„Hozzáférés megtagadva” – a weboldalak blokkolása, mint a jogérvényesítés lehetséges eszköze

  • Értesítő a rovat cikkeiről

E dolgozat a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda, az Új Jogtár és az Ars Boni jogi folyóirat által meghirdetett 2015. évi cikkíró-pályázat keretében született és 9. helyezést ért elt. A szerző – ahogy írja – egy fejlődő jogérvényesítési eszközt, a weboldalak blokkolását szeretné röviden bemutatni. A technológiai haladás ugyanis nem csak a „kalózok” kezében lehet fegyver, hanem a szerzői jog jogosultjai is eredményesen alkalmazhatják.

A probléma gyökerei

Közhely, hogy a különböző jogrendszerek normaanyagai szinte mindig csak követni tudták a társadalmi, gazdasági, technológiai fejlődést. Az egyes jogágak egymás után válaszoltak az új kihívásokra. Elsők között minden korban a szellemi alkotások jogának kellett lépést tartani a haladás támasztotta kihívásokkal, legyen szó a nyomdagépről, a gramofonról, a fényképezőgépről, a mozgóképről és az internetről. Az innováció és számítástechnika rohamléptű előmenetele addig nem látott mértékben növelte meg a jogsértések lehetőségét és a jogsértő tartalmakhoz való hozzáférést.

Ezen kihívásokra a jogosultaknak és a jogalkotónak egyaránt reagálniuk kell már csak azért is, mert a fejlődés lassan átlépi a „szingularitás küszöbét”, amikor már nem lehet majd nyomon követni, hogy hol, mikor, ki, milyen technológiát és műszaki megoldást használva sértette meg a jogosultak szerzői jogait. A kölcsön vett kifejezés Ray Kurzweil, a Google fejlesztési igazgatója által írt „Szingularitás küszöbén” című könyvére utal. A könyvben a jövőkutató Kurzweil azt feszegeti, hogy a technológia fejlődése egyre gyorsabban és gyorsabban tör előre, hogy az emberiséget elvezesse egy új korszakba, amelyet megelőzően élők a gyorsasága miatt már nem érthetnek meg. Látszólag a szerzői jognak nem sok köze van a mesterséges intelligenciához, a nanotechnológiához, mégis tökéletesen szemlélteti, hogy az analóg világ kényelmes és megszokott körülményeihez képest mekkora gondot okoz a digitalizáció és az internet megjelenése. Olybá tűnik, a technológiai haladás átlépte azt a bizonyos küszöböt, amellyel a szerzői jog még csak most ismerkedik. Ahhoz, hogy ezen a küszöbön átlépjen, az kell, hogy alkalmazkodjék és átvegye, tovább fejlesszea „kalózok fegyvereit”, vagyis elkezdjék végre használni a jelenlévő technológiákat és műszaki megoldásokat, a blokkolás pedig egyértelműen ebbe az irányba mutat. A technológiai haladás azonban nem csak arra alkalmas, hogy újabb és újabb fájlcserélő szoftvereket, blokkolást megkerülő metódusokat szüljön, hanem arra is, hogy a jogosultak is profitáljanak belőle új, hatékony védelmi megoldások kifejlesztése révén. Jelen dolgozat arra tesz kísérletet, hogy felvillantsa a blokkolással célzott szolgáltatók kilétét és a jogintézmény által felvetett alapjogi kérdéseket.

Szolgáltatók, mint a jogérvényesítés „célpontjai”

A szolgáltató pontos, részletekbe menő fogalmát az Elker törvény nevesíti, akiket a bevezetőben is említett műszaki és anyagi megkerülhetetlenség, amely mind a digitális térben elkövetett szerzői jogi jogsértések, mind pedig a jogérvényesítés terén nélkülözhetetlenné tesz.

A gyűjtőfogalomként is értelmezhető szolgáltató meghatározását a 2. § k) pontja tartalmazza: szolgáltatónak kell tekinteni „az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes, illetve jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetet.”

Ezt követően a törvény nevesíti a közvetítő szolgáltatót, valamint annak négy típusát:
Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató (2.§ l));
Egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás: az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (2.§la));
Gyorsítótárolás: az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (2.§ lb));
Tárhelyszolgáltatás: az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (2.§ lc));
Keresőszolgáltatás: információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (2.§ ld)).

