Járhat-e sérelemdíj az elhúzódó büntető ügyek miatt?

  • Értesítő a rovat cikkeiről

A büntetőeljárás indokolatlan elhúzódásával okozott nem vagyoni hátrány kiküszöbölése iránti igényt valamely személyhez fűződő jog megsértésének igazolása alapozhatja meg. Az eljárás észszerű időt meghaladó elhúzódása önmagában személyhez fűződő jogot nem sért - a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes rágalmazás miatt magánvádlóként büntetőeljárást kezdeményezett. Az eljárás iratai 2011. július 19-én érkeztek meg a bírósághoz, ami 2013. szeptember 27-én hozott a vádlottat felmentő ítéletet. A fellebbezés folytán felterjesztett iratok 2013. december 2-án érkeztek meg a másodfokú bírósághoz, amely 2014. november 12-én meghozott végzésével helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

A felperes szerint az alperes (bíróság) megsértette az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a magánvádas büntetőeljárást több mint három év elteltével fejezte be, ezért nem vagyoni kártérítés megfizetésére kérte kötelezni. Álláspontja szerint az eljárás elhúzódása számára bizonytalanságot, feszültséget okozott, ez a hátrány a nem vagyoni kártérítés iránti követelését megalapozza.

Az alperes azzal védekezett, hogy az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog eljárási jog, nem személyhez fűződő jog.

bíróság, per, ügyvéd

 

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elmarasztalta az alperest. Álláspontja szerint az eljárt bíróságok megsértették a büntetőeljárási törvény rendelkezéseit [278. § (3) bekezdés] azzal, hogy nem törekedtek az eljárás észszerű időn belül történő befejezésére. Kiemelte, hogy az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog azonban nem személyhez fűződő jog. Az eljárási jogok megsértése csak akkor sért személyhez fűződő jogot is, ha az eljárási szabálysértést a bíróság a fél személyiségének lényegét adó tulajdonsága miatt követte el. A felperesnek azt kellett volna bizonyítania, hogy a büntetőügyben eljárt bíróságok a személyére tekintettel sértették meg az eljárási szabályt. A bíróság ennek ellenére állapította meg a nem vagyoni kártérítés iránti kereset teljesíthetőségét. Azzal érvelt, hogy a bíróságok azzal okoztak nem vagyoni hátrányt a felperesnek, hogy az elhúzódó eljárásban több évig nem volt információja az eljárás állásáról, amely számára idegfeszültséget, bizonytalanságot okozott.

A másodfokú bíróság teljesen elutasította a felperes keresetét. Kiemelte, hogy a különböző jogszabályokban az eljárás résztvevői számára biztosított eljárási jogok azonban nem minősülnek egyben személyhez fűződő jognak is, akkor sem, ha eljárási alapjogról van szó. Személyhez fűződő jognak csak a személyiség lényegi elemeinek, a személy egyediségét, azonosságtudatát, környezetének értékítéletét meghatározó tulajdonságainak és külső megnyilvánulásainak védelmét szolgáló jogok tekinthetők, amelyek abszolút szerkezetűek. A bírósági eljárások észszerű időt meghaladó elhúzódása okozhat kárt vagy egyéb érdeksérelmet az egyén számára, nem jár azonban az eljárásban résztvevők személyiségének sérelmével. Ezért helyesnek találta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő eljárási jog nem személyhez fűződő jog, így megsértése esetén nem alkalmazhatók a személyhez fűződő jog megsértéséhez kapcsolódó szankciók. A hatályos Pp. 2. § (3) bekezdésének rendelkezése lehetővé teszi, hogy a polgári eljárás résztvevői méltányos elégtételt biztosító kártérítésre, illetve - 2014. március 15-től - sérelemdíjra tartsanak igényt, ha az eljárásban nem érvényesült az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő joguk. Amennyiben az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jog egyben személyhez fűződő jog is lenne, szükségtelen volna külön törvényi rendelkezéssel a Ptk.-ban foglaltaktól eltérő, különös jogkövetkezmény alkalmazása. Kiemelte, hogy a büntetőeljárás elsődleges célja az állam büntetőhatalmának és nem a sértett jogainak az érvényesítése, ezért a büntetőeljárásban nem abszolút követelmény az eljárás észszerű időn belül történő befejezése, a bíróságnak elég törekednie az eljárások észszerű időn belül történő befejezésére. Ezért nem tartalmaz a Be. a Pp.-hez hasonló rendelkezést és nem fűz különös jogkövetkezményt ahhoz, ha a büntetőeljárás nem fejeződik be észszerű időn belül.

