Jogorvoslati útmutató az EP választáshoz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A határozat meghozatalától számított 3. napon kell beérkeznie a választási bizottsághoz a bírósági felülvizsgálati kérelemnek. Az ezt követően előterjesztett felülvizsgálati kérelmet elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A 16 óra után érkezett bírósági felülvizsgálati kérelmet pedig a következő nap kell beérkezettnek tekinteni – a Kúria eseti döntései.


A tényállás

A megyei Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) határozatával az egyik országgyűlési képviselőjelöltjének nyilvántartásba vételét elutasította, miután megállapította, hogy a feldolgozott 77 darab ajánlóíven rögzített 596 ajánlásból 468 volt elfogadható, így a jelöltnek nem volt meg az előírt 500 ajánlása (2011. évi CCIII. törvény 6. §).

A Nemzeti Választási Bizottság eljárása

A kérelmező 2014. március 6-án fellebbezést nyújtott be, amit az ügyben eljáró Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 2014. március 8-án kelt határozatában érdemi vizsgálat nélkül elutasított, mivel a fellebbezés nem tartalmazta a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ve.) előírt kötelező elemek mindegyikét (pl.: jogszabálysértés megjelölése). A kérelmező ezért 2014. március 10., 11. és 12. napján fellebbezés kiegészítést nyújtott be.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A kérelmező 2014. március 14. napján terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amiben a határozatok megváltoztatását és a jelölt nyilvántartásba vételét kérte. A kérelmező sérelmezte, hogy az NVB a fellebbezésük kiegészítéseivel nem foglalkozott, holott azokban szerepeltek a hiányzó elemek. Sérelmezte továbbá, hogy az OEVB nem tárta fel a tényállást, az elutasítást alátámasztó bizonyítékokat nem jelölte meg, és nem utalt arra, hogy mérlegelési jogkörben döntött. Mindezek alapján úgy vélte, hogy az NVB-nek észlelni kellett volna a komoly eljárási szabálysértést és a fellebbezést érdemben kellett volna elbírálnia.

A Kúria megállapításai

A Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálatra alkalmatlannak találta. Megállapította, hogy az NVB érdemi vizsgálat nélkül, azért utasította el a fellebbezést, mert azt hiányosnak ítélte. Az NVB a támadott határozatát 2014. március 8. napján hozta meg. A fellebbezést és a bírósági felülvizsgálati kérelmet is úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a határozat meghozatalától számított 3. napon megérkezzen a megtámadott határozatot hozó választási bizottsághoz [Ve. 224. § (2) bekezdés], hangsúlyozta a Kúria. Ebben az ügyben a bírósági felülvizsgálati kérelmet a 2014. március 8. napját követő 3. napon, 2014. március 11-én 16 óráig lehetett volna joghatályosan előterjeszteni az NVB-nél. Irreleváns, hogy a kérelmező mikor szerezett tudomást az NVB határozatáról, mert a jogorvoslati határidő kezdő időpontja nem a tudomásszerzés, hanem a támadott határozat meghozatalának a napja. A 2014. március 14-én benyújtott kérelem elkésett, ezért azt a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A kérelem elkésettség miatti érdemi vizsgálat nélkül elutasítását tartotta helyesnek a Kúria a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/5. számában megjelent (Kúria, Kvk. IV. 37 332/2014/2.) határozatában is. Ha a fellebbezésre nyitva álló határidő lejárt, a Nemzeti Választási Bizottságnak a kérelmet el kell utasítania.

Választójogi kommentárok

Egy kötetben a teljes magyar választójogi joganyag kommentárjai:

– Kommentár az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvényhez
Szerzők: Sári Miklós, Szablics János

– Kommentár a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásáról
Szerző: Berta Zsolt

– Kommentár az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvényhez
Szerzők: Berta Zsolt, Cserny Ákos, Sári Miklós, Szablics János

– Kommentár a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvényhez
Szerző: Berta Zsolt

– Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez
Szerzők: Berta Zsolt, Péteri Attila

A műveket szerkesztette: Cserny Ákos
A műveket lektorálta: Pálffy Ilona

Célszerű ügyelni arra, hogy ha a választási eljárás során határozatot támadunk meg, akkor túl azon, hogy mindegy kötelező tartalmi elemnek benne kell lennie a fellebbezésünkben/kérelmünkben, a fellebbezést/kérelmet a lehető legrövidebb időn belül terjesszük elő a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál. Figyeljünk arra is, hogy mivel a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő nélkül eljáró fél felülvizsgálati kérelmét a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasítja [a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/5. számában megjelent (Kúria, Kvk. II. 37 341/2014/2.) határozat]. Ahhoz, hogy kérelmünk határidőben érkezzen meg, figyelnünk kell arra is, hogy a napok számításánál a forduló időpont a 16 óra. Azt követően beérkezett kérelmeket a következő napon beérkezettnek kell már tekinteni. [a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/5. számában megjelent (Kúria, Kvk. III. 37 354/2014/4.) határozat].

Az ismertetett fődöntés (Kúria, Kvk. 37 308/2014/2.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/5. számában jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Szolgáltató közigazgatás – 3. rész

Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a Szolgáltató közigazgatás – A tájékoztatáshoz való jog a magyar szociális ellátórendszerben című Wolters Kluwer-kiadvány egyes részleteibe.

2024. április 23.

A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások versenyre gyakorolt káros hatásai és kivételes körülmények közötti alkalmazhatósága 

A Közbeszerzési Hatóság Elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kapcsán hangsúlyozza, hogy az ajánlatkérőknek a közbeszerzési eljárás előkészítése során, az eljárásfajta kiválasztásakor törekedniük kell a gazdasági versenyt támogató beszerzési megoldások és eljárásfajták alkalmazására. Az ajánlatkérők formális indokok alapján nem alkalmazhatnak hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást.