Jogorvoslat az új büntetőeljárásban – 2. rész

  • Értesítő a rovat cikkeiről

Az új Be.-ben nevesített jogorvoslatokat ismertető sorozatunkat a halasztó hatállyal folytatjuk, kitérve a felülbírálati indítvánra is. A jogorvoslati rendszerben csak kisebb pontosítások történtek, a kódex az alkotmánybírósági határozatnak megfelelően a jogorvoslatot minden érdemi döntés ellen panasz formájában biztosítja.

Előző cikkünkben (Jogorvoslat az új büntetőeljárásban – 1. rész) megtudtuk, hogy az új büntetőeljárási törvényben (Be.) a nyomozás folyamán a jogorvoslatok három fajtája ismert: a panasz, a felülbírálati indítvány és a fellebbezés. Ebben a korábbi cikkben a panaszról volt szó, ezen belül is annak fogalmáról, a panasz visszavonásáról, elutasításáról, elbírálásáról, a panasz kizárásáról, továbbá az egyes, külön nevesített formáiról, valamint megemlítettük a panasz halasztó hatályát is. Mostani írásunkat a halasztó hatályra vonatkozó részletekkel folytatjuk, majd kitérünk a felülbírálati indítványra is.

Halasztó hatály

Fő szabály szerint a panasznak nincs halasztó hatálya. Kivételes esetekben viszont a határozatot hozó a végrehajtást, a határozat ellen bejelentett jogorvoslat elbírálásáig felfüggesztheti. Ez is a főszabályhoz tartozik, ugyanakkor ezen felül az új Be. az egyes helyeken kivételeket enged. Ennek megfelelően halasztó hatályú az alábbi esetekben hozott határozat ellen bejelentett panasz:

- elővezetés költségeinek megállapítására,

- tanúzási mentesség meg nem adására,

- rendbírság kiszabására,

- lefoglalt dolog értékesítésére

vonatkozó rendelkezéseknél.

Felülbírálati indítvány

A panasz mellett a felülbírálati indítvány a másik jogorvoslati eszköz a nyomozás folyamán, melynek célja, hogy a nyomozási bíró döntsön az adott kérdésben.

rendőrautó

Mindkét típusú felülbírálat – vagyis arról akár elsődlegesen, akár másodlagosan dönt a nyomozási bíró – garanciális jellege abban van, hogy bár a büntetőeljárás még a nyomozásnál tart, a kényszerintézkedések ama eseteiben, ahol a döntést nem eleve a bíróság hozza, hanem a nyomozóhatóság vagy az ügyészség, a jogorvoslat által mégis eljuthat az ügy a bírósághoz

A felülbírálati indítvány esetei:

- első jogorvoslatként lehetséges felülbírálati indítvány

- második jogorvoslatként lehetséges felülbírálati indítvány.

Az első jogorvoslatként lehetséges felülbírálati indítvány esetében közvetlen jogorvoslatról van szó, hiszen a jogalkotó megengedi, hogy a nyomozás folyamán hozott bizonyos döntéseknél az erre feljogosított személy közvetlen jogorvoslattal, felülbírálati indítvánnyal fordulhasson a nyomozási bíróhoz. Az alábbi esetekben biztosítja az új Be. a közvetlen, első körben történő nyomozási bíróhoz fordulás lehetőségét:

- a távoltartás, illetve a bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak részleges feloldására irányuló indítvány elutasításakor;

- az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás biztosítása érdekében alkalmazott lefoglalás elrendelésekor;

- az ügyészség vagy a nyomozóhatóság által foganatosított zár alá vétel elrendelésekor;

- az ügyészség vagy a nyomozóhatóság által lefoglalt dolog értékesítésének elrendelésekor.

Második jogorvoslatként terjeszthető elő a felülbírálati indítvány azokban az esetekben, amikor a sérelmezett határozat ellen bejelentett panaszt elutasították. Az alábbi esetek tartoznak ide:

- kutatás;

- motozás;

- a címzettnek még nem továbbított, elektronikus hírközlési szolgáltatás során továbbítandó közlés vagy küldemény lefoglalása;

- a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti médiatartalom-szolgáltató szerkesztőségében tartott, e tevékenységgel összefüggő bizonyítási eszköz lefoglalása;

- az ügyiratok megismerésének korlátozásáról, vagy valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasítása;

- a nyomozás megszüntetése mellett a bűnügyi költség megfizetésére kötelezés mellőzésének elutasítása.

