Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A köztudatban ellentmondásos felfogás alakult ki arról, hogy felhasználható- e bírósági eljárásban bizonyítékként a hang-, kép- és videofelvétel.
Alapvetően abból kell kiindulni, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§ (5) bekezdése megalapozza a szabad bizonyítás elvét, ugyanis kimondja azt, hogy a bíróság nincs konkrét bizonyítási eszközök alkalmazásához kötve, tehát e tekintetben a bíróság teljes szabadságot kap, így akár a modern technika vívmányait is alkalmazhatja bizonyítási eszközként.
A törvény ezen szakasza így szól:
„Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni.”
A fentieket támasztja alá az is, hogy a polgári perrendtartás nem sorolja fel taxatívan a bizonyítási eszközöket, csak példálózó jelleggel beszél róluk. A 166.§ így szól: „Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.” Ennél fogva a felsoroltakon kívül bármi egyéb bizonyítási eszköz is elfogadható, akár a kép-, vagy hangfelvétel is.
Nem mindegy azonban, hogy a bizonyítékunkat jogellenesen, vagy jogszerűen szereztük- e be, hiszen külön kell választanunk ezeket egymástól, mert eltérő szabályok vonatkozhatnak a felhasználhatóságukra.
Jogellenesen vagy jogszerűen szerzett bizonyítékok
A fentiek szerinti szabad bizonyítási rendszerben kevés olyan korlátozó rendelkezés van, amelynek a megsértése a bizonyítékok jogellenességéhez vezetne, így általánosságban kimondhatjuk, hogy a modern technika vívmányain alapuló bizonyítékok minden esetben felhasználhatóak.
Kommentár a polgári perrendtartáshozSzerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa |
|---|
|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. |
A büntetőeljárásról szóló törvény valamelyest szigorúbb szabályokra épül, és felsorol bizonyítékértékelési tilalmakat, amelyek a jogellenesen szerzett bizonyítékok kiküszöbölésére szolgálnak. Eszerint nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Ezzel szemben a polgári törvénykönyv a polgári perekre (ide tartoznak a munkaügyi tárgyú perek is) vonatkozóan nem tartalmaz ilyen általános szabályt, a törvény csak egyedi tilalmakat fogalmaz meg. Ilyen például a titoktartási kötelezettsége ellenére kihallgatott tanú vallomása, ami nem vehető figyelembe bizonyítékként. Azonban a bíró mérlegelésére bízza azt a kérdést, hogy a bizonyíték megszerzésének jogellenessége összemérhető- e az ellenérdekű fél esetleges jogsértő magatartásával. A jogellenesen szerzett bizonyítékok törvényi szinten való teljes kizárása azért sem lenne célszerű, mert az megfosztaná a védekezés lehetőségétől azokat, akik mások jogellenes magatartása miatt jutottak kényszerhelyzetbe.
A Legfelsőbb Bíróság EBH2000.296. számú, rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban tárgyú ügyében kimondta, hogy a bizonyítási eszközök kiválasztása nem akadályozhatja az igazság megvalósítását és a bíróságnak kell eldöntenie azt, hogy a felvétel szükséges- e a tényállás megállapításához, vagy nem. Az ítélet amellett, hogy a fenti ügyben felhasználhatónak minősítette a rejtett kamerával készített felvételt, hangsúlyozta azt is, hogy a büntetőeljárásban nem vizsgálható az, hogy a felvétel az abban szereplők személyhez fűződő jogait sértette, vagy nem, mivel ez polgári jogi jogvita tárgyát képezi, és a polgári bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése.
Egy polgári peres ügyben (BH.1993.365.) a hangszalag bizonyítékként való felhasználásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta azt is, hogy kifogás esetén a bíróság köteles vizsgálni a hangszalag valódiságát. Arra vonatkozóan pedig, hogy a hangszalag felhasználható- e, a bíróságnak a felek nyilatkozataihoz képest mérlegelnie kell, hogy a Pp. szabad bizonyítási rendszerébe miként illeszthető be.
