Hogyan kérhetünk helyreigazítást e-mailben?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az e-mail útján továbbított helyreigazítási kérelem akkor felel meg az írásbeliség törvényi követelményének, ha azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá – a Fővárosi Ítélőtábla eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a felperesnek az I. rendű alperes által szerkesztett és a II. rendű alperes által üzemeltetett internetes oldalon 2015. szeptember 18. napján „Vége! Ennyi volt az U. Könyvkiadónak!” című cikkben, valamint a III. rendű alperes által szerkesztett, a II. rendű alperes által kiadott B. című napilap 2015. szeptember 19-ei lapszámában „Felszámolják az U.-t” címmel megjelent cikkekben írtak miatt előterjesztett helyreigazítás iránti keresetét elutasította.

Az alperesek azon védekezésére figyelemmel, mely szerint a felperes részükre e-mail útján megküldött helyreigazítás iránti kérelme sem alakilag, sem tartalmilag nem megfelelő, az elsőfokú bíróság elsődlegesen azt vizsgálta, hogy az e-mailben megküldött helyreigazítás iránti kérelem joghatás kiváltására alkalmas-e. A felperes által csatolt helyreigazítási kérelem (e-mail) és az átvételét igazoló jelentés alapján megállapította, hogy a helyreigazítás közzététele iránti kérelmet a felperes képviselője a 2015. szeptember 19-ei e-mail mellékleteként, aláírás nélkül (nem beszkennelve, pdf. formátumban) küldte meg az alperesek részére, akikhez a kérelem 2015. szeptember 21-én megérkezett. A levélhez a felperes ügyvédi meghatalmazást nem csatolt.

Készüljön fel velünk az új Pp. hatálybalépésére

 Polgári Perrendtartás 1952- 2016. - jogszabálytükör

A jogszabálytükör párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit, melynek köszönhetően jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság is.

Megrendelés >>

Az elsőfokú eljárás

A bíróság tényként állapította meg, hogy a helyreigazítási kérelem nem tartalmaz az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) 4. § (1) bekezdése szerinti fokozott biztonságú elektronikus aláírást. Az ettől eltérő alakisággal rendelkező elektronikus irat joghatás kiváltására nem alkalmas, figyelemmel a BH2006. 324. számú eseti döntésben foglaltakra is.

A Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 20821/2014/4. számú határozatára utalással a bíróság rögzítette, hogy az e-mail mellékleteként továbbított, aláírással ellátott helyreigazítási kérelem, ha igazolhatóan megérkezik a Pp. 342. § (1) bekezdésében megjelölt személyhez, a helyreigazítási kérelemhez fűzött alaki követelményeknek megfelel. Tekintettel azonban arra, hogy a felperes egy aláírással el nem látott helyreigazítás közzététele iránti kérelmet mellékelt az alpereseknek szóló e-mailhez, a Pp. 342. § (1) bekezdésében szabályozott írásbeliség követelményének nem tett eleget. Így a helyreigazítás iránti kérelme joghatás kiváltására alkalmatlan, a Pp. 342. § (1) bekezdése szerinti előzetes eljárás szabályszerűen nem került lefolytatásra. A Pp. 343. § (1) bekezdése alapján az előzetes eljárás megfelelő lefolytatása a sajtó-helyreigazítás iránti keresetindítás feltétele, ennek hiánya a kereset elutasítását eredményezte.

 

A fellebbezés tartalma

Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben az első fokú határozat megváltoztatását és a keresetének helyt adó döntés meghozatalát kérte. Megítélése szerint az első fokú ítélet jogszabálysértő, indokolásában iratellenes megállapításokat, okszerűtlen következtetéseket, logikai ellentmondásokat tartalmaz. Tévesen került sor a tényállás megállapítására és a jogkövetkeztetések levonására. A Pp. 342. § (1) bekezdésében foglalt szabály mindössze annyit követel meg a helyreigazítást kérőtől, hogy a kérelmét írásban juttassa el a sajtószervhez. A PK 13. számú állásfoglalás is csak annyit ír elő, hogy a kérelmet írásban kell közölni.

A felperes álláspontja szerint e rendelkezések, valamint az Smtv. 12. §-a értelmében annak vizsgálata szükséges, hogy írásban vagy szóban került-e sor a helyreigazítási kérelem közlésére. Azzal, hogy elektronikus levél mellékleteként pdf. formátumban szerkesztett levéllel került sor a helyreigazítási kérelem megküldésére, eleget tett a Pp. és az Smtv. előírásainak. Véleménye szerint a fokozott biztonságú elektronikus aláírás nem az írásbeliség kérdésének eldöntéséhez szükséges, hanem annak vizsgálatához, hogy kitől származik az adott irat. A perbeli esetben azonban ez a kérdés nem merült fel az elsőfokú eljárás során. Az alperesek nem tették vitássá azt, hogy a helyreigazítási kérelmet kézhez vették az előírt harminc napos határidőben és nem kérdőjelezték meg azt sem, hogy az arra jogosult személy juttatta el hozzájuk a kérelmet. Mindez okiratokkal is alátámasztást nyert. Ekként tényállásellenes az a döntés, hogy a helyreigazítási kérelem nem alkalmas joghatás kiváltására.