A közvetítő szolgáltatók fogalmát nem csak a 2001. évi CVIII. törvényből, hanem az Elektronikus kereskedelemről szóló irányelv (Elker) tartalmából is kinyerhetjük. A 2. cikk b) és c) pontjai szerint szolgáltatónak kell tekinteni „minden információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt. Európában a legjellemzőbb formában az ún. letelepedett szolgáltatók biztosítják a felhasználóknak az internet hozzáférést, állandó telephellyel rendelkeznek, tevékenységüket határozatlan ideig, gazdasági tevékenységként végzik. Az általános ismérvek kijelölése után az irányelv is a magyar törvénynek megfelelő, legalábbis ahhoz nagyon hasonló klasszifikáció mentén állapítja meg az egyes szolgáltatási típusokat.

paragrafusjel és egér

Ezek a következők:
Egyszerű továbbítás: olyan szolgáltatás, amely az igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából vagy a hírközlő hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll (12. cikk);
Gyorsítótárolóban történő rögzítés (caching): olyan szolgáltatás, amely az igénybe vevője által küldött információnak hírközlő hálózaton keresztül történő továbbításából, információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolásából áll (13. cikk);
Tárhelyszolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely az igénybe vevője által küldött információ tárolásából áll (14. cikk).

Ha az imént megadott kereteket elégtelennek érezzük, akkor további fogalmi elemeket találhatunk a 2003. évi C. törvény 188. § 58. pontjában: „internet-hozzáférés szolgáltatás olyan elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely során az IP-cím hozzárendelésével biztosítja az IP alapú adatátvitelt az előfizetői hozzáférési pont, valamint az internet legalább egy belföldi és egy nemzetközi nyilvános adatkicserélő központja között.”

Az utóbbi fentebb előre bocsátott tárhely szolgáltató fogalmára szintén az Elker irányelv ad iránymutatást a 14. cikkben: „olyan szolgáltatás, amely a szolgáltatás igénybe vevője által küldött információ tárolásából áll.”

A blokkolás jogi természetéről (…)

A jogintézmény alapjait az InfoSoc irányelv 8. cikk (3) bekezdése rakja le, amely kötelezi a tagállamokat, hogy biztosítsák a szerzői jogukban megsértett jogosultak részére blokkoláshoz szükséges bírósági végzések kibocsátásának lehetőségét. A végzéseket a közvetítő szolgáltatókkal szemben bocsátják ki, akiknek a szolgáltatásait harmadik személyek szerzői jog vagy szomszédos jogok megsértése céljából veszik igénybe. Az intézkedésnek arányosnak és visszatartó erejűnek kell lennie, amely elzárja a jogsértő tartalmakhoz való hozzáférést felhasználók elől. A végzés ideiglenes, azonnali és hatékony intézkedés, amelyet a szellemi tulajdonjogi sérelmek megelőzése érdekében hoznak meg, olyan közvetítő ellen, akinek a szolgáltatásait harmadik személy a szellemi tulajdonjog, szerzői vagy szomszédos jog megsértésére veszi igénybe.

(…) és a mentesülés eseteiről

A blokkolás magában hordozza a szolgáltatók tudomását a jogsértésről. Az internet adatforgalma és a felhasználók tömeges létszáma nem teszi lehetővé, hogy minden potenciális jogsértést nyomon kövessenek és feltárjanak. Ha azonban tudomásukra hozzák a jogsértés tényét, kimentési lehetőségük minimálisra szűkül. Még inkább minimálisra csökken azon puszta technológiai ténynél fogva, hogy „… a közvetítő szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokat használhatják fel harmadik személyek jogsértő tevékenységéhez. Sok esetben ezek a szolgáltatók vannak leginkább abban a helyzetben, hogy a jogsértésnek véget vethessenek…”

A technológia feletti megkerülhetetlen uralom szubszidiárius, limitált felelősséget keletkeztet. A szolgáltatók nem maguk követik el a szerzői jogi jogsértést, hanem az ő hálózatukat felhasználva, akaratukon kívül mások, sőt, a hálózathoz való hozzáférést biztosítva kénytelenek a jogsértést az interneten keresztül továbbközvetíteni. Ennél fogva nem állhatja meg a helyét a szolgáltatók azon védekezése sem, miszerint ők a jogsértő személyekkel nem állnak közvetlenül szerződéses kapcsolatban.

Ha a szerződéses kapcsolat hiányára való hivatkozás önmagában elégtelen, akkor a szolgáltatóknak ismét az Elker irányelvet kell segítségül hívniuk annak érdekében, hogy kimentési lehetőséget keressenek. Az irányelv ide vágó szabályanyagát az alábbi összefoglaló szemlélteti:
Egyszerű továbbítás: a továbbított információért nem terheli felelősség, ha nem a szolgáltató 1) kezdeményezi az adatátvitelt, 2) választja ki az adatátvitel címzettjét, 3) választja meg vagy módosítja a továbbított információt.
Tárhelyszolgáltatás: szolgáltatót az szolgáltatás igénybe vevőjének kérésére tárolt információért nem terheli felelősség, ha 1) nincs tényleges tudomása a jogellenes tevékenységről vagy információról, 2) amint ilyenről tudomást szerez, haladéktalanul intézkedik az információ eltávolításáról, vagy az ahhoz való hozzáférés megszüntetéséről.

Blokkolt alapjogok?

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa!