Személyiségi jogi per kezdeményezése
Vannak esetek, amikor mégis jogellenesen kerülnek beszerzésre a bizonyítékok, például a hangfelvétel az érintett személy tudta és beleegyezése nélkül, titkosan
történt. Ilyen kategóriába tartozik a zsebben tartott diktafon, vagy a rejtett kamerával történő felvétel is. Az ilyen cselekmények mindig a személyiségi jog sérelmével járnak, ez azonban a bizonyíték felhasználása szempontjából közömbös, ugyanis az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Azonban attól függetlenül, hogy a bíró engedélyezi az ilyen bizonyíték felhasználását a perben, a másik fél nincs megfosztva azon jogától, hogy személyiségi jogainak sérelmére vonatkozóan fellépjen. Ebben az esetben az eljárást külön perben tudja kezdeményezni, és ez nincs hatással a jogellenes bizonyíték alapjául szolgáló per eredményére. Tehát nem az a kérdés, hogy a jogellenesen szerzett bizonyíték felhasználható- e, mert a bíró mérlegelése szerint ez eldöntött tény. Azonban a személyiségi jog megsértése ettől még nem lesz kisebb súlyú, de az érintett félen múlik, hogy emiatt egy külön pert kezdeményez- e, vagy sem.
|
Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban |
|---|
Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát. |
Az új Pp. koncepció
Tehát a jelenlegi szabályozás és bírói gyakorlat szerint nem csak a jogszerűen, hanem a jogellenesen szerzett bizonyítékok is felhasználhatóak bírói mérlegelés alapján. Azonban jobb, ha már most előre gondolkodunk, ugyanis a jövőbeni Pp. koncepció szerint a jogellenesen szerzett bizonyítékok körének felhasználása nem megengedett polgári perben, tehát bírói mérlegelés alapján sem lesznek elfogadhatóak az ilyen bizonyítékok. Annyi könnyebbség lesz csupán, hogy a jogellenességre az ellenérdekű félnek kell majd hivatkoznia. Vannak olyan helyzetek, amikor a jogellenesen megszerzett bizonyíték perdöntő jelentőségű és a bizonyító fél más módon nem tud bizonyítani, tehát szükséghelyzetbe kerül. A koncepció szerint ebben az esetben amennyiben a bíróságot meggyőzi a szükséghelyzet fennállásáról, akkor az ellenfélre hárulna a releváns körülmények felderítésének kockázata. Ezáltal az ellenfél olyan döntési helyzetbe kerülne, amelyben akár hozzájárulhat a jogellenesen szerzett bizonyíték felhasználásához, tehát eldönthetné, hogy a bizonyíték teljes kirekesztése, vagy a felhasználása jár- e számára kisebb érdeksérelemmel.
Alapvetően abból kell kiindulni, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 3.§ (5) bekezdése megalapozza a szabad bizonyítás elvét, ugyanis kimondja azt, hogy a bíróság nincs konkrét bizonyítási eszközök alkalmazásához kötve, tehát e tekintetben a bíróság teljes szabadságot kap, így akár a modern technika vívmányait is alkalmazhatja bizonyítási eszközként.
A törvény ezen szakasza így szól:
„Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni.”
A fentieket támasztja alá az is, hogy a polgári perrendtartás nem sorolja fel taxatívan a bizonyítási eszközöket, csak példálózó jelleggel beszél róluk. A 166.§ így szól: „Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.” Ennél fogva a felsoroltakon kívül bármi egyéb bizonyítási eszköz is elfogadható, akár a kép-, vagy hangfelvétel is.
Nem mindegy azonban, hogy a bizonyítékunkat jogellenesen, vagy jogszerűen szereztük- e be, hiszen külön kell választanunk ezeket egymástól, mert eltérő szabályok vonatkozhatnak a felhasználhatóságukra.
Jogellenesen vagy jogszerűen szerzett bizonyítékok
A fentiek szerinti szabad bizonyítási rendszerben kevés olyan korlátozó rendelkezés van, amelynek a megsértése a bizonyítékok jogellenességéhez vezetne, így általánosságban kimondhatjuk, hogy a modern technika vívmányain alapuló bizonyítékok minden esetben felhasználhatóak.
XIII. Magyar Munkajogi Konferencia |
|---|
|
Előjelentkezési akció! Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
|
A büntetőeljárásról szóló törvény valamelyest szigorúbb szabályokra épül, és felsorol bizonyítékértékelési tilalmakat, amelyek a jogellenesen szerzett bizonyítékok kiküszöbölésére szolgálnak. Eszerint nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Ezzel szemben a polgári törvénykönyv a polgári perekre (ide tartoznak a munkaügyi tárgyú perek is) vonatkozóan nem tartalmaz ilyen általános szabályt, a törvény csak egyedi tilalmakat fogalmaz meg. Ilyen például a titoktartási kötelezettsége ellenére kihallgatott tanú vallomása, ami nem vehető figyelembe bizonyítékként. Azonban a bíró mérlegelésére bízza azt a kérdést, hogy a bizonyíték megszerzésének jogellenessége összemérhető- e az ellenérdekű fél esetleges jogsértő magatartásával. A jogellenesen szerzett bizonyítékok törvényi szinten való teljes kizárása azért sem lenne célszerű, mert az megfosztaná a védekezés lehetőségétől azokat, akik mások jogellenes magatartása miatt jutottak kényszerhelyzetbe.
