Facebook: felelünk mások kommentjeiért?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A Facebook profil fenntartója is felelősséggel tartozik a profiloldalán megjelenő jogsértő tartalmú közlésekért – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes által üzemeltetett internetes oldalon (az online hírújság impresszuma a felperest tüntette fel főszerkesztőként) megjelent közlés szerint az egyik község polgármestere (alperes) bejelentette, hogy fegyveres mezőőrséget szervez a tolvajok ellen, melynek máris megvolt az első ártatlan áldozata; valakit, aki semmit nem követett el, meglőttek. Az alperes Facebook profilján a cikkre reagálva cáfolta, hogy az egyébként még szervezés alatt álló mezőőrségből bárkit is lelőttek volna, hozzátéve: „Ennyit ezekről a magukat újságíróknak nevező hangulatkeltő szennycsatorna-töltelékekről”, feltüntette továbbá a cikk elérhetőségét is. A bejegyzéshez fűzött egyik hozzászólás szerint: „Először talán az idióta újságírót lelőni, ha lehetne!”.

internet

 

Az esettel kapcsolatban az alperes által a felperes ellen indított perben a jogerős ítélet megállapította, hogy a felperes megsértette a polgármester jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy azt a valós tényt, hogy az alperes kezdeményezésére mezőőrséget szerez a község önkormányzata, abban a hamis színben tüntette fel, hogy ennek következményeképpen egy ártatlan embert meglőttek.

 

A kereseti kérelem tartalma

A felperes szerint az alperes a Facebook oldalán tett saját tényállításával, valamint a kommentelő nyilatkozatokkal megsértette a becsületét. Az alperes úgy vélte, a kifogásolt bejegyzésből és a belinkelt cikkből a felperes személye nem azonosítható be, mellesleg pedig a felperes közszereplő, így a túlzó kritikát is tűrni köteles, de hivatkozott arra is, hogy a tartalomszolgáltatókra vonatkozó jogszabályi rendelkezések esetében nem irányadók, ezért mások közléséért felelősség nem terheli.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy az alperes azzal, hogy a felperest szennycsatorna-tölteléknek nevezte, illetve a kommenttel megsértette a felperes becsületét.

A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést, annyit pontosított csupán rajta, hogy az „Először talán az újságírót lelőni, ha lehetne!” komment kapcsán az alperes azzal sértette meg a felperes becsülethez fűződő személyiségi jogát, hogy azt a Facebook profilján közölte. A bíróság szerint az alperes a Facebook oldalán a cikkel kapcsolatban fejtette ki az álláspontját, egyidejűleg megjelentetve a cikk linkjét, amely alapján bármely látogató által visszakereshető volt, hogy kinek a személyéhez köthető az a cikk, amelyre az alperes bejegyzése és az arra érkezett kommentek utaltak. A cikk írójának feltüntetése hiányában az írás csak a felpereshez, mint a honlap főszerkesztőjéhez volt kapcsolható, így a felperes személye a közlemény tartalmából felismerhető, ezért a felperes rendelkezik a személyiségi védelmi igény érvényesítésére kereshetőségi joggal.

Kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának korlátjára az Alaptörvény is tartalmaz rendelkezést, a Ptk. 2:42. § (2) bekezdése pedig mindenki által tiszteletben tartó és védendő jogként deklarálja az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat. Ezért, aki más személyiségi jogát megsérti, a jogsértésért felelősséggel tartozik. Az internetes oldal fenntartója azzal, hogy mások számára teret biztosít véleményük kifejezésére és ezáltal lehetőséget teremt azok mások által való megismerésére, a hozzászólást bejegyző személy mellett maga is részese lesz a véleményközlésnek vagy tényállításnak. A becsületet, jóhírnevet sértő tartalmú komment tekintetében a jogsértő magatartás egyfelől a sértő tartalmú véleménynyilvánítás vagy tényállítás, másfelől annak közlése. A Facebook profil fenntartója, működtetője önmagában a sértő tartalmú hozzászólások közlésével is jogsértést követ el, függetlenül attól, hogy az érintett bejegyzés honlapján való elhelyezéséről tudomást szerzett-e. Azzal ugyanis, hogy a kommentek elhelyezésére lehetőséget biztosító honlapot üzemeltet, illetve Facebook profilt használ, vállalja annak kockázatát, hogy ott jogsértő tartalmú közlemények is megjelenhetnek. Ezért a személyiségi jogot sértő közlés honlapon való megjelenése önmagában megalapozza annak üzemeltetőjével szemben a személyiségi jogsértés objektív jogkövetkezmények érvényesítését.

