Felmentették a hamis okirattal hamis tanúzó vádlottat

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A terhelt azzal a magatartásával, hogy az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis átutalási megbízást szolgáltatott, nem a magánokirat-hamisítás vétsége bűncselekményét valósította meg. Az ilyen cselekmény a hamis tanúzás megállapítására lenne alkalmas. Ugyanakkor a hamis okirat szolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt a büntetőügy terheltje nem büntethető – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a terhelt ellen tartás elmulasztása miatt a kerületi ügyészség nyújtott be vádiratot a kerületi bíróságra. A tárgyaláson a terhelt felmutatott egy hamisított, X aláírással ellátott átutalási megbízást, mely szerint a terhelt X folyószámlájának terhére megfizetett 510 000 forint elmaradt gyermektartásdíjat a jogosultnak. Az okirat alapján a bíróság a terhelt ellen tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntette. A terhelt azonban a tartásdíjat nem fizette meg, X az átutalási megbízásról nem tudott, azt a terhelt töltötte ki és írta alá a számlatulajdonos helyett.

Miután fény derült a hamisításra, e tények alapján az elsőfokú bíróság a terhelt büntetőjogi felelősségét állapította meg magánokirat-hamisítás vétségében. A másodfokon eljáró törvényszék lényegében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A főügyészség az által előterjesztett felülvizsgálati indítványban a terhelt magánokirat-hamisítás vétsége miatti vád alóli felmentését indítványozta. Meglátása szerint amennyiben az elkövető a hamis magánokiratot büntető- vagy polgári perben szolgáltatja, úgy függetlenül attól, hogy a hamisító és a felhasználó személye azonos vagy különböző, valós bűnhalmazat nem jön létre a hamis tanúzás és a hamis magánokirat felhasználása között, a halmazat csupán látszólagos. Ugyanakkor a Btk. szerint a büntetőügy terheltje nem büntethető hamis tanúzás miatt [régi Btk. 238. § (3) bekezdés, új Btk. 272. § (3) bekezdés]. Így amennyiben a terhelt az ellene tartás elmulasztása miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis magánokiratot szolgáltat a gyermektartásdíj megfizetésének igazolására, büntetőjogi felelőssége sem a közbizalom elleni, sem az igazságszolgáltatás elleni bűncselekményben nem állapítható meg.

A Kúria megállapításai

A Kúria egyetértett az ügyészségi indítvánnyal. A régi Btk. 238. § (2) bekezdés c) pontja és az új Btk. 272. § (2) bekezdés c) pontja szerint hamis tanúzást valósít meg, aki büntető- vagy polgári ügyben hamis okiratot vagy hamis tárgyi bizonyítási eszközt szolgáltat. Kivételt képez ez alól és nem büntethető a büntetőügy terheltje. A Kúria kiemelte, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a hamis okirat felhasználása és a hamis okirat szolgáltatásával megvalósuló hamis tanúzás bűntettének alaki halmazata látszólagos. A cselekmény a speciális törvényi tényállás, azaz a hamis tanúzás szerint minősül. Azzal, hogy a terhelt az ellene tartás elmulasztásának vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben hamis átutalási megbízást szolgáltatott, nem magánokirat-hamisítás vétsége bűncselekményét valósította meg. A magánokirat-hamisítás vétsége és a hamis tanúzás törvényi tényállásának halmazata csupán látszólagos, a cselekmény a speciális törvényi tényállás, azaz a hamis tanúzás megállapítására lenne alkalmas. Ugyanakkor a hamis okirat szolgáltatásával elkövetett hamis tanúzás bűntette miatt a régi Btk. 238. § (3) bekezdése, új Btk. 272. § (3) bekezdése szerint a büntetőügy terheltje nem büntethető. A hamis tanúzás kapcsán fennálló büntethetőségi akadályra tekintettel pedig a terhelt a magánokirat-hamisítás vétsége miatt sem büntethető, így bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályának megsértésével került sor.

Mindezek alapján a Kúria a terheltet felmentette a magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól. Megjegyezte ugyanakkor, hogy mindez nem érinti a tartás elmulasztásának kérdését, azt a kerületi bíróságnak elkülönítetten kell tárgyalnia.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. III. 808/2017.) a Kúriai Döntések 2018/6. számában 157. szám alatt jelent meg.

---