Jogorvoslat az új büntetőeljárásban – 1. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az új Be. Indokolása értelmében a jogorvoslati rendszer átalakítására nem volt szükség, ott csak kisebb pontosítások történtek. Az Alkotmánybíróság határozatában – 17/2015. (VI. 5.) AB határozat – megállapított követelmények továbbra is áthatják a törvényt. Ennek megfelelően a jogalkotó a jogorvoslatot a nyomozás során hozott döntések tárgya és személyekre gyakorolt hatása felől kiindulva valamennyi érdemi döntés ellen, panasz formájában biztosítja. A panasz mellett további jogorvoslatra ad lehetőséget a felülbírálati indítvány, melyet meghatározott esetekben az ügyészség panaszt elutasító határozata ellen lehet benyújtani a nyomozási bíróhoz. Utóbbi döntése ellen pedig fellebbezéssel lehet élni.

A jogorvoslatok fajtái a nyomozás során

A nyomozás folyamán a jogorvoslatok három fajtája ismert:

- panasz,

- felülbírálati indítvány,

- fellebbezés.

A panasz

A nyomozás folyamán a panasz az általános jogorvoslati mód, melyet az ügyészség és a nyomozóhatóság határozata ellen, valamint a gyanúsítás ellen lehet benyújtani főszabály szerint.

A hatályos büntetőeljárásban a fő elv, hogy az erre jogosultak, vagyis, akikre nézve az ügyész határozata közvetlen rendelkezést tartalmaz, a határozat ellen panasszal élhetnek. A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő nyolc nap. Ez a nyolc nap a határozat közlésétől számít.

Az új büntetőeljárási törvényből (Be.) hiányzik az a lehetőség, miszerint az intézkedés és annak elmulasztása miatt is panasszal lehet élni. A törvény ugyanakkor az intézkedés, vagy annak elmulasztása miatti általános panasz megszüntetése mellett a tágabb értelemben vett jogorvoslatok között, kifogásként biztosítja a büntetőeljárásban résztvevők számára azt a jogvédelmi eszközt, amellyel a nyomozás során is sérelmezhetik pl. a határidő-túllépéseket – ígéri az új Be. Indokolása.

Az új szabályozás értelmében főszabály szerint – mely alól kivételeket enged a törvény – a gyanúsított, a védő, a sértett, a vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt az ügyészség és a nyomozóhatóság vele közölt határozata ellen panasszal élhet. Feltétel, hogy a határozatot a felsorolt jogosultakkal közöljék. A panasz előterjesztésére nyitva álló határidő a közléstől nyílik meg, és nyolc napon belül kell az ügyészségnél vagy a nyomozóhatóságnál előterjeszteni.

A hatályos Be. értelmében a feljelentés elutasítása miatt a feljelentő csak akkor élhet panasszal, ha ő a sértett. Az új szabályozás szerint ez másképpen lesz. A feljelentő az elutasítás esetében akkor is előterjesztheti a panaszt, ha nem ő a sértett.

A vagyoni érdekelt és az egyéb érdekelt is élhet panasszal a határozat közvetlenül rá vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban.

A panasz visszavonása

Az új Be.-ben létezik a panasz visszavonásának jogintézménye. Ez azt jelenti, hogy a panasz előterjesztője visszavonhatja a panaszt, amíg azt érdemben el nem bírálják, de újból előterjeszteni már nem tudja.

A panasz elbírálása a megszüntető határozat esetében

A megszüntető határozat esetében a panasz elbírálására nem 30 nap, hanem 1 hónap áll a jogalkalmazó rendelkezésére.

A panasz érdemi indokolás nélküli elutasítása

A panaszt érdemi indokolás nélkül elutasítják, ha

- elkésett,

- törvényben kizárt,

- nem jogosulttól származik,

- korábbival azonos tartalmú, alaptalan.

A hatályos Be.-ben a panaszt a fenti esetekben „csak” indokolás és nem érdemi indokolás nélkül utasítják el.

