Ingyenes belépés 70 év felett


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy 70. életévét betöltött panaszos azért fordult az alapvető jogok biztosához, mert az Őrségi Nemzeti Park meglátogatása során nem biztosították számára az életkora alapján jogszabályban garantált díjmentességet.


A panaszos 2016 nyarán látogatott el az Őrségi Nemzeti Parkban található Őrségi Népi Műemlékegyütteshez. A belépőjegy megváltása során annak ellenére kötelezték őt a belépődíj megfizetésére, hogy a muzeális intézmények látogatóit megillető díjkevezményekről rendelkező jogszabály garantálja a 70 éven felüliek díjmentességét. 

[multibox]

A nemzeti park igazgatója arra hivatkozással tagadta meg a díjmentesség biztosítását, hogy az Őrségi Népi Műemlékegyüttes nem tartozik az említett jogszabály hatálya alá.

A Nemzeti Park elutasító válaszát követően az alapvető jogok biztosához fordult és erről tájékoztatta a nemzeti park igazgatóját is. Az igazgató ekkor már elismerte, hogy a panaszost díjmentesség illette volna meg és kérte őt, hogy a személyi igazolványának másolatát küldje meg a nemzeti park részére, annak érdekében, hogy a belépődíjat vissza tudják téríteni.

A panaszos azonban nem elégedett meg a nemzeti park válaszával, mivel úgy vélte, hogy azt csak az alapvető jogok biztosához fordulás váltotta ki, a nemzeti park azonban továbbra sem fogja alkalmazni a jogszabályban előírt díjkedvezményeket. Erre tekintettel kérte az ombudsmant, hogy vizsgálja ki, hogy az Őrségi Népi Műemlékegyüttes muzeális intézménynek minősül-e, illetve, hogy az Őrségi Nemzeti Park jogszerűen jár-e el, amikor nem alkalmazza a fenti jogszabályban biztosított díjkedvezményeket.

A tényállás tisztázása érdekében az alapvető jogok biztosa megkereste a nemzeti park felügyeletét ellátó Földművelésügyi Minisztériumot. A miniszter válaszában kifejtette, hogy a a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvény alapján a kultúráért felelős miniszter, a működési engedély kiállításával muzeális intézménnyé minősítette az Őrségi Népi Műemlékegyüttest. Tehát a fenti intézmény esetében alkalmazni kell a kormányrendeletben biztosított díjkezdvezményeket is. A Földművelésügyi miniszter jelezte továbbá az ombudsmannak, hogy a nemzeti parkot felhívták a díjkedvezmények alkalmazására és a törvényes működés helyreállítására.

Az ombudsman a miniszter válasza alapján megállapította, hogy a nemzeti park eljárásával megsértette az Alaptörvény B) cikkében garantált jogállamiságból levezethető jogbiztonság követelményét és a panaszos egyedi kérelmének elbírálását, valamint felügyeleti szerve felszólítását követően sem változtatott azon gyakorlatán, hogy a 70. életévüket betöltött személyek részére csak belépődíj ellenében teszi lehetővé a Műemlékegyüttes látogatását.

Az ombudsman vizsgálatának lezárásaként felkérte e földművelésügyi minisztert, hogy kötelezze a nemzeti parkot arra, hogy honlapján tegye közzé a 70 év felettiek számára biztosított díjmentes belépés lehetőségét és erről minden munkatársát tájékoztassa. A biztos továbbá kérte a minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterével közösen jutassák el az jelentését minden egyes muzeális intézménynek, hogy a 70. életévüket betöltött személyek a számukra jogszabályban biztosított kedvezményt minden esetben igénybe vehessék, azért, hogy a jogbiztonság elve érvényre juthasson.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.  

2024. április 22.

A több fél által adott ügyvédi megbízás néhány szabályozási és ügyvédetikai kihívása

A megbízó személye a merevebb, a kontinentális Európában hagyományosnak tekinthető ügyvédetikai megközelítés szerint kétoldalú jogügyletek esetén megbízotti szemszögből vagylagos, mivel az egymással szerződő felek érdekei – még ha mindketten egy érvényes és teljesített jogügyletben érdekeltek is – jellemzően nem vágnak teljes egészében egybe egymáséival, így ügyvédi tevékenység nyújtása egyazon ügylet során mindkét fél javára problematikus.