Részletes program és jelentkezés >>

A célból, hogy megvizsgáljuk, a blokkolással érintett felek meddig terjeszkedhetnek az érdekérvényesítés terepén anélkül, hogy ezzel a másik fél jogait vagy jogos érdekeit veszélyeztetnék, ajánlatos egy képzeletbeli háromszöget felvázolni. A háromszög szárainak hipotetikus váza az arányosság és méltányosság elve, amely egyensúlyt hivatott teremteni a védeni kívánt érdekek és a megtett intézkedések között. E követelményt – amennyiben az Európai Unió jogát vesszük alapul – a tagállamoknak kell elsődlegesen szem előtt tartaniuk, amikor implementálják a már tárgyalt irányelveket. A Jogérvényesítési irányelv 3. cikkében általános kötelezettségként írja elő a tagállamok számára, hogy a jogorvoslatoknak méltányosnak, igazságosnak, hatásosnak, arányosnak és elrettentőnek kell lenniük. Azokat úgy kell alkalmazni, hogy ne gátolják a jogszerű kereskedelmet. A háromszög csúcsán a szerzői és szomszédos jogok, valamint a védjegyjog jogosultjai helyezkednek el. Részükre a jogi garanciákat az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a TRIPS Egyezményben találjuk. Az Alapjogi Charta 17. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy „a szellemi tulajdon védelmet élvez.”A TRIPS Egyezmény 41. cikk (1) bekezdése kissé bővebben deklarálja a szellemi tulajdon védelmét, amennyiben a szellemi tulajdonjogok megsértése esetére hatékony eljárást helyeznek kilátásba.

A háromszög másik csúcsán a szolgáltatók helyezkednek el. A számukra releváns alapjogot, a vállalkozás szabadságát az Alapjogi Charta 16. cikke nevesíti, amelyet véd az Elker irányelv ún. védett kikötő (safe harbour) jogintézménye is. A 15. cikk (1) bekezdése ugyanis kimondja az általános nyomon követési kötelezettség hiányát, hiszen az túlzott anyagi teherként veszélyeztetné a vállalkozás sikerét.

Mind a jogosultaknak, mind a szolgáltatóknak az intézkedések megtétele során ügyelniük kell arra, hogy tiszteletben tartsák az internet felhasználók információs szabadsághoz fűződő jogát. A felhasználók alapjogát a Charta 11. cikke nevesíti. Hogy ezen jog ne sérüljön, a szolgáltatók által megtett intézkedéseknek célirányosnak kell lenniük, a szerzői jogi jogsértések megszüntetésére, megakadályozására kell szorítkozniuk, anélkül, hogy a felhasználók információhoz való hozzáférésére negatív hatást gyakorolnának.

Egy fejlődő jogintézmény lehetséges útjai

Számos esetben azt láttuk, hogy a jogosultak magánszemélyekkel szemben próbálták meg igényeiket érvényesíteni. Mostanra azonban a figyelem egyre inkább a jogsértő weblapok ellen fordul, segítségül hívva az szolgáltatókat, akik a meglévő műszaki tárházukkal eredményesebben állhatják útját a jogsértéseknek.

Csakhogy az ő kapacitásaik sem elégségesek. Ezért tanácsos lenne további mechanizmusokkal kibővíteni a blokkolás kelléktárát. A blokkolás pusztán a jogsértés megszüntetésére vagy megakadályozására koncentrál. Mellőzi a járulékos kérdések megválaszolását. Ilyen a „kövesd a pénzt” (follow the money) akcióra, amely gazdasági szankciós jelleggel a jogsértő weblapok pénzügyi ellehetetlenítésére törekszik. Ebben szerepe lehet a hirdetők „lebeszélésének” arról, hogy a „fertőzött” oldalakon elhelyezett reklámokért pénzt fizessenek, illetve a pénzügyi tranzakciókért felelős szolgáltatók is tehetnének lépéseket annak érdekében, hogy a jogsértő weboldalakhoz ne jussanak el a reklám és egyéb bevételek.

A cikk szerzője: István Harkai

Források, felhasznált irodalom
2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről
2000/31/EK irányelv a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem egyes jogi vonatkozásairól
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
C-360/10. SABAM v. Netlog
Marsoof, A.: The Blocking Injunction – A Critical Review of Its Implementation in the United Kingdom Within the Legal Framework of the European Union. Max Planck Institute for Innovation and Competition, Munich, 2015 P. 632-664
1998. évi IX. törvény az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről
C-314/12. Constantin Film Verleih, Wega Filmproduktionsgesellschaft mbH v. UPC Telekabel Wien
Ford, Toyota, Nissan, Microsoft ‘Shamed’ as Piracy Sponsors, (https://torrentfreak.com/ford-toyota-nissan-microsoft-shamed-as-piracy-sponsors-151001/, letöltés ideje: 2015. október 7.)
PayPal, Visa and Mastercard Discuss ‘Pirate Site’ Blacklist (https://torrentfreak.com/paypal-visa-and-mastercard-discuss-pirate-site-blacklist-150911/, letöltés ideje: 2015. október 7.)
  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!