Utóbbi esetében, vagyis amikor a gyanúsított az eljárást megszüntető határozatnak kizárólag a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezését sérelmezi, a jogorvoslati kérelmet felülbírálati indítványnak kell tekinteni. Ebben az esetben az ügyészség a felülbírálati indítványt az ügyiratokkal, továbbá az észrevételével, illetve indítványával együtt három munkanapon belül továbbítja a nyomozási bíróhoz.

Magyarázatként még az utóbbi esethez tartozik, miszerint ha a gyanúsított az eljárás megszüntetéséről szóló határozat ellen bejelentett panaszában a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezést is sérelmezi, és a felettes ügyészség a panasznak nem ad helyt, akkor van helye (lehetősége) a gyanúsítottnak felülbírálati indítvány előterjesztésére a bűnügyi költség viselésére kötelező rendelkezés ellen.

Mindkét típusú felülbírálat – vagyis arról akár elsődlegesen, akár másodlagosan dönt a nyomozási bíró – garanciális jellege abban van, hogy bár a büntetőeljárás még a nyomozásnál tart, a kényszerintézkedések ama eseteiben, ahol a döntést nem eleve a bíróság hozza, hanem a nyomozóhatóság vagy az ügyészség, a jogorvoslat által mégis eljuthat az ügy a bírósághoz.

A felülbírálati indítvány előterjesztése

A felülbírálati indítványt a sérelmezett döntésről szóló határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül kell előterjeszteni.

A felülbírálati indítvány halasztó hatálya

Amennyiben az előterjesztésre jogosult felülbírálati indítvánnyal él, akkor ennek benyújtása a döntés végrehajtását elhalasztja.

Készüljön fel kiadványainkkal a

Büntetőeljárási törvény hatálybalépésére

A büntetőeljárás (1998-2017) - jogszabálytükör

A büntetőeljárásról szóló 2017. évi CX. törvény a hatályban lévő 1998. évi XIX. törvényt váltja fel 2018. július 1-jétől. A jogszabálytükör segítséget nyújt az új eljárási jogszabály alkalmazására való felkészülésben.

Kommentár a büntetőeljárási törvényhez

A Prof. dr. Polt Péter főszerkesztő nevével fémjelzett kommentár szerzői olyan büntetőjogászok, akik a törvény megalkotásában részt vettek.

A kommentár segítséget nyújt, hogy megtalálja a megfelelő magyarázatot az új jogintézmények alkalmazásához, emellett a szerzők hangsúlyt fektettek a kapcsolódó jogi szabályozás, és az irányadónak tekintett joggyakorlat ismertetésére is.

Megrendelés >>

A felülbírálati indítvány tartalma

A felülbírálati indítványban az alábbiakat kell meg jelölni:

- a sérelmezett határozatot;

- a jogorvoslat okát;

- a jogorvoslat célját.

Az ügyészség feladata a benyújtott felülbírálati indítvány esetében

Az ügyészség az ügyiratokat a bíróságnak öt munkanapon belül megküldi. E határidőn belül a felülbírálati indítványra észrevételt vagy azzal összefüggő indítványt tehet.

A fellebbezés helye és szerepe a nyomozás során

A nyomozás folyamán bizonyos döntéseket a nyomozási bíró hoz meg. Ilyen például a letartóztatásról, az előzetes kényszerintézkedésről stb. szóló döntés. Az ezek ellen benyújtott jogorvoslat a fellebbezés.

  • Értesítő a rovat cikkeiről
Az irányítópulton gyorsan elérhetőek az új funkciók Irányítópult

Az jogaszvilag.hu új funkciói itt elérhetőek az Ön számára, a megjelenéshez kérjük regisztráljon vagy jelentkezzen be!