Gyakori megtévesztések: egyes fogyasztói jogok kizárása akciós termékek esetében

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az üzletek polcai már roskadoznak a szezonvégi kiárusítás keretében, kedvezményesen kínált árucikkektől. A spórolás lehetősége sokakat csábít vásárlásra. A kihagyhatatlannak tűnő vétel miatt érzett örömöt viszont sokszor a bosszankodás árnyékolja be: ugyanis nem egyszer hangzik el, „akciós árut nem cserélünk, nem javítunk.” Vajon jogszerű a szavatossági, jótállási jog kizárására vonatkozó kereskedői tájékoztatás? Mire jogosult a fogyasztó, ha a kedvezményes áron vásárolt termék hibás?

A hibás teljesítésre vonatkozó legfontosabb szabályokat a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) tartalmazza. A szavatossági, jótállási igények intézésére vonatkozóan a Ptk. mellett további részletszabályokat tartalmaz a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM-rendelet és az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet.

A vonatkozó jogszabályokat áttekintve megállapítható – mintegy főszabályként –, hogy ha a termék meghibásodik, a kereskedőnek a fogyasztó minőségi kifogásával foglalkoznia kell, függetlenül attól, hogy teljes vagy akciós áron vásárolta-e. A kedvezményes áron vett termékekre tehát ugyanúgy irányadóak a szavatosság és a kötelező jótállás szabályai, mint a teljes vételáru cikkekre.

A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek.

Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

Hibás teljesítés esetén a jogosult első lépésben – választása szerint – javítást vagy cserét kérhet. Kivéve – tehát még sincs választási lehetőség –, ha a csere teljesítése lehetetlen, vagy az aránytalan többletköltséggel járna a kötelezett számára. Előfordulhat, hogy a hibás árucikk nem javítható, vagy azt a kereskedő nem vállalja, az üzletben pedig nincs már ugyanabból a termékből. Ebben az esetben a jogosult a vételár leszállítására tarthat igényt, a hibát a kötelezett költségére kijavíthatja, kijavíttathatja, vagy pedig elállhat a szerződéstől.

Egy kivétel ugyanakkor mégiscsak van e főszabály alól.

A kötelezett felelősségét ugyanis nem minden hiba alapozza meg. A Ptk. szerint nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötéskor ismerte vagy ismernie kellett.

Ha például az üzletben a fogyasztó figyelmét felhívták arra, hogy a pulóvert szálhiba miatt árulják kedvezményesen, e hiba miatt minőségi kifogásnak nincs helye. Ugyanakkor, ha ugyanez a pulóver az első mosás alkalmával összemegy vagy kinyúlik, a kereskedő már köteles foglalkozni a szavatossági igénnyel. Ha a 10. 000 forintos eladási ár feletti mosógépet azért adja a kereskedő olcsóbban, mert szállítás közben megkarcolódott, és erről a szépséghibáról a fogyasztót tájékoztatták is, e hiba miatt valóban nincs lehetőség javításra, cserére. Azonban a termék más, vásárláskor nem ismert problémája – például motorhiba – miatt már érvényesíthetők a jótállási, majd a jótállási idő leteltét követően a szavatossági jogok.

Ha a vevő annak ellenére vette meg az árucikket, hogy tudott a hibájáról, vagy arról tudnia kellett, akkor e hiba vonatkozásában az eladónak nincs szavatossági, jótállási felelőssége. Ugyanakkor a fogyasztó szavatossági, jótállási jogát a leértékelt árura, mint egészre vonatkozóan kizárni már jogszerűtlen.

Fogyasztói adásvétel, kellék- és termékszavatosság

Fuglinszky Ádám legújabb könyve a fogyasztói adásvétel, a kellékszavatosság és a termékszavatosság kérdéskörével foglalkozik, különös tekintettel azokra a problémás pontokra, amelyek az új Ptk. és az uniós jog találkozásával függenek össze.

Megnézem >>

A kereskedő akciós terméket érintő, a szavatosság, jótállás kizárására vonatkozó, jogszerűtlen tájékoztatása az alábbi módokon valósulhat meg:

-           a jótállási jegyen,

-           az ügyfélszolgálaton és a vevőszolgálaton, a vásárlás során vagy a jótállási jegy kitöltése során szóban,

-           az ügyfélszolgálaton és a vevőszolgálaton kihelyezett írásos dokumentumokban,

-           az üzlet más helyén – például a próbafülkében vagy a pénztárnál – kihelyezett tájékoztatókban,

-           a fogyasztó és a vállalkozás közötti levélváltás során, amennyiben azokban a fogyasztó szavatossági, jótállási jogainak gyakorlásával – így például azok feltételeivel kapcsolatban – megtévesztő információkat közölnek.

Amennyiben a kereskedő a fogyasztót megillető szavatossági, jótállási jogokról megtévesztő tájékoztatást nyújt – például a vállalkozás jogsértő módon azt állítja, hogy az akciós árut nem javítja, nem cseréli –, tevékenysége a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 6. § (1) bekezdés i) pontjába ütköző aktív megtévesztéssel megvalósuló tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. Ha pedig a kereskedői oldalról elhangzó tájékoztatás megtévesztő, akkor az alkalmas arra, hogy a fogyasztó ügyleti döntését – jelen esetben a fogyasztó szavatossági, jótállási jogainak gyakorlását – korlátozza, illetve az őt megillető jogok gyakorlásától visszatartsa.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!