Ha nem vigyázunk, mesél a lakás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem követi el a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettét az, aki más lakásában titokban fényképfelvételeket készít, de a lakással rendelkező engedélyével, tudtával tartózkodik a lakásban – a Kúria eseti döntése.


A tényállás

A terhelt 1999-ben ismerkedett meg a sértettel, aki ugyanabban a szanatóriumban dolgozott gyógytornászként, ahol őt kezelték. Kettőjük között 2005 végétől érzelmi és szexuális kapcsolat alakult ki. A terhelt találkozásaikról fénykép-, hang- és videofelvételeket készített azzal a céllal, hogy azok a későbbiekben bizonyítékul szolgálhassanak, ha a sértett vagy családtagjai a vitatnák a kapcsolatot.

A probléma akkor kezdődött, amikor a sértettnek (házastársával amúgy életközösségben élt) 2009-ben gyermeke született, a terhelt szerint azonban ez a gyermek nem a házastárs, hanem ő a vér szerinti gyermeke. Mindennek hatására névtelen elektronikus leveleket küldött a házastársnak feltárva a sértettel fennálló kapcsolatát. A levelek egy részét a házaspár rokonainak és ismerőseinek is elküldte, majd fényképeket tartalmazó postai küldeményekben is tájékoztatta őket a kapcsolatról. Ezzel akarta ugyanis elérni, hogy a sértett hagyja el házastársát és vele éljen együtt, ezt SMS üzenetekkel is rendszeresen (kb. 7 hónapon keresztül, időnként naponta többször is) a sértett tudomására hozta.

A terhelt 2009. május 2-án megjelent a sértettnél, aki férje távollétében beengedte őt a lakásba, majd a terhelt a sértett tudta és beleegyezése nélkül fényképezőgéppel felvételeket készített a hálószobáról és más helyiségekről. Ezeket később arra használta, hogy feljelentésekhez csatolva a sértettel szemben eljárásokat kezdeményezzen a Vám- és Pénzügyőrségnél, illetve a megyei rendőr-főkapitányságnál.

Az első- és másodfokú bíróság eljárása

A városi bíróság a terheltet bűnösnek találta zaklatás vétségében és magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettében, ezért 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 1 év próbaidőre felfüggesztette. A törvényszék megalapozottnak találta a városi bíróság ítéletét. Álláspontja szerint a terhelt az elektronikus levelek, postai küldemények, SMS üzenetek elküldésével a sértett és házastársa magánéletébe, mindennapi életvitelébe önkényesen avatkozott be, őket a mindennapi életvitelben tartósan háborgatta, így a városi bíróság ítéletét helybenhagyta.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A felülvizsgálati indítványában a terhelt kifogásolta, hogy bizonyítékait nem vették figyelembe, a megvizsgált bizonyítékok értékelése pedig álláspontja szerint nem volt megfelelő. Kifogásolta továbbá a bíróság következtetéseit, kétségbe vonva, hogy a neki tulajdonított e-maileket ő küldte. A magántitok jogosulatlan megismerése kapcsán kétségbe vonta a bűncselekmény megvalósulását, mivel meglátása szerint a jogellenes helyzet fényképen történt rögzítése nem volt jogellenesnek tekinthető.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben viszont alaposnak tartotta. Kizártnak tartotta abban a tekintetben, amiben a terhelt a tényállást vitatta, viszont alaposnak találta a magántitok jogosulatlan megismerése vonatkozásában, mivel nem volt meg a törvényben megkívánt célzat, ráadásul a lakásba a jogos használó engedte be a terheltet, így annak belső terét jogosultan ismerte meg. Mindezek alapján a Legfőbb Ügyészség a terhelt felmentését indítványozta a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette miatt emelt vád alól.

A Kúria megállapításai

A Kúria a zaklatás vétségének megállapításában egyetértett a jogerős határozatban foglaltakkal.

Nem úgy azonban a magántitok jogosulatlan megismerése tekintetében. Megállapítása szerint a terheltet a sértett engedte be a lakásába, ezért a terhelt jogosultan tartózkodott ott, jogosult volt a lakás vizuális képének megismerésére, így a lakásban a fényképek készítésével a magántitok jogosulatlan megismerése nem lehetett a célja. Ez pedig a Kúria álláspontja szerint a bűncselekmény megállapítását már önmagában is kizárja, mivel a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntettét az követi el, aki magántitok jogosulatlan megismerése céljából másnak a lakásában, egyéb helyiségében vagy az ezekhez tartozó bekerített helyen történteket technikai eszköz alkalmazásával megfigyeli, illetőleg rögzíti.

Mindezek alapján a Kúria úgy ítélte meg, hogy a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével került sor, ezért a terheltet a magántitok jogosulatlan megismerésének bűntette alól felmentette.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 1.251/2013.) a Kúriai Döntések 2014/9. számában 263. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.