Hamis vád tanúvallomással

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A hamis vád bűntette nemcsak formális feljelentéssel valósítható meg, elkövethető tanúvallomás tétele során is – a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a büntetőeljárás során a terhelt zárkatársának ügyvédje feljelentést tett arról, hogy az eljárás során az egyik nevelőnő és a biztonsági tiszt a terheltet is bántalmazta. A terhelt a büntetés-végrehajtási intézetben felügyeleti ügyészi ellenőrzés kapcsán, ügyész előtti meghallgatása során – a hamis vád törvényes következményére történt figyelmeztetést követően – a feljelentésben foglaltakhoz hasonlóan előadta a bántalmazást.

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az eljáró járásbíróság bűnösnek találta a felperest hamis vád bűntettében. Döntését a másodfokon eljárt törvényszék is helybenhagyta.

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Felülvizsgálati indítványában a terhelt kérte a hamis vád alóli felmentését. Álláspontja szerint az ellene felhozott hamis vád bűntettét nem követte el, mert őt valóban bántalmazták, és csak az őt ért sérelemre próbált jogorvoslatot keresni. Kiemelte, hogy ő nem is tett feljelentést, csupán sértett-tanú volt az ügyben, a feljelentést az ő tudta és megbízása nélkül zárkatársának ügyvédje tette, így az nem az arra jogosulttól származik, így ő ezért nem büntethető. Tanúvallomást is csak a „bv. ügyész és mások” pszichikai kényszere miatt tett.

A Legfőbb Ügyészség ezzel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy a büntetendőségnek nem feltétele formális feljelentés, továbbá az irányadó tényállás értelmében a terhelt ügyészi ellenőrzéskor maga tett bejelentést a bántalmazásról, majd állítását a tanúkénti kihallgatása során - a hamis vád törvényes következményei­re kioktatás ellenére is - fenntartotta, és megnevezte bántalmazójaként név szerint a felügyelőnőt és személyleírás alapján beazonosítható módon a biztonsági tisztet. Mivel azonban az ügyészség velük szemben a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette, így a hamis vádat érintően törvényes a bűnösség megállapítása.

Készüljön fel kiadványainkkal a

Büntetőeljárási törvény hatálybalépésére

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Kommentár a büntetőeljárási törvényhez

A Prof. dr. Polt Péter főszerkesztő nevével fémjelzett kommentár szerzői olyan büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában részt vettek.

A kommentár segítséget nyújt, hogy megtalálja a megfelelő magyarázatot az új jogintézmények alkalmazásához, emellett a szerzők hangsúlyt fektettek a kapcsolódó jogi szabályozás, és az irányadónak tekintett joggyakorlat ismertetésére is.

Megrendelés >>

 

A Kúria megállapításai

A Btk. szerint hamis vád bűntettét követi el, aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol [268. § (1) bekezdés a) pont]. A terhelt azt állította, hogy őt a büntetés-végrehajtási intézetben bántalmazták. A Kúria megerősítette, hogy ezzel szemben az került megállapításra, hogy bántalmazásra nem került sor, ezért a terhelt a büntetés-végrehajtási intézet nevelőnőjét és biztonsági tisztjét hamisan vádolta hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettével. A terhelt azon kijelentésével kapcsolatban, hogy ő nem tett feljelentést, ezért nem büntethető, a Kúria kiemelte, hogy a hamis váddal kapcsolatos szabályozás nem írja elő, hogy a büntethetőség feltétele a feljelentés. E bűncselekmény esetében is az általános eljárási szabályok érvényesülnek, s így a büntetőeljárás, illetve a nyomozás alapja lehet az ügyésznek vagy a nyomozó hatóságnak hivatali hatáskörében, valamint a nyomozó hatóság tagjának hivatali minőségében való tudomásszerzése éppúgy, mint a feljelentés. A Kúria álláspontja szerint a terhelt által az ügyész előtti meghallgatása során tett kijelentések nem mások, mint a terhelt részéről tett feljelentés. Ugyanis a feljelentés bárki által, bírósághoz, ügyészséghez vagy bármely - nemcsak nyomozó - hatósághoz intézett, bűncselekmény elkövetésére tett állítás, ami meghatározott megnevezéshez („feljelentést teszek”) és előterjesztési formához nem kötött, azaz tartalmának a függvénye.

A Kúria úgy ítélte meg, a hamis vád büntethetőségéhez szükséges törvényi tényállási feltételek hiánytalanul megvalósultak: a terhelt mást (a nevelőnőt és a biztonsági tisztet) hatóság előtt (az ügyészség előtt) vádolta hamisan (valótlanul) bűncselekmény (hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette) elkövetésével.

A terhelt csupán vallomást tett állítása nem fogadható el, mert ha a terhelt nem tett volna feljelentést, a hamis vád bűntettét önmagában a valótlan tartalmú tanúvallomásával is elkövette volna. Mindezek alapján a Kúria a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 165/2017.) a Kúriai Döntések 2018/1. számában 4. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • akta_irat_cégvezető

    Ha a társasági határozat kapcsán megvalósult jogszabálysértés nem jelentős, nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróságnak ítéletében a jogsértés tényét kell megállapítania – a Kúria eseti döntése.

  • munkahely

    Ha a munkáltató mentesíti a közalkalmazottat a felmentési idő teljes tartamára a munkavégzési kötelezettség alól, a közalkalmazott mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Ebből pedig az következik, hogy a szabadságra való jogosultság szempontjából a munkavégzéssel nem töltött teljes felmentési idő munkában töltött időnek minősül – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!