Az alperesek fellebbezési ellenkérelme az első fokú határozat helybenhagyására irányult.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemi döntésével és a határozatának indokolásában kifejtettekkel egyetértett. A felperes fellebbezésében foglaltakra figyelemmel elsődlegesen arra mutat rá, hogy az alperesek a jogvitában vitatták azt, hogy a felperes által részükre e-mailben megküldött helyreigazítás iránti kérelem megfelel az írásbeliség követelményének tekintettel arra, hogy az nincs ellátva fokozott biztonságú elektronikus aláírással.

A Pp. 342. § (1) bekezdésének rendelkezése egyértelműen írja elő, hogy a helyreigazítás közzétételét az érintett személy írásban kérheti a sajtótermék szerkesztőségétől. Az írásbeliség törvényi követelményére és az alperesek ez irányú védekezésére figyelemmel az elsőfokú eljárásban nem volt mellőzhető annak vizsgálata, hogy az alperesek részére eljuttatott elektronikus irat joghatás kiváltására alkalmas-e vagy sem.

Az elektronikus okiratokra vonatkozóan az írásbeliség követelményét az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény állapítja meg. E törvény 4. § (1) bekezdése szerint, ha jogszabály a 3. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakon kívüli jogviszonyban írásbafoglalást ír elő, e követelménynek eleget tesz az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumba foglalás is, ha az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumot fokozott biztonságú elektronikus aláírással látják el. Ez a rendelkezés minden olyan esetben irányadó, amikor a jogszabály a nyilatkozat írásbafoglalását rendeli el; azaz ha a sajtó-helyreigazítás iránti kérelmet elektronikus dokumentumba foglalja az érintett fél, arra irányadó az Eat. 4. § (1) bekezdésének szabályozása. Így az e-mail útján továbbított helyreigazítási kérelem csak akkor felel meg az írásbeliség törvényi követelményének, ha azt fokozott biztonságú elektronikus aláírással írják alá.

Az Eat. az elektronikus aláírásokat három típusra osztja: „egyszerű” elektronikus aláírásra, fokozott biztonságú elektronikus aláírásra és minősített elektronikus aláírásra. Az elektronikus aláírás egyes típusaihoz fűződő jogkövetkezmények attól függően változnak, hogy az aláírás milyen biztonsággal azonosítja az elektronikus adatok szerzőjét és eredeti tartalmát.

A jogkövetkezményeket az Eat. törvényi vélelmek felállításával határozza meg. Elektronikus aláírás alatt az 1. § (1) bekezdés 6. pontja azt a legtágabb kategóriát érti, amely az elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Az így meghatározott elektronikus aláírással szemben azonban semmilyen biztonsági követelmény nem fogalmazódik meg, ez a kategória magában foglalja az e-mail végén feltüntetett egyszerű névaláírást vagy akár monogramot is. Ez a fajta „egyszerű” elektronikus aláírás azonban még nem alkalmas arra, hogy a dokumentum szerzőjének személyéről vagy a dokumentum tartalmáról hiteles információt szolgáltasson.

A hitelesség hiánya azt jelenti, hogy a dokumentum nem alkalmas az akaratnyilatkozat megtételének (valódiságának) és tartalma változatlanságának (hamisítatlanságának) kétséget kizáró bizonyítására. A valódiság és a hamisítatlanság követelményét az Eat. 1. § (1) bekezdés 15. pontjában megfogalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírás valósítja meg. A fokozott biztonságú elektronikus aláíráshoz a sajátkezű aláíráshoz hasonlóan a legfontosabb jogkövetkezményt fűzi a törvény. Az ilyen aláírással ellátott elektronikus irat írásba foglaltnak minősül, alkalmazásával elektronikus úton érvényesen megtehetők az írásbeli alakhoz kötött nyilatkozatok.

Tekintettel arra, hogy a felperes elektronikus dokumentumba foglalt sajtó-helyreigazítási kérelme fokozott biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkezett, ezért az nem felelt meg az írásbeliség követelményének. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja változatlan és következetes abban, hogy az írásbeliség követelményének az „egyszerű” elektronikus aláírással ellátott okirat nem felel meg, csupán a fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentum alkalmas joghatás kiváltására.

Mindebből következően az elsőfokú bíróság megalapozottan utasította el a felperes keresetét, mert a helyreigazítás iránti kérelme az írásbeliség követelményének nem felelt meg; ekként a jogszabályban előírt 30 napos jogvesztő határidőn belül érvényes igényérvényesítés az alperesekhez nem érkezett. Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét a Pp. 253. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.

 

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 2. Pf. 21 520/2015/4/II.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2016/12. számában 186. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • pénz

    A bíróságnak a felszámolási eljárás befejezésekor az adós be nem hajtott követelését, és nem annak piaci értékét, vagy várhatóan megtérülő összegét kell felosztania – a Pécsi Ítélőtábla eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!