A panasz elbírálásának mellőzése

Az ügyészség a panasz elbírálását mellőzheti, ha a panasszal sérelmezett helyzet a panasz előterjesztésétől függetlenül megszűnt. Az ügyészség ebben az esetben a panasz előterjesztőjét tájékoztatja a sérelmezett helyzet megszűnéséről. Amennyiben viszont a panasz előterjesztője ezt kéri (nyolc napon belül indítványozza), akkor az ügyészség a panaszt elbírálja.

ügyvéd, jogász

Új rendelkezése a Be.-nek, miszerint a gyanúsítás változtatása ellen is lehet panasszal élni

A jogorvoslat kizárása

A főszabály mellett az új Be. egyes esetekben kivételt enged, és kizárja a jogorvoslatot. Ezt a törvény szétszórtan helyezi el a kódexben.

A kivételes esetek, amikor a nyomozás során a jogorvoslat kizárt, az alábbiak:

- A kizárásnak helyt adó határozat ellen, valamint a vádemelés után a kizárást megtagadó határozat ellen;

- A védő kirendelése (kijelölése) ellen;

- A bíróság különösen védett tanúvá nyilvánítást elrendelő határozata ellen;

- Az indítvány elutasítása, valamint a különösen védett tanúvá nyilvánítást megszüntető határozat ellen;

- A személyi védelem kezdeményezése ellen;

- A Védelmi Programban történő részvétel tárgyában hozott döntés ellen;

- Az eljárás ügyiratai megismerésének biztosítása ellen;

- Az eljárás ügyiratait érintő megismerési jog a nyomozás befejezéséig történő korlátozása ellen;

- Az elfogatóparancs kibocsátása ellen;

- Az elfogatóparancs visszavonása vagy módosítása ellen;

- A telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, valamint használatának elrendelése ellen;

- A rendbírságot elzárásra átváltoztató határozat ellen;

- A kézbesítési kifogásnak helyt adó, valamint az eljárás, illetve a határozat teljesítésének, illetve végrehajtásának felfüggesztése tárgyában hozott határozat ellen;

- Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen;

- Az eljárás elhúzódása miatt bejelentett kifogást elbíráló ügyészség kifogást elutasító határozata ellen;

- A körözés elrendelése, visszavonása vagy módosítása ellen;

- A bűnügyi felügyelet, illetve távoltartás magatartási szabályainak indítvánnyal egyező részleges feloldása, módosítása ellen;

- A gyanúsított rendőrségi fogdában történő elhelyezése tárgyában hozott határozat ellen;

- A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen;

- Az ügy áttételéről rendelkező határozat ellen;

- A kijavítás tárgyában hozott határozat ellen (kivéve, ha az ügyészség, illetve a nyomozóhatóság panasszal sérelmezhető határozat rendelkező részét javítja ki vagy a határozat rendelkező részének kijavítása iránti indítványt utasítja el.);

- A Legfőbb Ügyészség határozata ellen;

- A panaszt elbíráló határozat ellen;

- A felfüggesztést követő eljárás folytatását elrendelő határozat ellen;

- A megszüntetést követő eljárás folytatásáról szóló határozat ellen;

- A halasztás, illetve a részletfizetés iránti kérelem ügyében hozott ügyészi határozat ellen;

- A vádemelés miatt;

- A rendbírság átváltoztatásáról rendelkező határozat ellen;

- A tanú különösen védetté nyilvánításáról hozott határozat ellen;

- A megszüntetett eljárás folytatásának elrendeléséről rendelkező határozat ellen;

- A felülbírálati indítvány elbírálásáról hozott határozat ellen.

Külön nevesített panaszok az új Be.-ben

Készüljön fel kiadványainkkal a

Büntetőeljárási törvény hatálybalépésére

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Kommentár a büntetőeljárási törvényhez

A Prof. dr. Polt Péter főszerkesztő nevével fémjelzett kommentár szerzői olyan büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában részt vettek.

A kommentár segítséget nyújt, hogy megtalálja a megfelelő magyarázatot az új jogintézmények alkalmazásához, emellett a szerzők hangsúlyt fektettek a kapcsolódó jogi szabályozás, és az irányadónak tekintett joggyakorlat ismertetésére is.

