értelmezési kérdéseinek vizsgálatára felállított bizottságnak a Ptk. Második és Negyedik Könyvével kapcsolatos állásfoglalása elkészült, közzététele a közeljövőben várható.

Székely Ákos, a Büntető Kollégium vezetője szerint a bizonyítás megfelelősége az új Be. egyik alapvető kérdésköre lesz. Elmondta: a tömeges bevándorlással összefüggő ügyek – az idő rövidségére tekintettel – még nem jutottak el a Kúriáig. A kollégium két jogegységi határozatot hozott a félévben: a büntetőeljárásban magánfélként való fellépéssel, illetve a specialitás szabályainak alkalmazásával kapcsolatosan.

Kalas Tibor, a Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium vezetője a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulásával kapcsolatos népszavazási ügy kapcsán kifejtette, hogy az Alkotmánybíróság a Kúria aláírásgyűjtést megengedő határozatát – egy, korábban az ügyben nem szereplő érintett beadványa alapján – alkotmányjogi panaszra megsemmisítette.

A vasárnapi zárva tartással összefüggő népszavazásra irányadó jogi helyzet nem változott: az ilyen típusú, „verseny” népszavazási kezdeményezések esetén annak van jelentősége, hogy mikor zárul le az előző népszavazás-kezdeményezési eljárás. A Kúria részéről készülő törvénymódosítási javaslat azt célozza, hogy a népszavazási kezdeményezés lezárulásának időpontja a Magyar Közlönyben való megjelenés napja legyen.

A migrációs válsághelyzettel kapcsolatosan a biztonságos harmadik ország megítélésének egyes kérdéseiről szóló 2/2012. (XII. 10.) KMK-véleményt (http://www.lb.hu/hu/kollvel/22012-xii10-kmk-velemeny-biztonsagos-harmadik-orszag-megitelesenek-egyes-kerdeseirol) a jogszabályi környezet és a tényhelyzet megváltozása következtében már nem tekintik irányadónak, ha szükséges, formálisan is megváltoztatják.

Bírósági Döntések Tára

BDT

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Molnár Ambrus, a Kúria nem érdemi határozatait vizsgáló joggyakorlat-elemző csoport – a Kúra elnöke által januárban kinevezett – vezetője elmondta: munkájuk célja a jelenleg hatályos szabályok működésének felmérése, a tapasztalatok összegyűjtése a polgári perrendtartás kodifikációjának támogatásához és a szabályok egységes értelmezésének biztosítása az új Pp. hatálybalépését megelőző, 2016-1017-es időszakra.

A jogkereső közönség számára alapvető kérdés, hogy a Kúria mikor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet és mikor tartja elbírálásra alkalmatlannak. Meg kell vizsgálni, hogy minden olyan ügy a Kúria elé kerül-e, amelynél ez szükséges, illetve, hogy a jogi szabályozás ki tudja-e szűrni azokat, amelyeknél ez felesleges. Molnár Ambrus szerint jelenleg nincsenek olyan normák, amelyek erre képesek lennének, a jogi norma természeténél fogva tartalmaz bizonyos rugalmassághiányt, ezért csak az egyedi elbírálás képes kiszűrni bizonyos ügyeket. Húsz százalék körüli az a mennyiség, amit a Kúria nem tart alkalmasnak érdemi elbírálásra.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!