Az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez fűződő jog megsértése akkor minősülhetne személyiségi jogi sérelemnek, ha az eljáró bíróság kifejezetten az eljárás valamelyik résztvevőjének a személyére tekintettel, a felperes személyiségének lényegét adó sajátosságok megsértése céljából nem fejezte volna be az eljárást észszerű időn belül. Az egészségromlást nem okozó átmeneti feszültség és bizonytalanság nem sérti az egészséghez fűződő személyiségi jogot és nem okoz más, olyan személyi hátrányt sem, amelynek kiküszöböléséhez a nem vagyoni kártérítés indokolt.

A polgári perrendtartás magyarázatokkal

 Az új Pp. alkalmazására való felkészülésre alig több mint 1 év áll rendelkezésre, ezért minden jogalkalmazó számára fontos a részletszabályok megismerése. Ebben segít könyvünk, amely kifejezetten gyakorlatias szemmel mutatja be az új törvény rendelkezéseit.

Megrendelés >>

 

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes nem vitatta a jogerős ítéletnek azt a megállapítását, hogy a büntetőeljárásban nem abszolút követelmény az eljárás észszerű időn belül történő befejezése. Hangsúlyozta azonban, hogy az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog attól függetlenül megilleti, hogy a büntetőeljárást ő kezdeményezte. Az egyes eljárási cselekmények indokolatlan késedelme miatt pedig az eljárás elhúzódásából kára származott. Hivatkozott továbbá a Római Egyezményre is [1993. évi XXXI. törvény hirdette ki], melynek 6. cikke kimondja, hogy mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetőleg az ellene felhozott büntetőjogi vádak megalapozottságát illetően. Az Egyezményben meghatározott jogok sérelme esetén a hazai bíróság előtt a jogsérelem hatékony orvoslása kérhető. Ebből következően az Egyezmény megsértését is vizsgálni kellett volna a perben.

 

A Kúria megállapításai

A Kúria is kiemelte, hogy az eljárás észszerű időn belül történő befejezéséhez való jog megsértése önmagában a személyhez fűződő jog sérelmét nem okozza. A bíróság eljárási szabálysértése a fél személyhez fűződő joga megsértésének megállapítására csak akkor ad alapot, ha az eljárási szabálysértést a bíróság a fél személyiségének lényegét alkotó tulajdonság miatt követte el. A Kúria egyetértett a másodfokú bíróság által kifejtett állásponttal, mely szerint az Egyezményben részes országok kormányai az országuk belső jogában kötelesek biztosítani az Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok védelmét, ennek megfelelően meg kell állapítaniuk e jogok és szabadságok gyakorlásának és érvényesítésének rendjét, és meg kell határozniuk e jogok és szabadságok megsértésének jogkövetkezményeit. Az Egyezmény ezért az abban részes országok kormányaira ró kötelezettséget, és nem teremt lehetőséget az Egyezményben meghatározott jogok egyedi jogvitákban való közvetlen érvényesítésére.

A Be. az eljárás indokolatlan elhúzódása miatt, eltérően a polgári eljárásra irányadó szabályoktól, közvetlen igényérvényesítési lehetőséget nem biztosít. Nem tartotta kétségesnek azonban, hogy a büntetőeljárás indokolatlan elhúzódása okozhat az egyén számára érdeksérelmet, vagyoni és nem vagyoni hátrányt egyaránt. Az Egyezményben rögzített hatékony jogorvoslat érvényesülése, a büntetőeljárás indokolatlan elhúzódásával okozott vagyoni és nem vagyoni hátrány orvoslása a Ptk.-ban védett személyiségi jogok megsértése esetén igénybe vehető keresetindítási joggal és objektív és szubjektív jogkövetkezmények alkalmazásával biztosított. A felperes által hivatkozott körülmények, az eljárás elhúzódása miatt a bizonytalanság, idegesség és feszültség érzése pedig az egészséghez fűződő jog megsértését önmagában nem teszi megállapíthatóvá.

 

Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. IV. 21.699/2016.) a Kúriai Döntések 2017/5. számában 148. szám alatt jelent meg.

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • drog

    A kábítószer kereskedés céljából történő megszerzése, készletezése önmagában is kereskedésnek számít, ezért az ezt tanúsító elkövető cselekménye nem kísérlet, hanem befejezett bűncselekmény – a Kúria eseti döntése.

  • bíróság, per, ügyvéd

    Valakit fasisztának vagy kommunistának nevezni – konkrét, az érintettre vonatkoztatható események, cselekmények említése nélkül – nem tényállítás, hanem olyan értékítélet, amely sem a rágalmazás, sem pedig a becsületsértés szempontjából nem tényállásszerű, ezért bűncselekményt nem valósít meg – a Kúria eseti döntése.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!