Fellebbezés csak hatályon kívül helyezés iránt?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fellebbezés a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére – megváltoztatás nélkül – csak kivételes esetben irányulhat, mégpedig akkor, ha a fél fellebbezésében az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését és a per megszüntetését kéri, vagy a fellebbező a Pp. 252. § (1) bekezdése alapján kéri az ítélet hatályon kívül helyezését.


A tényállás

Az elsőfokú bíróság a 2013. november 13. napján kelt, 5. sorszámú ítéletével egyetemlegesen marasztalta az alpereseket 130 488 269 forintban, ennek késedelmi kamatában, valamint 4 000 000 forint perköltségben.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek fellebbeztek, amelyben az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítását kérték. Fellebbezésükben nem vitatták, hogy az M.-T. Bt.-nek a felperes felé fennálló tartozásáért készfizető kezességet vállaltak, és miután a betéti társaság fizetési kötelezettségének csak részben tett eleget, készfizető kezesi felelősségük a tartozásért fennáll. Az elsőfokú bíróság azonban – kérelmük ellenére – az M.-T. Bt.-vel szemben elrendelt felszámolási eljárás befejezéséig a per tárgyalását nem függesztette fel, amely álláspontjuk szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó lényeges eljárási szabálysértés. Kifogásolták azt is, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében terhükre megállapított 4 000 000 forint perköltség egyes tételei nem világosak, nem állapítható meg, hogy abból az ügyvédi munkadíj mekkora összeget tesz ki. Amennyiben pedig a perköltség kizárólag az ügyvédi munkadíjat foglalja magában, az a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységhez képest mindenképpen eltúlzott.

Az elsőfokú bíróság a jogkövetkezményekre történt figyelmeztetés mellett az alpereseket határozott fellebbezési kérelem előterjesztésére, és ezen belül annak megjelölésére hívta fel, hogy mennyiben kérik az elsőfokú ítélet megváltoztatását.

Az alperesek 10. sorszám alatti beadványukban úgy nyilatkoztak, hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatását nem kérik, fellebbezési kérelmük az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányul.

Az elsőfokú bíróság végzésével az alperesek fellebbezését hivatalból elutasította. Határozatának indokolása szerint a fellebbezés nem tartalmazza, hogy az alperesek a megtámadott ítélet megváltoztatását milyen keretek között kérik, és ezt a hiányosságot a bíróság felhívására sem pótolták. A fellebbezésből azért kell egyértelműen kitűnnie annak, hogy a fél az elsőfokú határozat megváltoztatását mennyiben kívánja, mert a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között változtathatja meg. Utalt arra is, hogy a fellebbezés a megtámadott határozat hatályon kívül helyezésére – megváltoztatás nélkül – csak kivételes esetben irányulhat, mégpedig akkor, ha a fél fellebbezésében az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését, és a per megszüntetését kéri, illetőleg a fellebbező a Pp. 252. §-ának (1) bekezdése alapján kéri az ítélet hatályon kívül helyezését.

Az elsőfokú bíróság végzése ellen az alperesek fellebbeztek, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és fellebbezésük érdemi elbírálását kérték. A fellebbezésben foglaltak szerint az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe, hogy a határozat megváltoztatását nem a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésére hivatkozással kérték, hanem fellebbezésük a Pp. 252. §-ának (2) bekezdése alapján a határozat hatályon kívül helyezésére, és a tárgyalás megismétlésére irányult, az elsőfokú ítélet ellen benyújtott fellebbezésben részletesen kifejtett indokok miatt.

A Pécsi Ítélőtábla megállapításai

A Pp. 3. §-ának (1) bekezdése szerint a bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. A (2) bekezdés értelmében a bíróság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a felek által előterjesztett kérelmekhez, jognyilatkozatokhoz kötve van. A Pp. idézett rendelkezéseiben általános érvénnyel megfogalmazott rendelkezési elvből következően a per tárgyát és a bíróság eljárási lehetőségét a kérelem határozza meg. A rendelkezési elv jelenik meg és konkretizálódik a Pp. 215. §-ában, amely az ítélet esetében azt jelenti, hogy a bíróság nem ítélhet meg annál többet, mint amennyit a fél a keresetében, a viszontkeresetében vagy az ellenkérelmében kért. Az ítélet teljességének [Pp. 213. § (1) bek.] követelménye folytán viszont az ítéletben foglalt döntésnek – a kivételektől eltekintve – ki kell terjednie a perben érintett valamennyi kereseti kérelemre. Ahhoz, hogy a bíróság a fenti elvárásoknak megfeleljen, és megalapozott, egyértelmű döntést hozzon, a félnek is teljesítenie kell az eljárásjog által vele szemben támasztott követelményeket.

Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezés esetében a fellebbező féltől a fellebbezés tartalmi kellékeit illetően elvárt követelményeket a Pp. 235. §-ának (1) bekezdése határozza meg. A fellebbezés legfontosabb tartalmi eleme a bírósághoz címzett fellebbezési kérelem, amelynek – a kereseti kérelemhez hasonlóan – határozottnak kell lennie, tehát a fellebbező félnek meg kell jelölnie, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben kéri. Ha az elsőfokú határozat összegszerű marasztalásról szól, a fellebbező félnek meg kell határoznia, hogy a marasztalásnak milyen összegre való felemelését, illetve leszállítását kéri (BH2008. 335.).

Az elsőfokú bíróság helytállóan mutatott rá arra, hogy – a határozatban pontosan ismertetett kivételektől eltekintve – nincsen eljárásjogi lehetőség a határozat érdemi megváltoztatására irányuló kérelem helyett az annak hatályon kívül helyezésére irányuló kérelem előterjesztésére. A Pp. 252. §-a (2) bekezdésének alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a másodfokú bíróság az ügy érdemi elbírálásakor – mérlegelési jogkörében – úgy ítéli meg, hogy az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt indokolt a tárgyalás megismétlése. Ehhez azonban az szükséges, hogy a fellebbező fél a Pp. 235. §-a (1) bekezdésnek megfelelő fellebbezést – azaz a határozat megváltoztatása iránti kérelmet – terjesszen elő. Ilyen fellebbezési kérelem mellett lehetősége van arra is, hogy az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének indokoltságát felvesse.

Az alperesek fellebbezése a hiánypótlást követően sem felel meg a Pp. 235. §-ának (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az alperesek az elsőfokú bíróság felhívása ellenére is úgy nyilatkoztak, hogy az elsőfokú ítélet megváltoztatását nem kérik, kérelmük – az általuk hivatkozott eljárási szabálysértés okán – kizárólag az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére irányul. A fellebbezés a perköltséget sérelmező részében sem felel meg a Pp. idézett rendelkezéseinek. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletének indokolásából egyértelműen megállapítható, hogy az alpereseket terhelő perköltség a felperes által lerótt kereseti illetéket, valamint az ügyvédi képviselettel felmerült költséget foglalja magában. Az illeték összege az érvényesített követelésre, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekre figyelemmel az alperesek számára is egyértelműen megállapítható volt, így nem volt akadálya annak, hogy az álláspontjuk szerint eltúlzott összegű ügyvédi munkadíj leszállítására határozott fellebbezési kérelmet terjesszenek elő.

Mindezekre figyelemmel helyes az elsőfokú bíróság fellebbezést hivatalból elutasító végzése, amelyet a másodfokú bíróság a Pp. 259. §-a folytán alkalmazandó Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján helybenhagyott.

Az ismertetett döntés (Pécsi Ítélőtábla Pkf. III. 20 161/2014/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2014/9. számában 152. szám alatt jelenik meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.