A bíróság szerint a kifogásolt közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek közül „az újságírót lelőni, ha lehetne”, valamint a „szennycsatorna-töltelék” hozzászólások a felperes személyét indokolatlanul sértők, megalázók, meghaladják a szabad véleménynyilvánítás határát és megalapozzák a jogsértés megállapítását. A komment esetében a kimentésre az adott volna alapot a bíróság szerint, ha a jogsértő közlést a lehető leghamarabb eltávolítja, ezzel szemben huzamos időn keresztül volt olvasható az alperes Facebook profilján.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte.

 

A Kúria megállapításai

Kúria meglátása szerint a felperes személye, mint az alperes által sérelmezett cikket megjelentető internetes újság főszerkesztője beazonosítható volt, s mint újságíró felléphetett a foglalkozásánál fogva személyét is érintő jogsértés miatt. Kiemelte, hogy a Facebook profil létrehozójának lehetősége van annak beállítására, hogy a profil oldal a nyilvánosság milyen köre számára legyen elérhető és arra mások is közléseket tölthessenek fel. Hasonlóan az internetes oldalon való hozzászólás lehetővé tétele esetéhez, a Facebook közösségi oldalon a profil oldal létrehozója is felelősséggel tartozik a hozzászólások, kommentek tartalmáért. A Facebook profil fenntartójának azáltal, hogy teret biztosít a hozzászólásra, számolnia kell az esetlegesen jogsértő tartalom megosztásának lehetőségével is. Az objektív felelősség alapú jogsértés alól pedig nem mentesít, hogy az alperesnek nincs technikai lehetősége valamennyi komment moderálására.

A Kúria ezért a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 20.794/2016.) a Kúriai Döntések 2016/12 számában 330. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • Kúria_bíróság

    Telekadó alóli mentesség szempontja nem lehet az, hogy az adóalany az adott településen életvitelszerűen ott lakik-e. A Kúria által már megsemmisített, illetve törvényellenessé nyilvánított önkormányzati rendelet vonatkozásában ismételt eljárásban alkalmazási tilalom elrendelésére kerülhet sor bírói kezdeményezés esetén, a törvényellenesség megállapítására (megsemmisítésére) irányuló eljárás és az alkalmazási tilalom kimondására irányuló eljárás adott esetben elválhat – a Kúria eseti döntése a 2016-ban már 9 önkormányzatnál is vizsgált telekadó kérdésben.

  • konkrét ügy

    A vádlott azzal a magatartásával, hogy internetes portálon közzétette „Fogadalom” megnevezésű, következő szövegű írását: „Vállalom, hogy a népirtás csökkentése érdekében azt az országgyűlési képviselőt, aki a 2013. évi MIC. számú, devizarabszolga-felszabadító törvényt 2013. augusztus 20-ig nem szavazza meg, állampolgártársaim számára példamutatóan, alkalom kínálta időben, helyen és módon kivégzem”, az emberölés előkészületének bűntettét valósította meg, mert fogadalomként nyomatékkal hangsúlyozott szándékát nyilvánosságra hozva arra vállalkozott, hogy emberölést követ el – a Kúria eseti döntése.

  • Kúria_bíróság2

    A bíróságok kizárására vonatkozó szabályok alkalmazása nem eredményezheti a teljes törvényszéki vagy ítélőtáblai szint, illetve a Kúria kizárását – a Kúria eseti döntése.

  • tárgyalóterem, új polgári perrendtartás

    Nincsen jogalap az alperes cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezésére a peres eljárások, ügyészségi és közigazgatási hatósági eljárások indítása és vitele ügycsoportot illetően, ha az érintett személy ugyan jelentős számban kezdeményez peres és egyéb eljárásokat, azonban azok volumene a kóros mértéket még nem éri el és családjától minden téren támogatásban részesül – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!