A Legfelsőbb Bíróság EBH2000.296. számú, rejtett kamerával készített videofelvétel a büntetőeljárásban tárgyú ügyében kimondta, hogy a bizonyítási eszközök kiválasztása nem akadályozhatja az igazság megvalósítását és a bíróságnak kell eldöntenie azt, hogy a felvétel szükséges- e a tényállás megállapításához, vagy nem. Az ítélet amellett, hogy a fenti ügyben felhasználhatónak minősítette a rejtett kamerával készített felvételt, hangsúlyozta azt is, hogy a büntetőeljárásban nem vizsgálható az, hogy a felvétel az abban szereplők személyhez fűződő jogait sértette, vagy nem, mivel ez polgári jogi jogvita tárgyát képezi, és a polgári bíróság hatáskörébe tartozik annak eldöntése.
Egy polgári peres ügyben (BH.1993.365.) a hangszalag bizonyítékként való felhasználásával kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság kimondta azt is, hogy kifogás esetén a bíróság köteles vizsgálni a hangszalag valódiságát. Arra vonatkozóan pedig, hogy a hangszalag felhasználható- e, a bíróságnak a felek nyilatkozataihoz képest mérlegelnie kell, hogy a Pp. szabad bizonyítási rendszerébe miként illeszthető be.
Személyiségi jogi per kezdeményezése
Vannak esetek, amikor mégis jogellenesen kerülnek beszerzésre a bizonyítékok, például a hangfelvétel az érintett személy tudta és beleegyezése nélkül, titkosan
történt. Ilyen kategóriába tartozik a zsebben tartott diktafon, vagy a rejtett kamerával történő felvétel is. Az ilyen cselekmények mindig a személyiségi jog sérelmével járnak, ez azonban a bizonyíték felhasználása szempontjából közömbös, ugyanis az igazság érvényesülésének biztosítása közérdek és a bizonyítás ezt a célt szolgálja. Azonban attól függetlenül, hogy a bíró engedélyezi az ilyen bizonyíték felhasználását a perben, a másik fél nincs megfosztva azon jogától, hogy személyiségi jogainak sérelmére vonatkozóan fellépjen. Ebben az esetben az eljárást külön perben tudja kezdeményezni, és ez nincs hatással a jogellenes bizonyíték alapjául szolgáló per eredményére. Tehát nem az a kérdés, hogy a jogellenesen szerzett bizonyíték felhasználható- e, mert a bíró mérlegelése szerint ez eldöntött tény. Azonban a személyiségi jog megsértése ettől még nem lesz kisebb súlyú, de az érintett félen múlik, hogy emiatt egy külön pert kezdeményez- e, vagy sem.
A munkaügyi compliance audit |
|---|
|
A kötet a vállalatok adminisztratív funkcióinak munkajogi, menedzsment, szakmai, és más vonatkozó piaci előírások alapján történő vizsgálatához nyújt segítséget. |
Az új Pp. koncepció
Tehát a jelenlegi szabályozás és bírói gyakorlat szerint nem csak a jogszerűen, hanem a jogellenesen szerzett bizonyítékok is felhasználhatóak bírói mérlegelés alapján. Azonban jobb, ha már most előre gondolkodunk, ugyanis a jövőbeni Pp. koncepció szerint a jogellenesen szerzett bizonyítékok körének felhasználása nem megengedett polgári perben, tehát bírói mérlegelés alapján sem lesznek elfogadhatóak az ilyen bizonyítékok. Annyi könnyebbség lesz csupán, hogy a jogellenességre az ellenérdekű félnek kell majd hivatkoznia. Vannak olyan helyzetek, amikor a jogellenesen megszerzett bizonyíték perdöntő jelentőségű és a bizonyító fél más módon nem tud bizonyítani, tehát szükséghelyzetbe kerül. A koncepció szerint ebben az esetben amennyiben a bíróságot meggyőzi a szükséghelyzet fennállásáról, akkor az ellenfélre hárulna a releváns körülmények felderítésének kockázata. Ezáltal az ellenfél olyan döntési helyzetbe kerülne, amelyben akár hozzájárulhat a jogellenesen szerzett bizonyíték felhasználásához, tehát eldönthetné, hogy a bizonyíték teljes kirekesztése, vagy a felhasználása jár- e számára kisebb érdeksérelemmel.
