Facebook: felelünk mások kommentjeiért?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Facebook profil fenntartója is felelősséggel tartozik a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért – a Kúria eseti döntése.


Ami a tényállást illeti, a felperes által üzemeltetett internetes oldalon (az online hírújság impresszuma a felperest tüntette fel főszerkesztőként) megjelent közlés szerint az egyik község polgármestere (alperes) bejelentette, hogy fegyveres mezőőrséget szervez a tolvajok ellen, melynek máris megvolt az első ártatlan áldozata; valakit, aki semmit nem követett el, meglőttek. Az alperes Facebook profilján a cikkre reagálva cáfolta, hogy az egyébként még szervezés alatt álló mezőőrségből bárkit is lelőttek volna, hozzátéve: „Ennyit ezekről a magukat újságíróknak nevező hangulatkeltő szennycsatorna-töltelékekről”, feltüntette továbbá a cikk elérhetőségét is. A bejegyzéshez fűzött egyik hozzászólás szerint: „Először talán az idióta újságírót lelőni, ha lehetne!”.

 

Az esettel kapcsolatban az alperes által a felperes ellen indított perben a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes megsértette a polgármester jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy azt a valós tényt, hogy az alperes kezdeményezésére mezőőrséget szerez a község önkormányzata, abban a hamis színben tüntette fel, hogy ennek következményeképpen egy ártatlan embert meglőttek.

 

A kereseti kérelem tartalma

A felperes szerint az alperes a Facebook oldalán tett saját tényállításával, valamint a kommentelő nyilatkozatokkal megsértette a becsületét. Az alperes úgy vélte, a kifogásolt bejegyzésből és a belinkelt cikkből a felperes személye nem azonosítható be, mellesleg pedig a felperes közszereplő, így a túlzó kritikát is tűrni köteles, de hivatkozott arra is, hogy a tartalomszolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések esetében nem irányadók, ezért mások közléséért felelősség nem terheli.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy az alperes azzal, hogy a felperest szennycsatorna-tölteléknek nevezte, illetve a kommenttel megsértette a felperes becsületét.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést, annyit pontosított csupán rajta, hogy az „Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne!” komment kapcsán az alperes azzal sértette meg a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát, hogy azt a Facebook profilján közölte. A bíróság szerint az alperes a Facebook oldalán a cikkel kapcsolatban fejtette ki az álláspontját, egyidejűleg megjelentetve a cikk linkjét, amely alapján bármely látogató által visszakereshető volt, hogy kinek a személyéhez köthető az a cikk, amelyre az alperes bejegyzése és az arra érkezett kommentek utaltak. A cikk írójának feltüntetése hiányában az írás csak a felpereshez, mint a honlap főszerkesztőjéhez volt kapcsolható, így a felperes személye a közlemény tartalmából felismerhető, ezért a felperes rendelkezik a személyiségi védelmi igény érvényesítésére kereshetőségi joggal.

Kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátjára az Alaptörvény is tartalmaz rendelkezést, a Ptk. 2:42. § (2) bekezdése pedig mindenki által tiszteletben tartó és védendő jogként deklarálja az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat. Ezért, aki más személyiségi jogát megsérti, a jogsértésért felelősséggel tartozik. Az internetes oldal fenntartója azzal, hogy mások számára teret biztosít véleményük kifejezésére és ezáltal lehetőséget teremt azok mások által való megismerésére, a hozzászólást bejegyző személy mellett maga is részese lesz a véleményközlésnek vagy tényállításnak. A becsületet, jóhírnevet sértő tartalmú komment tekintetében a jogsértő magatartás egyfelől a sértő tartalmú véleménynyilvánítás vagy tényállítás, másfelől annak közlése. A Facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy az érintett bejegyzés honlapján való elhelyezéséről tudomást szerzett-e. Azzal ugyanis, hogy a kommentek elhelyezésére lehetőséget biztosító honlapot üzemeltet, illetve Facebook profilt használ, vállalja annak kockázatát, hogy ott jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek. Ezért a személyiségi jogot sértő közlés honlapon való megjelenése önmagában megalapozza annak üzemeltetőjével szemben a személyiségi jogsértés objektív jogkövetkezmények érvényesítését.

[multibox]

A bíróság szerint a kifogásolt közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek közül „az újságírót lelőni, ha lehetne”, valamint a „szennycsatorna-töltelék” hozzászólások a felperes személyét indokolatlanul sértők, megalázók, meghaladják a szabad véleménynyilvánítás határát és megalapozzák a jogsértés megállapítását. A komment esetében a kimentésre az adott volna alapot a bíróság szerint, ha a jogsértő közlést a lehető leghamarabb eltávolítja, ezzel szemben huzamos időn keresztül volt olvasható az alperes Facebook profilján.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.

 

A Kúria megállapításai

Kúria meglátása szerint a felperes személye, mint az alperes által sérelmezett cikket megjelentető internetes újság főszerkesztője beazonosítható volt, s mint újságíró felléphetett a foglalkozásánál fogva személyét is érintő jogsértés miatt. Kiemelte, hogy a Facebook profil létrehozójának lehetősége van annak beállítására, hogy a profil oldal a nyilvánosság milyen köre számára legyen elérhető és arra mások is közléseket tölthessenek fel. Hasonlóan az internetes oldalon való hozzászólás lehetővé tétele esetéhez, a Facebook közösségi oldalon a profil oldal létrehozója is felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért. A Facebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is. Az objektív felelősség alapú jogsértés alól pedig nem mentesít, hogy az alperesnek nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására.

A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.794/2016.) a Kúriai Döntések 2016/12 számában 330. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.