Megrendelés >>

Az új Be. külön nevesíti a gyanúsítás elleni panaszt. Itt tulajdonképpen egy intézkedés ellen bejelentett panaszról van szó, ami azért érdekes, mert mint fentebb írtam, az új Be.-ből hiányzik az a lehetőség, miszerint az intézkedés és annak elmulasztása miatti panasszal lehet élni.

Új rendelkezése a Be.-nek, miszerint a gyanúsítás változtatása ellen is lehet panasszal élni. A nyomozó hatóság által közölt gyanúsítás ellen előterjesztett panasz elbírálását viszont mellőzni kell, ha az ügyészség a gyanúsítással egyező tényállás és Btk. szerinti minősítés alapján az őrizetbe vett terhelt személyi szabadságát érintő, bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésére, indítványt tesz a bíróságnak.

A közvetítői eljárás során előterjesztett panasz

Ebben az esetben tulajdonképpen nem is az ügyészség/nyomozóhatóság határozatáról van szó, hanem a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének a kizárást megtagadó határozatáról. Ezzel szemben a sértett, a terhelt, valamint képviselőjük a vádemelést megelőzően a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez panasszal élhet.

Amikor a közvetítő határoz az igazolási kérelem elutasításáról, akkor ezzel szemben a kérelem előterjesztője és képviselője – a vádemelést megelőzően – a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez nyújthatja be a panaszt.

Halasztó hatály

Főszabály szerint a panasznak nincs halasztó hatálya. Kivételes esetekben viszont a határozatot hozó a végrehajtást, a határozat ellen bejelentett jogorvoslat elbírálásáig felfüggesztheti.

(Cikksorozatunkat a halasztó hatályú panasszal és a felülbírálattal folytatjuk.)

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Kapcsolódó cikkek

  • mediáció_kézfogás_megegyezés

    A közvetítői eljárás, közismertebb nevén a mediáció alkalmazására a hatályos büntetőeljárási törvény alapján már évek óta lehetőség van. Az új Be. sem feledkezett meg erről a jogintézményről. A hétköznapok joggyakorlatának jelenlegi tapasztalatai felbátorították a jogalkotót arra, hogy az elterelés e lehetőségének megengedhetőségét szélesebb körben tegye lehetővé.

  • megegyezés, tárgyalás

    A jogalkotó többszöri nekifutásra sem tudott életet lehelni a büntetőeljárási törvényben szabályozott lemondás a tárgyalásról jogintézménybe, ugyanakkor nem akart lemondani arról a lehetőségről, hogy a nem vitatott ügyek esetében az eljárás egyszerűsítésével rövidebb idő alatt tudjon az állami büntetőjogi igénynek érvényt szerezni.

  • ügyvéd, jogász

    Az új büntetőeljárást ismertető cikksorozatunkban – a követezőkben – a terheltet megillető, a korábbi szabályozáshoz képest kiegészülő jogokat vesszük számba. Az új kódex lehetővé teszi, hogy a terhelt egyezség megkötését vagy határozat kilátásba helyezését kezdeményezze, ha pedig fogva van, akkor jogairól írásban is tájékoztatni kell.

     

  • bíróság, per, ügyvéd

    Cikksorozatunk előző részében az ügyész elsőfokú bírósági eljárásban betöltött szerepéről és a vádbeszédről esett szó. A mostani írás a védőbeszédre vonatkozó szabályozást ismerteti, de nem tér ki a védőnek a büntetőeljárásban betöltött teljes körű szerepére, hiszen erről korábban már szó volt.

  • ne használd

    Az új büntetőeljárási törvényről indított sorozatunk legutóbbi részeiben a bírósági eljárásban zajló bizonyítási eljárás menetét ismertetve eljutottunk a perbeszédekig. Mostani cikkünkben a vádbeszéd kapcsán, az összefüggések megértése érdekében, nemcsak az ügyész által elmondott perbeszédet kell értelmeznünk, hanem ki kell térnünk az ügyészség bírósági eljárásban betöltött szerepére, melynek alapja a törvényes vád. Mindezek mellett a bíróság előtt tett bizonyítási indítványokról is szót kell ejtenünk.

Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!