Házastársak közös végrendelete


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Létezik egy kivételes rendelkezés a Ptk. sorai között, amely elismeri a házastársak közös írásbeli végrendeletének érvényességét, ha a dokumentumot az életközösség fennállása alatt készítették, de a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény alapján az ő közös írásbeli végrendeletüket is el kell ismerni.

 


Ha szeretnénk örököseinket magunk megválasztani, és vagyonunkat vagy annak egy részét nekik juttatni, abban az esetben a végrendelet erre az egyik legjobb megoldás, melyet bármikor választhatunk. Azt azonban már nem tehetjük meg, hogy többen egyszerre, egy végrendeletbe foglaljuk végintézkedési akaratunkat, ugyanis a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) alapján főszabályként két vagy több személynek ugyanabba az okiratba foglalt végrendelete érvénytelen, akár saját kezűleg, vagy más által írt okiratról van szó. Természetesen ez a szabály nem csupán a magánvégrendeletre, hanem a közvégrendeletre is alkalmazandó.

Azonban a fentiekkel ellentétben mégis találunk egy kivételes rendelkezést a Ptk. sorai között, amely elismeri a házastársak közös írásbeli végrendeletének érvényességét, ha a végrendeletet az életközösség fennállása alatt készítették.

Mivel a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2009. évi XXIX. törvény 3. paragrafusa szerint a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett élettársakra is megfelelően alkalmazni kell, ennél fogva a bejegyzett élettársak közös írásbeli végrendeletét szintén el kell ismerni.

A közös végrendeletre vonatkozó szabály a 2014-től hatályban lévő Ptk.-nak fontos újítása, amely jelentősen megkönnyíti a hagyatéki eljárást is.

A közös végrendelet érvényességi kellékei

Az érvényességhez először is fontos megjegyezni a Kúria Polgári Kollégiuma PK. 92. számú állásfoglalásának b) pontjában foglaltakat, mely szerint a Ptk. hatálybalépése után megnyílt öröklés esetében az örökhagyónak a Ptk. hatálybalépése előtt tett és a keletkezéskor hatályban volt jogszabályoknak megfelelő végintézkedése akkor is megtartja érvényességét, ha az a Ptk. rendelkezései alapján nem volna érvényesnek tekinthető. A végintézkedés érvényességét tehát a keltének idején hatályos szabályok szerint kell elbírálni, és így a Ptk. végintézkedésre vonatkozó rendelkezéseit csak a Ptk. hatálybalépése után kelt végintézkedésre kell alkalmazni. Azonban mégis akad egy kivétel ez alól, mivel azokban a kérdésekben, amelyekben a hagyaték megnyílásának időpontjában a jelenleg hatályos Ptk. előnyösebb feltételeket teremt a régi, 1959-es Ptk.-hoz képest arra, hogy az örökhagyó végakarata érvényesüljön, a jelenleg hatályos Ptk. szabályait kell alkalmazni akkor is, ha a végrendelet még a régi törvény szerint jött létre.

A hatályos Ptk. szerint a házastársaknak és a bejegyzett élettársaknak az életközösség fennállása alatt készített, ugyanabba az okiratba foglalt írásbeli végrendelete háromféle módon tekinthető érvényesnek, melyek a következők:

A végintézkedés érvényességét a keltének idején hatályos szabályok szerint kell elbírálni, és így a Ptk. végintézkedésre vonatkozó rendelkezéseit csak a kódex hatálybalépése után kelt végintézkedésre kell alkalmazni

a) saját kezűleg írt végrendelet esetén az okiratot az egyik végrendelkező az elejétől a végéig maga írja és aláírja, a másik végrendelkező ugyanabban az okiratban saját kezűleg írt nyilatkozatban kijelenti, hogy az okirat az ő végakaratát is magában foglalja, és nyilatkozatát aláírja;

b) más által írt végrendelet esetén a végrendelkezők egymás és a tanúk együttes jelenlétében írják alá az okiratot, vagy mindkét végrendelkező egymás és a tanúk együttes jelenlétében külön nyilatkozik arról, hogy az okiraton szereplő aláírás a sajátja; vagy

c) a házastársak közvégrendeletet (amely a közjegyző előtt tett végrendelet) tesznek.

Fontos tudni, hogy ha a közös végrendelet más által íródott és több különálló lapból áll, abban az esetben kizárólag akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá, ha minden lapját a végrendelkezők és mindkét tanú is aláírta. Az egyik fél által saját kezűleg írt közös végrendelet pedig akkor fogadható el érvényesnek, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és a másik végrendelkező minden lapját aláírta.

Érvénytelenség vagy hatálytalanság, avagy nem mindig tart örökké a közös végrendelet

Közös végrendeletet tehát a fentiek alapján a házastársak, vagy bejegyzett élettársak azért kötnek, mert egyező akaratnyilvánításukkal egy okiratban kívánják kifejezni és szabályozni végintézkedésüket. Ennél fogva egyoldalúan a végrendeletet visszavonni nem lehet, vagyis érvénytelen a közös végrendeletbe foglalt rendelkezés egyoldalú visszavonása, ha azt a végrendelet kizárta, vagy arra a másik végrendelkező értesítése nélkül került sor. Ha valamelyik házastárs mégis érvényesen vonja vissza egyoldalúan a közös végrendeletbe foglalt rendelkezését, akkor ettől függetlenül a másik házastárs végrendelete hatályos marad, kivéve, ha a végrendeletből megállapítható, hogy egyik fél sem tette volna meg rendelkezését a másiké nélkül.

Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat

Az új folyóirat célja, hogy tudományos igénnyel, de a gyakorlat számára is hasznosítható módon, a gyakorlatban felmerülő problémákra fókuszálva mutassa be a Polgári Törvénykönyvet.
Főszerkesztő: dr. Vékás Lajos

További részletek, megjelenés >>

Azt gondolhatnánk azonban, hogy ha mindkét fél továbbra is szeretné fenntartani a közösen tett végrendeletét, akkor ennek akadálya nincs, és akár életük végéig változtatás nélkül hatályban maradhat. Csakhogy a törvény meghatároz kettő esetet, amikor a házastársak/regisztrált élettársak közös végrendelete kötelező erővel hatályát veszíti. Eszerint hatálytalanná válik a végintézkedésük, ha a végrendelet megtétele után közöttük az életközösség megszakadt, és az öröklés megnyílásáig nem állott helyre. Továbbá megszűnik a hatálya akkor is, ha a végrendeletük megtétele után a feleknek vagy egyiküknek gyermeke születik, illetve ugyanez vonatkozik az örökbefogadásra is. A második eset alól a törvény azonban enged kivételt, abban az esetben, ha a végrendelet eltérően rendelkezik.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.